1982, az aktivitási mélypont, bár, mnt később kiderült, az erőgyűjtés éve
Detre Csaba 1982 március 1. és augusztus 31. között hathónapos tanulmányúton volt a Német Szövetségi Köztársaságban, evolúcióelméleti témában a Bonni és a Tübingeni Egyetemen, ahol az elmúlt években is többször járt. A tanulmányút előkészítése is rendkívüli módon leterhelte, nem tudott a Vitakör részére távolléte miatt megfelelő programot előkészíteni. Ez alkalommal is nyilvánvalóvá vált, hogy a Kör tevékenysége túlzottan tőle függ. Mindezt nehezítette, hogy visszatértekor a ferihegyi repülőtéren letartóztatták, mert egy ún. „walky-talky” játéktelefont találtak nála, amelyet kisgyerekeinek vásárolt. Ez azidőtájt Magyarországon katonai kommunikációs eszköznek minősült. 48 órai fogvatartás után kiengedték, majd ügyészségi eljárás indult ellene. A bűnvádi eljárást sikerült elkerülnie, tette végül kihágásnak minősült, s megúszta pénzbüntetéssel, s azzal, hogy útlevelét 1 évre bevonták. Detre Csaba 1982 október végén a Kör történetében harmadszor is lemondott a Vitakör vezetéséről, de több heti tárgyalás után a törzsgárda maradásra bírta.
A negatív aktivitási rekordot jelentő két 1982. évi vitaülés:
RÁCIÓ ÉS IRRÁCIÓ
1982 február 11., csütörtök, 15h 30m, MÁFI földszinti tanácsterem:
Detre Csabának az előbbiekben való
elfoglaltsága miatt nem volt ideje előadót
keresnie, ezért a fenti gyűjtőcím alatt
összefoglalt tematikáját tálalta fel a Kör
számára megvitatásra.
Az előadás vázlata:
A ráció és irráció, mint dilektikus
kategóriapár. E dialektika szerepe az emberi
gondolkodás, az emberi szellem fejlődésében.
A ráció és irráció lehet-e alternatív kategóriapár, kizárhatják-e egymást? Milyen tudati kategóriák tartoznak az egyikhez, s a másikhoz?
Ráció és irráció mint szellemi igény.
Ontológiai problémák:
Amennyiben az absztrakt gondolkodásban, mint például a matematikában az irráció létezik, akkor léteznie kell a reális létben is. Hiszen az absztrakció a realitásból történik. A realitás mindig gazdagabb, mint az abból elvonatkoztatott (valóban így van ?). Avagy, az irráció kizárólagosan szellemi struktúra, az ember specifikuma, azaz létezik-e „Homo irrationalis”?
Ha létezik irracionális mennyiség, akkor léteznie kell irracionális minőségnek is, a minőség-mennyiség korreláció alapján, méghozzá: „A minőség valamiképpen több, mint a mennyiség.” (Arisztotelész után szabadon: - v.ö. „Kategoriai”.
A vitaülésen tizennégyen vettek részt, élénk vita folyt, utána meg a Sárga Hordóban a sör folyt.
A következő vitaülésre csak október 5.-én került sor, Detre féléves távolléte után. Detre megint rögtönzött, kapóra jött az űrkutatás negyedszázados jubileuma, pontosabban a Szputnyik-1. 1957 október 4.-én történt fellövésének 25. évfordulója. A nyolcvanas évek eleje már a technikából való rohamos kiábrándulás kezdete, a megelőző évek techno-optimizmusa után nyilvánvalóvá vált, hogy a technika nem oldja meg az emberiség alapvető problémáit, sőt, egyre erősebben rombolja az emberi környezetet. 1982 vége egy másik évforduló is, ugyanis ekkor már tíz éve annak, hogy ember nem tette lábát a Holdra. Ez érthetetlenséget váltott ki az űrkutatás szimpatizánsaiban. Ekkor még csak nagyon kevesen tudták, hogy a Szovjetunió már feladta az „űrversenyt”, amely véget vetett az emberiség történetének talán legérdekesebb békés politikai versengésének, az amerikai-szovjet űrversenynek. Ezzel összefüggésben van az is, hogy éppen 1982 novemberében hal meg Leonyid Iljics Brezsnyev (1906 – 1982) az SzKP első titkára, akivel beindult a Szovjetunió széteséséhez vezető „Pangás időszaka.”
Hová vezetett a technológiai fejlődés ? – ünneprontó megemlékezés az űrkutatás negyedszázados jubileuma alkalmából
1982 október 5., kedd, 16h, MÁFI fölszinti tanácsterem:
Az előadás vázlata:
Az űrkutatás hajnala: a technológiai optimizmus
csúcsa. Korabeli technofuturológiák,
technopróféciák.
Technológiai fejlődés: az emberiség fokozódó önveszélyeztetése. A monoton technológiai fejlődés végveszéllyel fenyegeti az emberiséget, ha már nem vitte máris végromlásba.
Mi jön ezután?
a./ A továbbfejlődést csak az ember által konstruált, majd az embertől függetlenedő robotok vihetik tovább, amik (akik) képesek továbbfejlődni a humán pollúció körülményei között.
b./ Az emberiség megszabadítja magát a technológiai fejlődés koloncától? Jön a Nagy Befelé Fordulás? A szellemi hagyatékok újraértékelése?
E tendenciák bizonyítékai: „zöld” mozgalmak,
konzervatív, sőt, ősi ideológiák újjáéledése,
stb.
Létezhet-e más társadalmi fejlettségi kritérium, mint az általános értelemben vett technológiai, azaz termelésintenzitási?
A szabad diszkurzus-jellegű összejövetelen 25-an vettek részt, köztük csillagászok és filozófusok is.
Mészáros István (Milán) feltűnése
1982 októberében Dr. Bácskay Erzsébet régésznő, aki ekkor a MÁFI alkalmazásában állt, értesíti Detre Csabát, hogy az ELTE Bölcsészkar Logika I. Tanszékének faliújságán felfedezett egy szerdánként meghirdetett speciális kollégiumot, amelyet bizonyos Mészáros István tanársegéd vezet „Az Univerzum fejlődése” címmel. Detre Csaba érdeklődéssel kezdi meg a nyomozást a spec.koll. és annak vezetője után. Először Horváth Józsefet sejti a téma mögött, de kiderül, hogy semmit nem tud az egészről. Detre nem akar váratlanul megjelenni a foglalkozáson, hosszas telefonhajsza után azonban eléri Mészáros Istvánt, aki örömmel meghívja Detrét egy november végi összejövetelre. Detrét lenyűgözi a reggel 8-kor kezdődő és csaknem éjfélig tartó vitaülés, ahol a kozmogóniában, csillagászatban, fizikában igen képzett fiatalokat fedez fel, akik igen magas színvonalon és szenvedélyesen vitatkoznak a kozmogónia alapvető problémáiról, különös tekintettel a kozmikus fejlődésben felfedezhető „trendekre.”
Detre ezidőtájt kezdi megszervezni a Filozófiai Vitakör alapításának 10 éves jubileumát, amelyet egy „Fejlődés” interdiszciplináris konferenciával szeretett volna megünnepelni. Díszes körlevelet készített e célból (lásd: Filozófiai Vitakör 1 – 100, 1973 – 1986). Detre látogatása alkalmából szétosztotta a jelenlévő mintegy 15 résztvevőnek a körlevelet, amelyet mindenki örömmel vett. Detre megállapodott Mészárossal, hogy a jubileumi konferenciát együtt rendezik meg. Mészáros kapaicitálja Detrét, hogy jöjjön minden szerdán a speckoll.-ra, örül, hogy ebben az univerzális témában egy paleontológusra is rátalált. Detre egy decemberi szerdán vázolja a társaságnak az élet kialakulását, a földönkívüli élet lehetőségét, valamint a földi élet fejlődéstörténetének főbb vonalait. Decemberben megállapodtak, hogy a vizsgaidőszak után februárban újra találkoznak. Ebből azonban nem lett semmi, mert 1983 februárjában Mészáros közli Detre Csabával, hogy Erdei László a Logika I. tanszék vezető professzora nem engedélyezte a kozmikus fejlődési speckoll. folytatását. Detre részvétet fejezi ki az eseménnyel kapcsolatban, s a téma folytatásához felajánlja a Filozófiai Vitakört. Detrének feltűnik az a szenvedélyesen utálkozó hangmodor, ahogyan Mészáros főnökéről, Erdei akadémikusról beszél. Mivel a kivégzett speckollon igen fiatal társaság volt jelen, főleg húszasok, s csupán néhány harmincas, ez az a tény amely óvatosságra inti, „lázadó forrófejű ifjúságot” sejtet, akik valami hebehurgyaságot követhettek el az idős tanszékvezető akadémikussal szemben. Az egyéb forrásokból érkező hírek megerősítik ezt a sejtést. Mindenesetre Detre meghívja Mészárost és csapatát az 1983 május 15.-re kitűzött jubileumi összejövetelre. Későbbiek során kissé kiábrándítólag hat, hogy kizárólag Mészáros nevez be előadással és előadás kivonattal, többen csak mint „felkért hozzászólóként” hajlandók eljönni. Ez akkor már az idő rövidsége miatt nyilvánvalóvá tette, hogy a nagy, egész naposra tervezett, sok előadós konferencia terve összeomlott.
Közben azonban a Vitakörben számos egyéb téma szervezése igen jó úton halad. Detre teljes erővel veti magát a szervezésbe, annál is inkább, mert a Belügyminisztérium bevonta útlevelét, amelynek egy hármohónapos Szovjetunióbeli szibériai paleontológiai expedíció, valamint egy szovjet-örmény lingvisztikai tanulmányút esik áldozatul.