A FILOZÓFIAI VITAKÖR TÖRTÉNETE
Írta: Detre Csaba
Előszó
A Filozófiai Vitakör tudományos szervezet 2003 május 15.-én töltötte be 30. életévét. Nyugodt szívvel állíthatom, hogy története nem mindennapos történet. Most, amikor ezeket a sorokat írom 2003 nyarán, Magyarországon mintegy 40 000 polgári szervezet működik, ez mintegy a fele annak a számnak, mint amikor a Szovjetunió által Magyarországra kényszerített bolsevista politikai rendszer Rajk László, majd Kádár János belügyminiszter által megközelítőleg 80 000 polgári egyesületet számolt fel 1947 és 1950 között. Önálló egyesület 1949-től 1989-ig nem létezhetett Magyarországon. Egy mégis létrejött 1973-ban, s formailag folyamatosan és önállóan létezhetett az 1989-es egyesületi törvény létrejövetele előtt is. Igaz, főleg korai története rendkívül különleges és kalandos volt. Ez az egyesület a Filozófiai Vitakör, amelynek fordulatokban gazdag történetét olvashatja a továbbiakban a kedves olvasó.
1973, az alapítás éve
Előzmények
A földtan mint „filozófiát szülő” tudomány
A földtan (geológia) az a természettudomány, amely több filozófiai fogalmat is használ, mint kutatásának objektumait és ugyanakkor mint eszközét is. Ezek: az idő, mint a földtan elsődleges kutatási tárgya, másodszor a minőség, összegezve: mikor mi. Harmadszor: a tér: összegezve mikor, hol, mi. Negyedszer: a genezis, azaz miből mi. Összegezve fenti négyet: mikor, hol, mi, s miből micsoda. Tehát a geológia vizsgálatai négy dimenzióra terjednek ki: az időre, a térre, a minőségre, s a genezisre, más szóval, a fejlődésre.
Ebből nyilvánvaló, hogy a földtannak segédtudománya a filozófia. A földtan fejlődését nyomon kíséri a filozófiához való visszacsatolás. Ez különösen vonatkozik a fejlődéselmélettel való szüntelen koevolúciójával, már Anaximandrosztól kezdve Teilhard de Chardin-en át Otto Schindewolfig. Persze a földtan praktikus is, az alkalmazott oldala teljesen független a filozófiától, kifejezetten idegenkedik filozofikusnak lenni. Azonban a teoretikus oldal, merő filozófia, s hogy a földtan művelése mennyire a filozofikus vagy a praktikus oldal, hely és helyzetfüggő, elég egy történelmi szikra, amely lángra lobbantja benne a filozófiát. Ilyesféle dolog történt 1973-ban a Magyar Állami Földtani Intézetben.
A politikai helyzet 1973-ban
Az MSZMP KB 1972-es Tudománypolitikai Irányelvei („Barnakönyv”) jelentős hatással volt a magyar tudományos közéletre: egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a tudományos közélet antidemokratikus, egyes tudományágakban bizonyos akadémikusok zsarnoki módon uralkodnak. A „Barnakönyv” néhány akadémikust név szerint is feltüntetett. Másik kiemelhető észrevétele pedig az, hogy a tudományok elméleti területén nem érvényesül a marxizmus-leninizmus eszmeisége, egyre fokozódik a nyugati dekadens ideológiák „romboló” befolyása, amely ellen fel kell venni a harcot. A könyv imperatívuszban hirdeti meg a nyugati ideológiák elleni harcot, a tudományos dolgozók minél szélesebb tömegeinek bevonásával, s ezzel összefüggésben meghirdeti a tudományos közélet radikális demokratizálását. Ezek érdekében szakmai-ideológiai fórumok, bizottságok létrehozására utasítja a tudományos intézményeket. Több kutatóhelyen létre is jöttek ilyen intézmények, szigorúan a helyi pártszervezetek irányításával. Az ilyen szerveződések tulajdonképpen nem feleltek meg
a „Barnakönyv” elvárásainak, egyáltalán nem voltak „átfogóak”, „széleskörűek”, „nyílt fórumok.” Mint új, de unalmas és vonalas szerveződések hamar eltűntek. A Magyar Állami Földtani Intézetben is létrejött 1973 januárjában egy „MSzMP KB Tudománypolitikai Irányelveit végrehajtó intézeti bizottság”, amelynek elnöke Dr. Moldvay Lóránd volt, titkára Dr. Detre Csaba, tagjai pedig Dr. Hámor Géza és Dr. Nagy Béla. E bizottságnak az intézeti pártvezetőség által kijelölt elnöke Hámor Géza volt, de ő a nagyfokú szakmai leterheltsége miatt nem vállalta el a vezetést. Ezenkívül eleve ellene volt e témában mindennemű új szerveződés létrehozásának, mert a kampányszerű szervezésekből szerinte csak baj származik. A későbbi viták során, amikor a Vitakör összeütközésekbe került az intézeti pártbizottsággal, többször idézték azt a kijelentését, hogy a Vitakör „egy baj”, mire Hámor megtoldotta azzal, hogy „nemcsak baj, hanem egyenesen katasztrófa.” A történeti hűséghez tartozik azonban, hogy soha nem tett semmit a Kör ellenében.
A bizottság egy széleskörű szakmai-ideológiai fórum létrehozását vette tervbe. Az előkészítések, tervezések hosszú hetekig tartottak, mígnem a bizottság 1973. április 10.-i ülésén Detre Csaba javasolta egy nyílt, kifejezetten filozófiai fórum létrehozását, mert ez méltó egy olyan patinás szellemiségű kutatóintézethez, mint amilyen Magyar Állami Földtani Intézet. Az ötletet Moldvai Lóránd és Nagy Béla lelkesen támogatta, míg Hámor Gézának nem tetszett, szerinte ez a párthatározat „túlcifrázása” s „a parancsot a legegyszerűbb formában kellene teljesíteni, úgy ahogy addig is szokásos volt, a túlbonyolításokból csak baj származna.” Végülis a bizottság a „nyílt filozófiai fórum” változatot terjesztette az intézeti pártvezetőség elé. A MÁFI pártvezetősége 1973. május 8.-án megtárgyalta a „nyílt filozófiai fórum” ügyét. Itt éles vita folyt a „nyílt” értelmezéséről, hogy ez azt jelenti-e, hogy párton kívülre is nyílt legyen-e a fórum, vagy csak azon belül, ami végeredményben semmi újat nem jelentene. A pártvezetőség abban döntött, hogy létre kell hozni a szakmai-ideológiai fórumot, de abban nem, hogy ez a párton kívül s nyílt legyen-e vagy sem. Az öttagú testület két tagja szavazott a párton kívüli nyíltságra, ketten ellene, egy pedig tartózkodott. Járányi István párttitkár megbeszélte a kérdést Dr. Konda József igazgatóval, aki úgy döntött, hogy az új fórum nyíltságnak a kérdését az intézeti ún. „Intézeti Négyszög” elé viszi, amely szervezet 1973. május 15.-én ült össze ez ügyben. (Munkahelyi négyszög: a hatvanas évek vége felé létrejött intézmények, amelyek tagjai a munkahelyi vezető, párttitkár, szakszervezeti titkár és KISz-titkár. A négyszögek eredetére nincsenek pontos adataink, de kétségkívül a munkahelyek demokratizálását szolgálták.)
Földtani intézeti háttér: A hetvenes évek elején valóságos polgárháborús állapotot hozott létre a két akadémikus között dúló pozícióharc, a Fülöp József (1927-1994) mellett felsorakozott „Fülöp-párt”, valamint Földváriné Vogl Mária (1910-1992) melletti „Micike-párt”. Tény, hogy 1973-ban az utóbbi párt jobb pozíciókat birtokolt, így az intézeti Négyszöget tökéletesen uralta. Ezért történhetett az, hogy Konda József igazgató a pártvezetőségben beállt patthelyzet után a nyílt szakmai-ideológiai fórum létrehozásának ügyét a Négyszög elé vitte, sikerrel. Ezt a PB két „fülöpiánus” tagja a Párt elárulásának tekintette, s feljelentést tett az igazgató ellen a XIV. Kerületi Pártbizottságban. A közben igen nagy lendülettel létrejött, a párton kívüliek felé is nyitott szakmai-ideológiai fórum, a „Földtani Filozófiai Vitakör” vezetése három olyan geológus kezébe került, kiknek ideológiai képzettségéhez vita nem férhetett: Detre Csaba, Moldvay Lóránd, Nagy Béla mindhárman elvégezték az MSzMP KB hároméves Politikai Főiskoláját, Detre Csaba ezidőtájt negyedéves hallgató volt az ELTE BTK esti filozófiai szakon, ugyanakkor kritikus magatartásukkal népszerűek voltak a pártonkívüliek között is. Fontos volt, hogy a fórum párton kívülre is nyitottságát támogatta Horváth József az ELTE TTK Filozófiai Tanszékének vezető professzora, a természettudósok és filozófusok dialógusának lelkes szervezője, akkor az MSzMP KB ezirányú tanácsadója.
Ilyen előzmények után került sor a később a Filozófiai Vitakör „0.-dik’ ülésének elnevezett Négyszög-ülésre, amely a Kör hivatalos születésnapja: 1973. május 15, kedd.
A Filozófiai Vitakör „0.-dik” ülése: A Magyar Állami Földtani Intézet „Négyszög-ülése”: 1973. május 15., kedd
Az ülés helye: Magyar Állami Földtani Intézet, igazgatói iroda.
Jelen voltak:
Hivatalból: Dr. Konda Jószef igazgató(1929-1995), Járányi István párttikár(1910-2000), Földvári Mária KISz-titkár, Nagy István (1936-2003) SzB-titkár.
Meghívottak: Marczis József MSzMP agit.-prop. titkár, Dr.Moldvay Lóránd(1926-1990) SzB-elnök, az MSzMP KB tud.-pol. Irányelveit végrehajtó intézeti bizottság elnöke, Dr. Detre Csaba a fenti bizottság titkára, Kecskés Béla (1934-1987) MSzBT intézeti elnök, Horváth István a Földtani Klub vezetője.
Járányi István felolvasta az intézeti PB május 8.-i határozatát, amely ajánlást tesz az MSzMP KB tud.-pol. irányelveinek végrehajtásához egy nyílt förum létrehozásáról, de a nyíltság értelmezésben nem tudott dönteni. (lásd előzőek) , a kérdést az igazgató kezébe adta, aki e kérdésben a Négyszögre bízta a döntést. A Négyszög a meghívott szakértők véleménye és az intézeti előzmények (1970: Három, a MÁFI MSzBT szervezésében rendezett vitaülés A. GORSKOV 1969: „Filoszofszkije aszpektü geologii” c. könyvéről, magyarra fordította: Kecskés Béla, 1970) mérlegelése után úgy döntött, hogy nyílt szakmai-ideológiai fórumot hoz létre, amely nyitott az Intézet valamennyi dolgozója számára. Az új fórum neve: Földtani Filozófiai Vitakör , s amelynek a MÁFI Földtani Klub kereteiben kell működnie. Szakmai felelőse: Horváth István a Klub vezetője, ideológiai feleőse: Dr. Moldvay Lóránd, program-felelőse: Dr. Detre Csaba. Az intézeti PB részéről felelős: Marczis József. Dr. Detre Csaba bejelentette, hogy az első összejövetel egy hónapon belül megtörténik, s előadónak Dr. Nagy Bélát kérte fel a tematika, a földtani tudományok átfogó filozófiai elemzésére. Erre 1973. június 12.-én került sor.
A Filozófiai Vitakör (akkor „Földtani Filozófiai Vitakör”) 1. ülése: 1973. június 12., kedd, Magyar Állami Földtani Intézet, II.em. „A” terem.
Előadó: Dr. Nagy Béla: A földtan általános
filozófiai problémáinak áttekintése
Jelen voltak: Dr. Csalagovits Imre, Dr. Detre Csaba, Dr. Dudich Endre, Földvári Mária, Dr. Góczán Ferenc, Dr.Gyarmai Pál, Haas János, Hajdú József, Dr. Horváth József, Kosáry Zsuzsa, Marczis József, Mihály Sándor, Moldvay Lóránd, Nagy István, Dr. Nagy Lászlóné, Dr. Póka Teréz, Dr. Rischák Géza, Szemethy Andrea, Szűts Imre, Vecsernyés György, Dr. Viczián István, Dr. Zentai Péter.
Megjegyzés: Földvári Mária, Haas János, Kosáry
Zsuzsa, Marczis József, Mihály Sándor, Szűts
Imre ezen esemény utáni időkben szerezték meg
doktori címüket.
Az első összejövetel során a MÁFI több igen jeles kutatóját, s két kitünő, a továbbiakban sokáig fontos vendéget sikerült megnyerni a Körnek: Dr. Póka Terézt, (MTA Geokem. Kutató Lab.), a földtan elméleti és történeti vonatkozásainak elismert szakértőjét, valamint a fentebb említett Dr. Horváth József filozófus professzort. A Kör még jóideig elsősorban földtani intézeti szervezet maradt, de már a következő ülésekre is újabb és újabb „külső arcok” tűntek fel, s az évek során a Kör valódi interdiszciplináris jelleget öltött.
Az első vitaülés fő konklúziója az volt, hogy a
földtan a természettudományok közül a leginkább
interdiszciplináris tudomány, szinte valamennyi
más tudományággal intenzív kapcsolatban áll. A
földtan alapvető kérdéseinek rövidzárlatos, más
diszciplinákra tekintettel nem lévő
megközelítései torzulásokhoz vezet. A földtan,
mely tudomány szó szerint „kézben fogja az
időt”, éppen az idő és a fejlődés kérdésében
szorosan összefügg a filozófiával.
A Filozófiai Vitakör 2. ülése: 1973 július 2., hétfő, MÁFI Kisépület, földszint, KISz-klub:
Detre Csaba - Nagy Béla: A dialektikus
materializmus módszertani jelentősége a földtani
kutatásban
A június 12-i első ülést általában minden
érintett sikeresnek és érdekesnek tartotta, ez
alól kivétel képeztek a nyílt fórumot ellenző
pártvezetőségi tagok, akik feljelentést tettek a
XIV. kerületi pártbizottságban is. Élesen
bírálták a MÁFI igazgatóját, Konda Józsefet,
hogy egy pártbizottsági döntést egy nem
pártszervvel, az intézeti "Négyszöggel"
felülbíráltatott.(l. előbbi beszámolók). Annak
ellenére is bírálták, hogy az intézeti
pártvezetőség ezügyben döntésképtelen volt. A 2.
vitaülés előkészületeit élénk érdeklődés
kísérte. A szervezők a stencilezett meghívót
kitették a faliújságokra is. Ezeket többször
letépték, vagy olyasmiket firkáltak rá:
"Dolgozzatok inkább!", "Tartós terepmunkára
velük!" Az ülésen összesen 42-en jelentek
meg,ami 1984 májusáig rekord létszám volt, -
köztük Konda József igazgató, két
főosztályvezető: Földváriné Vogl Mária
akadémikus, valamint Hámor Géza. Ezenkívül több
osztályvezető, de ugyanakkor technikusok és
laboránsak is.Jött két egyetemi hallgató is az
ELTE geológiai szakról, valamint két küldött a
XIV. ker. KISZ-Bizottságról, akik kifejezték
tetszésüket a vitaülés után. Járányi István
párttiitkár kimentette magát. Az előadás két
részre oszlott: Detre Csaba tudományelméleti
bevezetése után, amelyben a tudomány empírikus
alapjait és elméleti felépítményét boncolgatta,
Nagy Béla elsősorban a földtan
aktuális tudományszervezési problémáiról szólt.
A vita elsősorban a MÁFI-ban kialakult helyzetre irányult, arra, hogy az intézet valójában tudományos kutató intézet-e, vagy netán „gazdasági-adminisztratív formáció”.Éles bírálatok érték az igazgatót, de szinte valamennyi vezetőt. Általános vélemény volt, hogy ez az első igazán demokratikus munkahelyi fórum. Ekkor hangzott el Zentai Péter alapító atya emlékezetes kijelentése: „Eufórikus érzés, hogy Marxra, Engelsre, Leninre hivatkozva mindenki szidhatja a főnökét.”
A 2. vitaülés bizonyos körökben riadalmat keltett. Horváth István az ún. „Földtani Klub” vezetője kijelentette Detre Csabának, hogy szeretné, ha ez a kör a továbbiakban nem működne a FK kereteiben, annak ellenére, hogy a Négyszög az előzőekben a FK alá helyezte be. (Földtani Klub: 1972 végén létrejött MÁFI szerveződés, amelyről semmi dokumentum nem maradt meg, csak a Filozófiai Vitakör vonatkozásai. A FK Horváth István, az igazgató tudományos titkára vezetésével működött megszakításokkal 1976-ig, egyes vélemények szerint „ellen földtani társulat” céllal.) Ezzel tulajdonképpen megkezdődött a Kör legalizációs válsága, amely 1992-ig, önálló civilszervezetként való bejegyzéséig tartott. Mivel Konda Jószef igazgató az ülésen súlyosan konfrontálódott az egyik előadóval, Nagy Bélával, s őt támogató több kutatóval is, megkérte Detre Csabát, hogy máskor ne hívja meg előadónak Nagy Bélát, mivel anarchista hangulatkeltésre hajlamos. Ugyanezen okból kifolyólag Moldvay Lóránd a „Tudománypolitikai Irányelveket végrehajtó intézeti bizottság” elnöke, s ebből kifolyólag hivatalból a Vitakör elsőszámú irányítója lemondott tisztéről, mivel szerinte „plebejus-lázadás” történt, s ezzel ez a bizottság, a „Földtani Filozófiai Vitakör” létrehívója (!) meg is szűnt. A másnap, július 3.-án összeült intézeti pártvezetőség is „krízisről”, „anarchista zendülésről” tárgyalt. Az eddigi pártfelügyeletet gyakorló Marczis József mellé erősítésként a felügyelettel megbízta Varga Sándorné párttikárhelyettest, az igazgatói titkárság vezetőjét is, mégpedig elsősorban azzal, hogy a következő előadókat a vitaülések előtt beszámoltassa, hogy miről adnak elő. Az első beszámoltatás meg is történt Zentai Péter 1973 augusztus 13.-i előadása előtt, amiről jegyzőkönyv is készült.(Lásd majd a következő, 3. ülésről írottakban.)
Detre Csaba megkérte Moldvay Lórándot, hogy a Tudománypolitikai Bizottság elnökségéről való lemondás ne jelentse lemondását a Vitakör szervezéséről is. Moldvay Lóránd ebbe beleegyezett azzal, hogy előadók beszervezésére nem lesz ideje és lehetősége, s ellenzi a Kör munkaértekezlet jellegét a jövőben. Ezzel Detre Csaba egyetértett. A Kör a 2. vitaülését követően kemény konfliktushelyzetbe került.
A Filozófiai Vitakör 3. ülése: 1973 augusztus 13., MÁFI Kisépület, földszint, KISz-Klub:
Zentai Péter (1938 – 1984): A földtani anyagvizsgálat néhány általános kérdése
A 2. vitaülés után kialakult zűrzavaros helyzet után két lehetőség állt a Kör szervezői előtt. Továbbra is kötődnek a „Párthoz”, amely éppen ekkor bemutatta minden ingatagságát és talmiságát, vagy pedig egészen más alapokon rendezik soraikat. A „Földtani Filozófiai Vitakör” létrehozását kezdeményező Tudománypolitikai Irányelveket végrehajtó intézeti bizottság összeomlott, ugyanolyan rövidéletű volt, mint az ország többi kutatóintézetében létrehívott hasonló bizottságok, szerveződések. Detre Csaba, Moldvay Lóránd és Nagy Béla mindenképpen a filozófiai szerveződést akarta megmenteni. Az eddigi két vitaülés máris igen érdekes perspektívákat nyitott meg és kiváló embereket vonzott magához. A pártvezetőség Marczis József kivételével megijedt, megszorításokat helyezett kilátásba, Konda József igazgatónak erős averziója volt Nagy Bélával szemben, Moldvay Lórándnak – úgy tűnt – elment a kedve a Kör szervezésétől. Detre Csaba reménytelennek tartotta, hogy az intézeti pártvezetőséggel próbálkozzon bármiféle megoldással a Kör megmentése érdekében, ezért inkább a KISz felé orientálódott. Érdekes jelenség volt ebben az időben, hogy a munkahelyi KISz-szervetetek mintegy ellenzéki szerepet töltöttek be a többnyire nehézkes, egyes vezetők személyes érdekeit védelmező pártszervezetekkel szemben. Ez különösen így volt a tudományos kutatóintézetekben, így a MÁFI-ban is. Marczis József agit.-prop. titkár, akit a pártvezetőség május 15.-én megbízott a Kör pártfelügyeletével, egyúttal a KISz pártfelügyelője is volt, s jóindulatú, nyílt természetével népszerű volt az intézeti KISz-tagságnál. A megoldás adott volt: a Kört KISz-védnökség alá kell helyezni. Ezt messzemenően támogatta Földvári Mária KISz-titkár, ugyancsak támogatta az ötletet Nagy Béla, aki a kerületi Kisz-bizottság összekötője volt a MÁFI-nál, valamint bizonyos Hajdú József,aki mint a MÁFI geológus technikusa a XIV. kerületi KISz-bizottság tagja volt. Július vége felé a Földtani Filozófiai Vitakör így KISz „ideológiai oktatási fórummá” vált. Nem lehetett azonban elkerülni a MÁFI pártbizottság felügyeletét, s az újonnan kinevezett második pártellenőr, Varga Sándorné beszámoltatásait.
A következő előadó Dr. Zentai Péter, a MÁFI csoportvezető tudománys főmunkatársa, a spektroszkópia nemzetközileg elismert kutatója volt. Nagy műveltségű, a filozófiában is széleskörűen olvasott, nyílt, barátságos, mindenkivel szemben jóindulatú, vidám természetű kolléga volt, akinek megnyerése a Kör számára igen fontos volt.
Zentai Péter „beszámoltatása”: 1973 augusztus 7., MÁFI igazgatói iroda.
Jelen vannak: Dr. Zentai Péter a Kör augusztus 13.-i vitaülésének előadója, Varga Sándorné párttikárhelyettes beszámoltató, Marczis József ellenőr az intézeti pártvezetőség részéről, Dr. Detre Csaba a Kör programfelelőse.
Előzmények: Detre Csaba sikertelenül megpróbálta Zentai Péter beszámoltatását ellekrülni annak várhatóan groteszk kimenetele miatt, de Járányi István ragaszkodott ehhez, a pártvezetőségi határozatra hivatkozva. Zentai Péter biztosította Járányi Istvánt, hogy kész beszámolni, s „nem él vissza a helyzettel, nem hozza a Pártot komikus helyzetbe.” Tudni kell, hogy Járányi és Zentai közvetlen munkatársak voltak a MÁFI Geokémiai Osztályán, ami különleges helyzetet adott. Járányi szerint Zentai szélsőségesen reakciós világnézetű kolléga, aki mindúntalan cinikusan bírálja a rendszert, bizonyos polgári, antimarxista filozófiák befolyása alatt áll. Rosszallását fejezte ki Detre Csabának, hogy „ilyen kétes alakot” léptet fel a Körben, de ennél tovább a „fúrásban” nem ment, mivel Zentai Péter Földváriné Vogl Mária akadémikusnő, a Geokémiai Osztály vezetőjének egyik kedvence volt kiemelkedő tudása és nemzetközi respektje következtében.
A kihallgatáson Vargáné folyvást azt firtatta, hogy Zentai miféle filozófia alapján fogja értemezni a földtani anyagvizsgálat filozófiai problémáit, mindenképpen arra akart kilyukadni, hogy bizonyára nem a marxizmus alapján. Varga Sándorné először Fülöp Jöszef, majd Konda József igazgatók titkárnője volt, a nyolcvanas évek elején ment nyugdíjba. Férje 1956 előtt Pest megye első MDP- titkára volt, majd alcsonyabb pártbeosztásba került. Vargáné bigott vonalasságáról volt nevezetes, annak ellenére, hogy az ötvenes évek elejéig, férjhez menetele előtt református diakonissza volt, s mint ilyen – állítása szerint – magasfokú filozófiai képzésben részesült. Detre Csaba tanusíthatja bizonyos csakugyan meglepően széleskörű filozófiai olvasottságát. Vargáné később több marxista-leninista esti iskolát, szemináriumot elvégzett, mindenesetre filozófiai képzettsége messze elmaradt Zentai Péter mögött. Vargáné felszólította Zentait, hogy citálja azokat a sorokat a marxizmus klasszikusaitól, akikre hivatkozni fog. Zentai ezt a marxizmus dogmatizálásának tekintette, és elutasította. Ezzel az összes többi jelenlévő egyetértett. Végül Vargáné kijelentette, hogyha a vitaülésen bármiféle kilengés történik majd, neki joga van az ülést feloszlatni, s a Vitakört betiltatni. Mindnyájan biztosították Vargánét arról, hogy ilyesféle dolgokra nem fog sor kerülni, s aggodalomra nincs semmi ok.
Az ülés: 24 fő volt jelen, szinte az egész Anyagvizsgálati Főosztály , s ezen belül különösen a Geokémiai Osztály valamennyi kutatója. A MÁFI pártvezetőség mind az öt tagja jelen volt, ezentúl a XIV. ker. pártbizottság is képviseltette magát. Először volt jelen egy külföldi kutató, a Zentai Péternél vendégeskedő Lothar Schmidt NDK-beli geokémikus. Az ülésen nem volt jelenléti ív, nehogy azt gondolja valaki, hogy „politikai légypapír”-t alkalmazunk. Ezt Detre Csaba nyílt színen megmondta Járányi István párttitkárnak, aki hiányolta a jelenléti ívet.
Zentai Péter taglalta a különféle földtani diszciplínák vizsgálati módszereit és a vizsgálatok empírikus adatgyűjtéseit, s az adathalmazok tezaurálását. Külön kiemelte e tekintetben a számítógépek alkalmazásának fontosságát. Ezidőtájt a MÁFI-ban két hatalmas szovjet számítógép működött. A hallgatóságnak újdonság volt a számítógépek adattárolásának bemutatása. A hozzászóló L. Schmidt hangoztatta a gazdasági fontosságú adatok titkos tárolásának fontosságát, nehogy azok a nyugati, elsősorban amerikai kézre kerüljenek. Védelmébe vette az NDK-ban a hetvenes évek első felében alkalmazott publikációtilamat, amelynek célja az volt, hogy úgymond az NDK tudományos eredményei ne táplálják az amerikai számítógépeket. Az NDK-nak ez az eljárása világszerte, így Magyarországon is éles bírálatban részesült. A hallgatóság nagy része sem értett egyet ezzel. Érdekességként hatott, hogy ez a vitaülés jórészt németül folyt. L. Schmidt megigérte, hogy következő látogatása alkalmából előadást tart a Körben az NDK tudománypolitikájáról. Erre soha nem került sor. Zentai Péter nagyívű előadást tartott a földtani anyagvizsgálatok metodológiájának történetéről is. Érdekes megállapítás volt, hogy szemben a klasszikus geológiai vizsgálati módszerekkel (rétegtan, őslénytan) elsődleges célja a földtörténeti rekonstrukció, addig a geokémia éppen az a földtani részdiszciplína, amelyik az emberiség gazdasági hasznát szolgálja.
A vitaülés után mindenki elégedetten távozott. Hallatlanul érdekes volt az előadás, s az azt követő vita. Külön üdítőleg hatott az ülés apolitikus jellege, eltekintve a fent említett NDK-vonatkozásoktól. Igazi filozófiai jellegű vitaülés volt, amelyet már semmi és senki nem kötelezett a „Tudománypolitikai Irányelvek” boncolgatására. Paradox módon a Kör három hónappal a létrehívása után megszabadult az őt létrehívó politikai nyomástól.
Zentai Péter üdítőként egy rekesz sörrel lepte meg a vitaülést. A sörözés a továbbiakban szokásjoggá vált, mivel egy rekesz sört 1975-ig el el lehetett számoltatni a KISz-szel. Később csak alkoholmentes üdítő italokra volt lehetőség, s a sörözés az ülések utánra maradt a közeli kocsmákban. A nyolcvanas évek közepéig a „Sárga Hordó” volt a Kör törzshelye, majd a mai napig a „Tücsök Söröző”.
A Filozófiai Vitakör 4. ülése: 1973 szeptember 18., MÁFI Kisépület KISz-Klub:
Viczián István: A genetikai szemlélet problémái
a kőzettanban
A 3. vitaülést követően a Vitakör helyzete körüli viták elcsitultak. Úgy tűnt a KISz megfelelő égisz, hiszen ezidőtájt a legkülönbözőbb kulturális kezdeményezéseknek adott keretet. A Vitakör belesimult ebbe a gyakran „avantgarde” közegbe. Szerencsére az MSzMP szervek nem hajszolták túlzottan eredeti hivatását, a „Tudománypolitikai Irányelvek” megvalósítását. Dr. Viczián István az akkori ifjú tudományos munkatárs, aki az első három vitaülésen jelen volt, önként jelentkezett előadásra. Detre Csaba örömmel fogadta a jelentkezést, egyrészt a téma tisztán tudományelméleti jellege, másrészt Viczián István szakmai elismertsége miatt. Viczián István ugyanúgy párton kívüli volt mint Zentai Péter, „higgadt, konstruktív pártonkívüli” besorolással rendelkezett.
Az intézeti pártvezetésnek nem voltak különösebb
kifogásai az előadóval szemben, Varga Sándorné
„főfelügyelő” is beérte azzal, hogy megkapta az
előadótól az előadás néhány mondatos kivonatát.
Az előadás a különféle kőzetek kialakulának és egymásból való átalakulásának problematikáját boncolgatta. Így az első olyan előadás volt, amely előhírnöke volt a Kör legfőbb tematikájának az általános fejlődéselméletnek.
Az ülésen 21 fő vett részt, nagyjából ugyanaz a társaság, amely Zentai Péter előadásán is jelen volt.
A Filozófiai Vitakör 5. ülése: 1973 október 9., MÁFI Kisépület KISz-Klub:
Moldvay Lóránd (1926 – 1990): Helyzetkép a matematikai módszerek alkalmazásáról különböző tudományterületeken
Úgy tűnt a Filozófiai Vitakör helyzete a KISz kereteiben konszolidálódott, ezt a konszolidációt erősítette Moldvay Lóránd jelentkezése előadás megtartására a Körben. Mint láttuk az előbbiekben Moldvay Lóránd megbízhatóságához és ideológiai, filozófiai felkészültségéhez semmi kétely nem fért. Varga Sándorné pártbizottsági ellenőr sem kihallgatáson, hanem „megbeszélésen” fogadta az előadót. A vitaülésen 19-en jelentek meg, köztük első ízben Bokor Levente, alapító atya, aki a következő három évtizedben a Vitakör életében kiemelkedő szerepet játszott. Bokor Levente ezidőtájt a SZOT-nál dolgozott. Az ülésre Detre Csaba hívta meg, akivel közösen látogatták Horváth József „A természettudományok filozófiai problémái” c. speciális kollégiumát az MSzMP KB Villányi úti továbbképző központjában. A vendég élénk vitaszellemével, filozófiai felkészültségével, nagyszerű retorikai képeségével új színt hozott a Körbe. Nagy István MÁFI SzB titkárral együttműködéseket körvonalaztak a Kör kapcsolatainak kiterjesztésére vonatkozólag. Tudni kell, hogy Nagy Istvánnak sokrétű kapcsolatai voltak a SZOT különböző szerveinél, s a MÁFI SzB 1973 szeptemberében támogatásáról biztosította a Földtani Filozófiai Vitakört. Ehhez kapcsolódik az, hogy Moldvay Lóránd előadó a MÁFI SzB elnöke volt.
Az előadás elsősorban arról szólt, hogy az egykor tipikusan nem „egzakt” tudományok, mint például a biológia, de különösen a geológia egyre inkább egzakttá válnak, azaz matematizálódnak. Ez a folyamat azonban sok esetben túlhajszolt, s nem nehéz e mögött fellelni idealista filozófiai irányzatokat, melyek azt hirdetik, hogy csak az nevezhető tudománynak, amely szellemi konstrukció matematikai szimbólumrendszereket alkalmaz. („Bécsi kör”, stb.) A matematizáció a klasszikus geológia esetében kifejezetten káros, mivel ez elsősorban nem mennyiségekkel, hanem minőségekkel operál. Az előadó élesen elitélte azokat a kezdeményezéseket, melyek szerint a geológiában valamiféle megváltás következik be a számítógépek alkalmazásának bevezetésével. Ez az ismerethalmaz mennyiségi komponenseinek túlzott dominanciájához vezethet, amely viszont hamis ismereteket produkál. A vita elsősorban a mennyiség-minőség „átcsapásának” problematikájára terjedt ki, különös tekintettel a geológiai szukcessziókra, valamint arra, hogy valaha is alkalmazhatóak lesznek a számítógépek a geokronológiában.
A Filozófiai Vitakör 6. ülése: 1973 október 23., MÁFI Kisépület, KISz-Klub:
Raincsákné Kosáry Zsuzsa: A földtani mozgásformák filozófiai problémái I. rész
R. Kosáry Zsuzsa előadásával tovább erősödött a Kör „filozofálódása”, s tovább távolodott az aktuálpolitikától, s ezenbelül különösen a „Tudománypolitikai Irányelvek” feletti reménytelen rágódástól. Az előadó nagyívű előadását elsősorban A. Gorskov műveire építette fel. Gorskov a leningrádi VSZEGEI földtani főiskolában dolgozó filozófusok kiemelkedő tagja volt, és ott egy érdekes hégeliánus-jellegű fejlődéselméleti iskolát teremtett meg. R. Kosáry Zsuzsa a VSZEGEI-ben tanítványa volt, s műveit a MÁFI-ban és egyes magyar filozófiai műhelyekben népszerűsítette. 1970-ben a MÁFI MSzBT szervezetében Gorskov „Filoszofszkije aszpektü geologii” c. könyvét, amelyet Kecskés Béla, intézeti MSzBT elnök fordított le magyarra, R. Kosáry Zsuzsa ismertette három széleskörű érdeklődést keltő előadásában. Kényes helyzetet jelentett, hogy Horváth József professzor a Földtani Filozófiai Vitakör „nagy patrónusa” nem szimpatizált ezzel a szerinte „ultra-hégeliánus”, „teilhardista” iskolával, s úgy nyilatkozott, hogy „szégyen, hogy a Szovjetunióban ilyen létezik.” Gorskovot éles bírálatok érték az NDK-ból is, ahol éppen a legmerevebben ortodox marxista filozófiai műhelyek működtek. Gorskov a „geológiai mozgásformát” az Univerzum legmagasabbrendű, ezért legösszetettebb mozgásformájának tekintette. Ez a mozgásforma kizárólag a Földön van jelen, s a mozgásforma összetevői: az asztrális mozgásforma, amely a Föld főtömegében, a forró csillagszerű anyagban van jelen, ebből fejlődött ki a kőzet-mozgásforma, mint a földkéreg főtömege, ezen alakult ki a hidroszférikus és atmoszférikus mozgásforma. Ez a három utóbbi szintén unikális a világegyetemben és kizárólag a Föld sajátja. E három utóbbi karvetve még az asztrális mozgásforma által biztosított hővel, hozta létre a biológiai mozgásformát, amelyből aztán kifejlődött a társadalmi mozgásforma. Ezekkel szemben léteznek olyan mozgásformák is, amelyek nemcsak a Földön vannak jelen: fizikai, kémiai, mechanikai, amelyek kozmikusak. A Föld tehát különleges égitest az Univerzumban, különösen azzal, hogy rajta kifejlődhetett az Ember, amelynek hivatása a világmindenség birtokbavétele. Az Embert semmi nem győzheti le, semmi nem állhatja útját a megismerésben, a társadalmi mozgásforma az első olyan, amely önmagát eternizálja, amely éppen az abszolút világuralmát is jelenti.
Ez a világkép tökéletesen ellentmond a Horváth József által kifejlesztett kozmikus körmozgással, amely koncepció ugyanígy dominál a nagy magyar teoretikus geológus Szádeczky-Karrdoss Elemér viláképében is. Detre Csaba fejlődés-koncepciójához viszont igen közelálló volt. Ez volt az első eset, hogy a Körben alapvető filozófiai nézetek „élesben” csaptak össze, s Detre Csaba Horváth József neheztelésére, mely szerint a Körben antimarxista iskolák kaptak pódiumot, azt felelte, hogy az „ellenséget ismerni kell ahhoz, hogy harcolni tudjunk ellene, s különben is kétséges, hogy Gorskov ellenség.” Itt felvetődött a szovjet filozófia csalhatatlanságának kérdései is. A dogmatikus pártkörökben ez a kérdés meghasonlást okozott. Varga Sándorné ellenőr melegen javasolta, hogy a legjobb az, ha a Vitakör szovjet műveket tűz ki vitatémának, mert akkor nem kerülhet veszélyes vízekre. Most meg éppen egy igen jeles szovjet szerzőről derül ki, éppen egy megingathatatlan magyar marxista révén, hogy „ellenség.” Ez az eddig általában monolitikusnak tekintett marxista világnézetnek végképp ellentmondott. Horváth József „biztosította” a Kört, s az azon kívüli tanítványait is, hogy a marxizmus a lehető legpolémikusabb filozófia, s éppen ebben van az ereje.
A téma megtárgyalásának első részén 17-en vettek részt. Látható, hogy a júliusi 2.-i 2. vitaülés óta, amely egy tömegdemonstráció volt, a részvevők száma fokozatosan csökkent, ez azonban szelekciót jelentett, elsősorban a magasfokú filozófiai tudású, és a tudományok elméleti kérdései iránt aktívan érdeklődők mradtak bent a Körben.
Raincsákné Kosáry Zsuzsát már nem számoltatta be Varga Sándorné ellenőr, hanem megkérte Detre Csabát, hogy utólag számoljon be írásban a vitaülésről. Detre Csaba udvariasan közölte, hogy nincs ideje beszámolót írni, de szívesen elmeséli, hogy mi történt. Erre már nem került sor, s ezzel a beszámoltatás meg is szűnt.
A Filozófiai Vitakör 7. ülése: 1973 november 17. szombat, 9:30, MÁFI Kisépület, KISz-Klub:
Ez a vitaülés volt az első szombati „matiné műsor” a Kör története során. Ugyanis 1973 folyamán csak minden második szombat vált munkanappá, s ezek, mivel ilyenkor nem dühöngött a munkakedv a MÁFI-ban kiválóan alkalmasak voltak különféle „kultúrrendezvényekre.”
Raincsákné Kosáry Zsuzsa: A földtani mozgásformák filozófiai problémái II. rész: ismeretelméleti kérdések
Az előadás második része elsősorban azt elemezte, hogy Gorskov felvetette azt a problémát is, hogy a Szovjetunió, mármint a szovjet állam adekvát-e a marxizmus-leninizmus államelméletével. Egyáltalán létezhet-e autentikus marxista-leninista filozófia, a marxizmus-leninizmus mely sarkalatos elvei kodifikálhatók, vagy netán dogmatizálhatók-e. Tudott, hogy Lenin élesen ellenezte a dogmatizációt, de ebben ellentmondásos volt, hiszen éppen ő csinált dogmát a materializmus és idealizmus, az anyag és lélek antagonisztikus szembeállításával, ezzel létrehozva az ún. „lenini dualizmust.” 1973-ban ezek nyílt, mindenféle „felső engedély” nélküli megvitatása merész dolog volt, s várható volt valamiféle retorzió.
Gorskov idézett könyvében, s több más művében kifejti, hogy nem létezik autentikus marxizmus, mivel az egyetlen filozófiai rendszer, amely állandó fejlődésben van, s amelyik képes önmagába szervesen beépíteni az emberiség valamennyi progresszív gondolatát, eszmeiségét. A marxizmus éppen ezért soha nem kerülhet ellentmondásba bármely kor progresszív gondolatrendszerével. Ezért a marxizmus az örök progresszív filozófiai rendszer.
Gorskov nézetei elsősorban a Szovjetunión belül éles vitákat provokáltak, a többi ún. szocialista országokban többnyire elhallgatásban részesültek, így Magyarországon is, kivéve az ELTE TTK Filozófiai Tanszékét, ahol élén Horváth József tanszékvezetővel, éles bírálatban részesült.
Ez volt az első olyan vitaülés, ahol megjelent egy nem bemutatkozó és teljesen ismeretlen hallgató, aki szó nélkül és sűrű jegyzeteléssel töltötte az időt, s eltávozott az ülés vége előtt. NB: szándékosan továbbra sem volt jelenléti ív, s a vitaülések teljesen nyíltak voltak, bárki jelen lehetett. 15-en voltak jelen.
A Filozófiai Vitakör 8.ülése: 1973 november 28., MÁFI II.em. „A”terem:
Dudich Endre: Az „organizációs szintek”
problémája a földtudományokban
Dr. Dudich Endre a MÁFI széleskörben elismert és széles műveltségű szakembere, s mint az Információs csoport vezetője, jól tudta kamatoztatni filozófiai műveltségét elsősorban az informatika ismeretelméleti vonatkozásában. Előadásra jelentkezése a Kör szervezői számára nagyfokú vonzerőt jelentett, s ez meg is látszott a létszámemelkedésben is: ezen az ülésen 28 résztvevő volt jelen. Amilyen szimpátiát jelentett Dudich előadása, olyan aggodalmakat keltett pártkörökben. Dudich mélységes vallásossága, kötődése különféle katolikus szervezetekhez, elsősorban a jezsuita rendhez köztudott volt. Az intézeti pártvezetőség ezt szóvá is tette Moldvay Lórándnál és Detre Csabánál. A pártvezetőségen belül egyedül Marczis József támogatta Dudich előadását, s kifejtette, hogy „egy ilyen fontos beosztású embertől elképzelhetetlen lenne az, hogy vitaköri előadását ellenséges akcióra használja fel. ”Mindenesetre ez volt az az eset, amikor a Vitakör egy ülésén az egyház is képviseltette magát, mégpedig Kádár Dániel vartthapet a Magyarországi Örmény-Katolikus Egyház feje, akit Detre Csaba hívott meg. Ugyancsak jelen volt egy nem bemutatkozó hallgatag résztvevő, akiről mindenki tudta, hogy „valamiféle párt- vagy BM-megfigyelő.” Úgy tűnt, hogy a „reakciósok” fellépése a Körben szinte már kezd megszokottá válni. Dudich fellépése már nem keltett olyan berzenkedést, mint augusztusban Zentai Péter előadása.
Az előadás taglalta az organizációs szintek meghatározását, s az egymásból átfejlődő és hierarchikusan egymásraépülő organizációs szintek világmodelljét vázolta fel. A Földet az organizációs szintek dinamikáját tekintve a világ kitüntetett helyének tekintette az előadó: csak itt bizonyíthattó a mikrovilágban a strukturális fejlődés alapvető szétválása: az élettelen világban a kristályvilág felé, és a sejtek irányában az élővilág felé. Az emberiség kifejlődésének alapvető tényezőnek tekintette a „kranizációt”, azaz az agy és azt azt befogadó koponya ugrásszerű megnövekedését a hominizáció felgyorsulása folyamán. Dudich itt bemutatta Teilhard de Chardin „Emberi Jelenség” című könyvét, amelynek magyar fordítása éppen ezekben a napokban jelent meg a Gondolat Kiadó gondozásában. Az előadó beszámolt Teilhard „krisztogenezis” fogalmáról is, amely a Krisztushoz vezető út, azaz az emberi fejlődés mintegy „plérómája”, azaz beteljesülése.
Az érdekes és emelkedett stílusú előadást ugyanilyen vita követte. Ez a vitaülés szinvonalát tekintve a Vitakör első évének méltó záróakkordja volt.
Dudich előadása után az érdekeltek körében az a nézet alakult ki, hogy a „Földtani Filozófiai Vitakör” egy magasszintű új tudományos fórum, s mint ilyen az egyetlen, amely a földtan filozófiai vonatkozásait kutatja. Ekkor még nem merülhetett fel az a lehetőség, hogy más diszciplínákat érdemben bevonjuk vizsgálati körünkbe. Ehhez azonban nem kellett sokáig várni, hiszen az első interdiszciplináris konferenciát a Kör már 1974 márciusban megrendezte „AZ IDŐ” címmel. (Lásd ott).
Az alapítás éve az 1973 december 15.-én megrendezett vidám évzáró fogadással zárult az egykori KISz-Klubban, amelyen az 1973. év főszereplőin kívül megjelent az igazgató és a párt-, KISz-, Szakszervezeti vezetők számos tagja.
Az alapítás évének legfőbb tanulságai: Létrejött egy olyan szerveződés, amelynek létrehozását ugyan „A Párt” legfőbb vezetősége írta elő, de az új fórum létrejötte egyáltalán nem volt adekvát a pártrendelettel. A Filozófiai Vitakör egy túl intellektuálisan értelmezett párthatározat eredménye. A Magyar Állami Földtani Intézet, mint Magyarország legrégibb tudományos kutatóintézete biztosította azt az intellektuális hátteret, amely történelmi szükségszerűségként egy bornírt párthatározatból egy különleges intellektuális szerveződést varázsolt. Az bizonyos volt, hogy 1973 végén ez az új fórum már egészen más lett, mint amilyennek eredeti hivatása értelmében lennie kellett volna. 1973 májusa, létrejötte után a legkülönbözőbb szintű pártorganizmusok felismerve ezt az ellentmondásos helyzetet, egyre kétségbeesetteben próbálták a Vitakört ellenőrzésük alatt tartani. A Vitakör történetének legkeményebb konfliktusai még csak ezután jöttek el.