A NYUGAT ALKONYA - 2.

KÉPES-E A NYUGATI CIVILIZÁCIÓ A MEGÚJULÁSRA? Melyek lehetnek az újabb felemelkedés mozgatórúgói?

 

VALÓBAN ELJÖTT-E A NYUGAT ALKONYA? Ha igen, képes-e a Nyugati civilizáció a megújulásra? Melyek lehetnek az újabb felemelkedés mozgatórugói?

 

Előadásom első részében többnyire Niall Ferguson művére támaszkodtam (Civilizáció. A Nyugat és a többiek.) Ezen kívül sokat merítettem Fukuyama munkáiból.

 

 

1. A Keleti civilizációk tündöklése

 

a. Kína és a többi Keleti birodalom

Ha 1411-ben körbehajóztuk volna a Földet, akkor a következő kép tárul elénk: Pekingben a Ming dinasztia uralma alatt (Jung Lo császár) a Tiltott Város építése folyik, és megkezdték a Nagy Csatorna újbóli megnyitásához szükséges átalakításokat (Marco Polo).

 

A Közel-Keleten az ottomán törökök egyre inkább körbezárták Konstantinápolyt, amelyet 1453-ban végleg elfoglaltak. (A bizánci Birodalom az utolsókat rúgta, az Oszmán török birodalom virágzásnak indult II. Murád oszmán szultán alatt. A Földközi tenger jelentős részét uralták, egészen a mai Tunéziáig).

 

Közép- és Dél-Amerikában az Azték- és az Inka birodalmak virágoztak, hatalmas templomokat, és égbenyúló utakat építettek.

 

És mi volt Európában? Angliában a leprás IV. Henrik ült a trónon. Franciaországot a burgundi herceg és a meggyilkolt Orleans-i herceg követői közötti állandó háborúskodás gyötörte. Az angolok és a franciák közötti százéves háború ismét kiújulóban volt.

 

Európában tucatnyi hercegség és királyság volt, akik örökös háborúskodást folytattak egymással (Aragónia, Kasztília, Navarra, Skócia, Portugália stb.) 1420 körül feltehetőleg Nanking volt a világ legnagyobb városa, közel egymillió lakossal. London lakossága ekkor 40 000 főre tehető, köszönhetően az elképesztő higiéniás állapotoknak. (búbo pestis, tífusz, vérhas, himlő tizedelte az embereket). Nanking évszázadokon keresztül a selyemipar és a pamutipar virágzó központja volt. DE Jung lo császár a tudás fellegvárává is tette.

 

 

A kínai tudást összefoglaló gyűjtemény több mint kétezer tudós munkája nyomán született, és 11 000 kötetre rúgott. Ennél nagyobb enciklopédia a világon azóta sem volt 2007-ig, amikor a Wikipédia terjedelmében felülmúlta ezt.

 

De a megélhetés alapjául szolgáló mezőgazdasági termelés is jóval hatékonyabb volt Kínában, mint Angliában. Miközben Kelet-Ázsiában egy alig félhektáros terület elegendő volt egy család eltartásához Angliában ehhez 8 hektárra volt szükség.

 

A hajózás és a tengerészet terén is jelentős volt a keleti fölény. Jung lo császár Cseng Ho-t a világ óceánjának felfedezésével bízta meg. Cseng ho tengernagy hajója, amely élethű mása ma is látható Kínában, majdnem 120 méter hosszú volt, csaknem ötször akkora, mint a Santa Maria, amellyel Kolumbusz átszelte az óceánt. Kínának akkor háromszáz ilyen többárbocos dzsunkája volt. 28 000 főből állott a flotta legénysége. Ilyen létszámú flotta egyetlen európai hatalomnak sem volt, egészen az első világháborúig.

 

b. Mi volt az erejük záloga?

 

Jól szervezett társadalom, professzionális alkalmazottakkal.

 

Viszonylagos jólét (köszönhetően a fejlett mezőgazdasági és vízgazdálkodási technológiáknak, a fejlett kereskedelemnek, a vízi és a szárazföldi utaknak).

 

A pamut a fűszer és a selyem hazája voltak.

 

Több technikai újdonságot vezettek be. (Ismerték a rakétahajtás elvét, feltalálták a puskaport, volt iránytűjük, nyomdájuk, stb.)

 

Bőséges, fegyelmezett és igénytelen munkaerő

 

A kor viszonyaihoz képest fejlett matematikai és csillagászati ismeretek

 

Hatalmas területek álltak rendelkezésre

 

Viszonylagos etnikai homogenitás jellemezte őket

 

Hogyan fordulhatott az elő, hogy ilyen körülmények között a következő évszázadok alatt a Nyugat felemelkedett, és fokozatosan uralma alá hajtotta az egész világot?

 

Niall Ferguson a következőképp ír erről:

„A XV. század vége felé, valami oknál fogva, Nyugat-Európa államocskái, elkorcsosult latinos nyelveikkel (némi göröggel fűszerezve), egy názáreti zsidó tanításain alapuló vallásukkal, a keleti matematikából, csillagászatból és technológiából átvett tudományos vívmányokkal olyan civilizációt építettek fel, amely nemcsak meghódította a nagy keleti birodalmakat, és uralma alá hajtotta Afrikát, Amerikát és Ausztrál-ázsiát, hanem a világon mindenütt rábírta az embereket a nyugati életmód átvételére – és ez a térítés sokkal inkább szavakkal, semmint fegyverek segítségével történt.”

Mi volt a nyugat-európai civilizációban az, ami lehetővé tette, hogy a fejlettebb keleti birodalmak fölé emelkedjenek?

 

 

c. „Hol rontották el?”

 

1424 Jong lo meghal. Csang ho utazásait azonnal felfüggesztették. A hajcsin rendelet értelmében tilos volt bármiféle óceáni utazásra vállalkozni. 1500-tól Kínában bárkit, aki kétárbocosnál nagyobb hajót épített, halálbüntetéssel sújtottak. Később azokat is kivégezték, akik ilyen hajón utazásra vállalkoztak. Cseng ho utazásairól szóló összes feljegyzést megsemmisítették.

 

Kína bezárkózott. (Mint tette ezt Japán is.)

 

A bezárkózás következtében a társadalmi struktúrájuk megmerevedett.

 

A verseny kizárása miatt leállt az innováció

 

A tudomány megrekedt a 16-17. század szintjén.

 

Emiatt a technika sem fejlődött, és a Kelet fokozatosan lemaradt az iparfejlesztésben

 

 

Mi volt tehát a nyugat-európai civilizációban az, ami lehetővé tette, hogy a fejlettebb keleti birodalmak fölé emelkedjenek?

 

2. A Nyugat felemelkedése a „hat gyilkos”

 

a. a verseny

Európa politikailag erősen széttöredezett volt, és minden egyes monarchián vagy köztársaságon belül is számos, egymással is versengő szervezeti egység létezett.

 

A nemzetállamok és a kapitalizmus alapjául szolgáló politikai- és a gazdasági élet decentralizált volt, és ezek a decentralizált egységek állandó versenyre voltak kényszerítve.

 

b. a tudomány

A Nyugat számára a többiek fölött (egyebek mellett) jelentős katonai erőfölényt biztosító tudomány, amely a természeti környezet tanulmányozását, megértését, és végül megváltoztatását szolgáló módszerek együttese volt, virágzásnak indult. (A tudományos (technikai) forradalom.)

 

A legfőbb XVII. századi matematikai, csillagászati, fizikai, kémiai és biológiai áttörések Nyugat-Európához köthetők. A tudományos-technikai forradalom tette lehetővé a termelékenység növelését, az ipar rohamos fejlődést és az olcsó tömegtermelést, ami elvezetett az általános jólét emelkedéséhez.

 

c. a demokrácia

A törvény hatalma és a népképviseleti kormányzás, abban az értelemben, hogy az angolul beszélő országokban a magántulajdon sérthetetlenségén és a választott jogalkotói testületben a tulajdonnal rendelkezők képviseletén alapuló társadalmi és politikai rend optimális rendszere alakult ki.

 

Törvénykezés – a népképviseleti kormányzás legstabilabb fajtájának az alapját képező kumulatív modell, az egyének tulajdoni ügyekben támadó vitáinak békés megoldása.

 

d. az orvostudomány

Az orvostudomány lényegi fejlődést hozott az egészség és a várható élettartam területén először a nyugati társadalmakban majd a gyarmataikon is. Szinte az összes fontosabb XIX. és XX. századi egészségügyi áttörés köztük a trópusi betegségek elleni védekezés Nyugat- Európához és Észak- Amerikához köthető.

 

e. a fogyasztás

Fogyasztói társadalom – az anyagi jólétre épülő modell, amelyben központi szerepet kap a ruházati cikkek gyártása és eladása, és amely nélkül fenntarthatatlan lett volna az ipari forradalom.

 

Az ipari forradalom ott zajlott, ahol rendelkezésre álltak a termelékenységet elősegítő technológiák, és a több, jobb és olcsóbb cikkek iránti igény is létezett már.

 

f. a munkaetika

A protestánsi etikán alapuló munkamorál és az ebből származtatott erkölcsi keret és cselekvési mód. (Max Wéber: A Protestán etika)

 

A nyugatiak voltak az elsők a világon, akik az extenzívebb és intenzívebb munkavégzést összekapcsolták a magasabb megtakarítási aránnyal, amely lehetővé tette a szakadatlan tőkefelhalmozást. Ezzel megteremtették a modern nagyipar alapjait.

 

 

3. A Nyugat tündöklése – a liberális polgári demokráciák virágzása. Ez az időszak a második világháború lezárást követően egészen napjainkig tartott. (1998 – 2000 lehetett a csúcspont.)

 

A liberális demokrácia és a nyugat gazdasági- és katonai fölénye elvitathatatlan volt. Mindenki a nyugatot igyekezett utánozni. Öltözködésben, kultúrában, fogyasztásban és talán a demokráciában is. (Például Törökország, Oroszország, Balti Államok). Úgy tünt, hogy ezt a hegemóniát és fölényt semmi sem tudja megingatni. Mégis megtörtént!!

 

4. A Nyugat alkonya „hol rontottuk el?” Kihívások, amelyekre a Nyugati Demokráciák nem találtak választ.

 

 

a. A Kelet felemelkedése

 

i. Verseny. A Kelet kinyílt és átvette a vezetést a versenyképességben

 

ii. Orvostudomány. Keleten is átvették a nyugati orvoslást, de megtartották az időtálló orvoslási módokat, csak a kuruzslást szüntették meg. A keleti országok lélekszáma az életszínvonal javulásával arányosan dinamikusan nő, fiatalodnak (bár Kínában már fordulat következett be) bőségesen áll rendelkezésre az olcsó, de jól képzett munkaerő. (Japán elöregedési problémák)

 

iii. A tudomány. Az Ázsiai országok fokozatosan ledolgozzák a tudományos technikai hátrányukat. Kínában már több szabadalmat jegyeznek be, mint Németországban.

iv. Demokrácia. Az Ázsiai és távol keleti országok fokozatosan demokratizálódnak, népi karakterüknek megfelelően. Még Kína is! Aki most fontolóra veszi, hogy az ez irányba tett lépések helyesek voltak e. Azt látják, hogy számos olyan probléma van a világban, amelyet a nyugati polgári liberális demokráciák nem képesek kezelni. (Népszabadság cikk)

 

v. Fogyasztás. Ma már világjelenség a fogyasztói társadalom. Ennek a nyomásnak csak néhány iszlám ország tudott ellenállni. Ők is, azért mert jól tudják, hogy a keleti tömb országai nem a nagyobb szabadság miatt, hanem a nagyobb fogyasztás iránti sóvárgás miatt vetették el a szocializmust. A Fogyasztói Társadalom csillogása volt az a vonzerő, ami legyűrte a szocializmust. Ma is ezt látjuk. Az emberek nem az elvesző demokráciát követelik vissza. Egy rezsicsökkentéssel egy egész nép megvásárolható.

 

vi. Munkamorál, munkaetika. Ma a kínai munkás szorgalmasabb és fegyelmezettebb mint nyugati társai, és legalább olyan képzett.

 

Azt látjuk tehát, hogy a nyugat egyre több területen elveszítette eddigi fölényét. Talán a demokrácia terén mondhatjuk azt, hogy ezt a területet még nem másolta le a kelet. De talán nem is akarják. Ide kell egy John Lukacs idézet. (A XX. század és az újkor vége. 427 oldal)

 

 

b. A Nyugat kihívásai (a fentieken túl)

 

i. demográfiai hullámvölgy, elöregedés

 

ii. bevándorlás. Új kultúrák telepednek meg, amelyek szükségszerűen szembekerülnek a befogadó ország kultúrájával. (Amerika az USA nem sokára kétnyelvű lesz Angol és Spanyol) Ausztrália proklamáció, Német döntés – illeszkedjetek be.

iii. terrorizmus. A liberális demokráciák roppant nehezen tudják kezelni

 

iv. iszlám - talán mégis igaza lesz Huntingtonnak.

 

v. globalizáció. A globalizáció lerombolta a mikroközösségeket. A mikroközösségek egyszerre voltak társadalmi és gazdasági közösségek. Ma a falvak többségében nincsenek háziállatok. A Falu megszűnt önfenntartó lenni, az emberek elidegenedtek saját munkájuk eredményétől, megszűnt a szakmai tisztesség (lóhús botrány). Tömegízlés és tömegkultúra alakult ki, ami nem tűri meg a minőséget és az egyedit, még ha a látszat nem is ezt mutatja.

 

vi. liberális demokrácia. Nagy kérdés, hogy a liberális demokráciák képesek-e az új kihívásokat kezelni. Van-e mozgásterük? vagy szükségszerűen ki kell alakulnia egy új az eddigit meghaladó társadalmi berendezkedésnek.

 

 

5. Van-e válasz az új kihívásokra? Kitörési pontok a Nyugat számára.

 

a. információ technológia

 

b. A tudomány újabb áttörése, harmadik ipari forradalom (palagáz)

 

c. internet, mint közösségszervező erő

 

d. az egyén „felértékelődése”, globális tudatosság

 

e. az egyén felelőssége, a Kulturális Kreatívok

 

f. a globális világrend újjáépítése mikro- és lokális közösségeken és hálózatokon keresztül

 

g. szellemi evolúció

 

 

Dr. Béza Dániel.