A Filozófiai Vitakör 1973. májusában alakult meg a Magyar Állami Földtani Intézetben, akkori szóhasználattal élve "alulról jött" kezdeményezésként. Létrehívói az Intézet fejlődéselmélettel foglalkozó többnyire fiatal vagy középkorú geológusai, akik torkig voltak a kor centralizált, "felülről vezényelt" filozófiai fórumaival. ("Foxi-Maxi", "Szemináriumok", stb.)
A Filozófiai Vitakör nyíltan bevallott célja az volt, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol ideológiai-politikai megkötöttségek nélkül, szabad világnézeti lelkiismerettel lehessen foglalkozni a fejlődéselmélet legáltalánosabb kérdéseivel, akár a mély filozófia szemszögéből is.
A fejlődéselmélet a filozófia leginkább ideológiától megterhelt tematikája, ugyanis a fejlődéselmélet a legáltalánosabb értelemben a valamiből valamivé válással foglalkozik, ami felöleli az olyan kérdéseket, minthogy a Világot valaki teremtette, vagy magától jött létre. Eufórikus dolog volt ilyen kérdésekről akkor nyíltan vitatkozni! Ugyanígy berobbantak az olyan kérdések: Mi a tágabb kategória: A fejlődés, vagy a mozgás? Abban egyetértés mutatkozott, hogy a fejlődés alapfeltétele a magasabbrendűség-alacsonyabbrendűségi skálán történő elmozdulás.
Igen, de mi a mérce ezen a skálán? Az Ember?, mint ahogyan Prótagorász vallotta: "Pantón khrématón metron anthróposz" (minden dolog mértéke az ember) máig is megcáfolhatatlan. állításában sokan ezt bűnös ember-központúságnak tartották, amelytől a tudománynak meg kell szabadulnia. Ki a legmagasabb rendű? Az ember lenne az megint? Erre a vallásos emberek egyértelmű nemmel válaszolnak a Körben. Az Isten az, állítja a vallásos egyistenhívő. Ezekről indulatmentesen, baráti hangnemben vitatkozhattunk, ami a marxista szellemi diktatúrán túl is ritka dolog.
Ez a szellem nagyon vonzóvá tette a Kört, s ez volt az oka annak is, hogy vonzásköre néhány hónap alatt túlnőtte a Földtani Intézet gyönyörű szecessziós palotáját, s a legkülönbözőbb tudományok képviselői csatlakoztak a Körhöz. Nyilvánvalóvá vált az is, hogy egy ilyen szabadelvű kör, elsősorban a hetvenes években, de még a nyolcvanas évek első felében sem működhetett konfliktusok nélkül, hiszen ebben az időben a filozófia a mindenható pártállam ellenőrzése alatt állt. Gondoljuk meg, éppen 1973-ban filozófusokat börtönöztek be! A Kör első éveiben számtalan krízishelyzeten ment keresztül, amelyeket túlélve, mindjobban megerősödött, s ezek a harcok újabb és újabb résztvevőkkel, szimpatizánsokkal gazdagították.
A Körnek már több regionális szervezete is van Magyarországon belül, de már szerveződnek ilyenek hazánkon kívül is. Az első regionális szervezet az 1993-ban Géczy István (1926-2002.) által létrehívott Tokaj-hegyaljai Csoport volt, amely a szerencsi Rákóczi-várban és Abaújszántón sok kitűnő rendezvényt szervezett. A Tokaj-hegyaljai Csoport tevékenységének és kiváló szervezésének köszönheti a már országossá vált Filozófiai Vitakör egyesület egy szép és értékes évkönyv (2000.) kiadását is. 1996-ban jött létre Dr. Halász Ferenc (1949-2002.) szervezésében az Alcsúti Csoport. 2005-ben Dr. Horváth Tibor a Szekszárdi Csoportot hozta létre.
A Kör története folyamán a filozófiát mindig a legszélesebb diszciplináris határok között értelmezte. Ebben a körben a filozófia testet öltött! Életszagúvá vált, szorosan kötődött a társadalom problémáihoz, és soha nem volt kizárólag meditatív, öncélú társulat. Ennek volt köszönhető az is, hogy a legégetőbb társadalmi problémák, mint például a környezetvédelem, egyik aktív és elismert fórumává is vált. A Filozófiai Vitakör 1973. májusától 2006. végéig több mint 1100 összejövetelt rendezett a legkülönfélébb tudományok tárgyköréből.