Bara Tamás: A dialektikus materializmus ontológiájának axiomatikus megalapozása I. rész:
1984 december 11., kedd, 16h, MÁFI földszinti klubhelyiség (tanácsterem)
II. rész:
1985 február 1., péntek, 16h, u.o.
Az előadás anyaga teljes terjedelemben megjelent
a Filozófiai Vitakör Évkönyve 1986 kötetben.
A két előadás kivonata:
Az előadás első részében az Ontológia axiomatikus megalapozásának lehetőségével és szükségességével foglalkozunk. A vizsgálódás eredményeként tisztázzuk a felépítéséhez használható eszközöket és a célkitűzést program formájában konkretizáljuk.
Ezt követően az Ontológia vázlatos felépítését
adjuk az alapvető kategóriák és összefüggések
fokozatos kiépítésével.
Az előadás harmadik részében egy módszertani alkalmazást – a tervezési folyamat lényegi részének megragadása aspektusok segítségével – mutatunk be. (A harmadik rész előadására nem került sor, lásd előbbieket)
Ezt követően óriási mértékben „felpörgött” a Vitakör programja, minden héten sor került vitaülésre. Mészáros Milán igen érdekes, de nagyon különböző szinvonalú előadásokat szervezett, amelyek közül voltak igen magas színvonalúak, de volták kifejezetten gyenge, dilettáns megnyilvánulások is. A következő kiértékelésekben csak az előbbiekkel foglakozunk. A Vitakör régi tagjai által „Milán hengernek” elnevezett előadássorozatot az 1985. évi tavaszi évadban csak Takácsné Bíró Katalin akkortájt MÁFI- régésznő „Paleo-PG” c. előadása törte meg. Vitányi Pál is tartott e sorozatban előadást, akit ekkor még a Milán-csapat „legidősebb és legérettebb” tagjának könyveltek el. Detre örült, hogy a Vitakör programját egy ifjú, akkortájt 30 körüli „megszállott ifjonc” szervezte, akiben még utódját is felfedezni vélte a Vitakör vezetésében. Az „öregek” közül többen intették Detrét, hogy „túlságosan kiengedi a gyeplőt, ezek között több forrófejű, teljesen kétes egzisztenciájú, frusztrált ifjonc is van, paranoid beütésekkel.” Erre voltak figyelmeztető jelek: Mészáros, aki kitűzte a Kör meghívóit a Logika I. Tanszék faliújságára, azt állította, hogy azokat főnöke, Erdei professzor minduntalan letépkedi. Ezért „páncélzattal”, s törhetetlen üveggel ellátott saját faliújságot épített a tanszék bejárata előtt. Ezt külön program keretében bemutatta a Kör összes tagjának, kijelentve, hogy „Erdei képtelen lesz legyőzni engem.” Az „erődítmény faliújságot” valamikor a tavaszi idény vége felé dékáni rendeletre lebontották.
Mészáros Milán – Molnár Pál: Az Univerzum genezise a standard modellben
I. rész
1985 február 15., péntek, 15h, MÁFI alagsori klubhelység (=korábban: földszinti tanácsterem):
II. rész
1985 április 12., csütörtök 16h, u.o.
Az előadás teljes anyaga megjelent a Filozófiai Vitakör Évkönyve 1986 kötetben, Molnár Pál – Mészáros Milán társszerzői sorrendben.
A két előadás kivonata
Az előadás első részében a Standard Kozmológia paradigmába ágyazott klasszikus axiómarendszerének, mint egy történetileg létrejött ideáltipikus fogalomalkotásnak az ismertetése történik.
Ezután az axiómarendszer következményeinek, mint Standard modellbeli genzisnek az ismertetése következik. Ezt a modell paradigmájának, axiómarendszerének és következményrendszerének filozófiai analízise követi. Az elemzés a levés, a teljes totalitás, az egyedi-különös-általános, a determinzmus, a végesség-végtelenség és a világegész részkategóriaháló alapján történik.
Az előadás a Standard Kozmológia státuszának
valamint az elmélet és részkategóriamező
kölcsönviszonyának vizsgálatával zárul.
Bakos József – Bódi Zoltán: Dharma, - rendhagyó elmélkedések a buddhizmus filozófiájáról
1985 március 1., péntek, 15:30, MÁFI alagsori klubhelység:
Mészáros csapatához mintegy 5-6 buddhista is csatlakozott, ebből – talán – ketten, a fenti két előadó egyetemi hallgató volt, akkor kinyomozhatatlan, hogy melyik egyetem melyik szakán. A két előadón kívüliek nem jelenítettek meg különös intellektust a Körben. A két fenti előadó 1986-ban disszidált, s állítólag Bhutánban telepedett le.
Az előadók bevezető szövege Huj-meng szúrája
volt:
„....-A zászló az, ami mozog. – mondta az egyik.
-Nem, a szél az, ami mozog. – felelte a másik.
Huj –meg látva, hogy így nem fognak dűlőre
jutni, így szólt: - Mindketten tévedtek. A
tudatotok
az, ami mozog.”
A kivonatból: A buddhizmusnak, - fő célja aspektusából – voltaképpen nem lehet adekvát filozófiai rendszere. Hogy mégis vannak rendszerei, az már a Dharma megértésének, az izmus-jelleg beszűrödésének, igen finoman cizellált vetülete.
A teljes kivonatot lásd: Filozófiai Vitakör
1-100, 1973-1986 kötet.
Vitányi Pál: Marx meg nem értett módszerének igénye ma – IV. rész
1985 március 14., csütörtök, 15:30, MÁFI alagsori klubhelység:
Az előadó folytatta sorozatát, ez alkalomra
külön szinopszist nem adott közre.
Bakos József – Horváth Mátyás: Univerzum, világok, komplementaritás a filozófia tükrében
1985 március 29., péntek, 15:30, MÁFI alagsori klubhelység:
A buddhista Bakos József társa most egy
filozófiát végzett fiatalember volt, aki valahol
fizikai munkát végzett.
Részlet a kivonatból: Az előadás a kozmológia tárgyának és metodológiai aspektusának filozófiai, hierarchikus klasszifikációjából indul, megpróbálván válaszolni a kanti stílusú kérdésre, hogy „mikép lehetséges a kozmológia, mint ami szigorú tudományként szerepelhetne?”
A teljes kivonatot lásd: Filozófiai Vitakör
1-100, 1973-1986 kötet.
Vitányi Pál: METAFILOZÓFIA – kísérlet a determináltság és szabadság legszélesebb értelmezésére, úgy mint ami egyúttal a metafilozófia – legtágabb – (marxista) és a marxizmus –legszűkebb – (metafilozófiai) „egybevágó keret-kifejlődése” is.
1985 április 19., MÁFI alagsori klubhelység:
Vitányi Pál alapító atya több évtizedes vitaköri szereplésének kiemelkedő előadása volt ez. Formailag azért, mert a túl hosszú beszédekre hajlamos atya az előadását 50 percbe „tömörítette”, tartalmilag meg azért, hogy olyan absztrakt témát boncolgatott, amelyet se előtte, se utána senki: ez a filozófia szabadságfokának problematikája volt. A „metafilozófiát” az emberi szellem legmagasabb rendű tevékenységi fokának tekintette, amely szerinte Marxnál realizálódik, mint a hegeli abszolút szellem utáni pléróma.
Sajnálatos, hogy Vitányi után nem sok írásbeli dokumentum maradt eddig a Körre, ez egyike volt azon kevés alkalmaknak, mikor Vitányi rettenetes rossz minőségben gépelt kivonatot tett közzé, amelynek nagy része már olvashatatlan, de ilyen minőségben is megőrizte a Filozófiai Vitakör 1-100, 1973-1986 facsimile dokumentumkötet.
Bíró Katalin: Paleo-P.G.
1985 április 26., péntek, 15:30, MÁFI alagsori klubhelység:
Takácsné Dr. Bíró Katalin régésznő 1981 óra vett részt a Filozófiai Vitakör tevékenységében. Ekkor tartotta első előadását a Körben. A hetvenes évek végétől a kilencvenes évek elejéig Fülöp József akadémikus három régésznőt foglalkoztatott a Magyar Állami Földtani Intézetben, a geológiai munkákhoz kapcsolódó régészeti kutatások, valamint az ősrégészeti kutatások kivitelezésére. A három régésznő: Dr. Bácskay Erzsébet, Dr. Bíró Katalin, Dr. Simán Katalin. Bíró Katalin és Simán Katalin a nyolcvanas évek vége felé elhagyták a MÁFI-t és az MTA Régészeti Kutató Intézetébe mentek át. Ez voltaképp menekülés volt, mivel 1984 elején Fülöp Józsefet az ELTE rektorává „buktatták fel”, s nem kellettek már régészek a MÁFI-ban. Bácskay Erzsébetnek nem sikerült elmenekülnie, ő az 1993. végi, a Finnországból e célra „meghívott” finn igazgató, Gaál Gábor által végrehajtott „máfis népírtás” áldozata lett, amikor „kirúgták” a MÁFI dolgozók mintegy háromnegyedét, utána, miután elvégezte a „megbizatást” Gaál Gábort visszaküldték Finnországba. (1996 június 30.)
T. Bíró Katalin 1993-ig kimagasló tevékenységet
folytatott a Vitakörben, utána azonban
egy csapásra eltűnt.
Az előadás annak bemutatása volt, hogy a kapitalizmus ősrégi találmánya az emberiségnek, s gyakorlatilag az emberi kultúra és civilizáció elidegenedhetetlen része.
Az előadás kivonata:
Napjainkban, amikor a gazdasági kérdések és gazdasági érdekek szerepe társadalmunkban is meghatározóvá válik, különösen hajlamosak vagyunk ara, hogy mindennapi gazdasági racionalizmusunkat a múltra is kiterjesszük. A gazdaság fogalma, szerepe és működése azonban történetileg változó, és alapvetően történettudományi szemléletű, módszerében azonban multidiszciplináris megközelítésű vizsgálatokat igényel. Az előadás során az archaikus gazdaságok kutatásának történetéről és eredményeiről, jelenlegi irányairól szeretnék áttekintést adni, a földhözragadt tényközpontú objektivista sekélyes álláspontjáról.
Székely László: Kozmológia és filozófia
1985 május 10., péntek, 15:30, MÁFI alagsori klubhelység:
Székely László a Mészáros Milán szervezte „filozófus-helótacsapat” következő előadója volt. Szervezeti hovatartozásáról sem akkor, sem később nem tudtunk meg semmit, valószínűleg a buddhista-körhöz tartozhatott. Biztos, hogy nem volt „profi filozófus”, s nem tartozott az egykori „speckoll”-hoz. Filozófiai képzettsége azonban figyelemreméltó volt.
Az előadás mottója: „E végtelen térségek örök hallgatása elrémít” (Pascal)
Az előadás kivonata:
A kozmológia tárgya eleve más jellegű, mint a többi természettudományos objektum. Az önmaga és a környezetének tudatára ébredő embernek előbb-utóbb szükségszerűséggel föl kellett tenni a kérdést: mi a végső, a legnagyobb egész, amelynek részalkotója élettere: a falu, a tenger, az erdők, a sztyeppék.... A naív mítoszok után a filozófiai spekuláció, majd a természettudományok próbálnak meg választ adni erre a kérdésre. A kozmológiai törekvések a világ embertől független fizikai szerkezetének globális leírására irányultak, ám az így megfogalmazódó különböző elképzelések mélyen érintették az ember önidentifikációját, s következményeket tartalmaztak az emberi lét „honnanjára és hovájára” vonatkozó kérdések számára. Rá kellett döbbenünk arra, hogy minden kozmológiai elméletben meghúzódik egy mélyen atropomorf mozzanat: az irracionális racionálissá tételére való törekvés.
Az einsteini „standard” modell ihletésére fölvázolhatunk egy olyan, a matematikai apparátustól immár független filozófiai-matematikai jellegű modellt, amely összhangban van a dialektikus természetképpel, s bizonyos föltételek esetén felidézi a görög kozmológiák által sugárzott harmóniát. Ez a filozófiai-metafizikai jellegű modell az einsteini modell összeomlása esetén is megmaradhat egy rendezett, lekerekített racionalizált fizikai világegyetemet kínálva, amely megszünteti a véges embert elrettentő végtelent, másrészt a világegyetem számunkra ma „megnyilvánuló” arcával összhangban áll, mégpedig úgy, hogy távol tartja magát minden erőltetett, bonyolult konstrukciótól. Természetesesen az einsteini „standard” kozmológia széthullása esetén a modell természettudományos megfelelője nélkül marad, s ebben az esetben befejezésképpen feltehetjük a kérdést: lehetséges-e a kozmológia mint természettudomány?
Dombi József: Humán ismeretek modellezésének kérdései
1985 május 21., kedd, 15:30, MÁFI alagsori klubhelység:
A Milán-csapat következő bemutatkozó tagja Bara tamás szegedi kollégája, aki Barával szemben viszont kinevezett tanársegéd volt a Szegedi József Attila Tudományegyetemen.
A Mészáros Milán által hallatlanul felpörgetett vitaköri program, amelyben Detre partner volt, filozófia-ellenes hangulatot keltett nemcsak a földtani intézeti, hanem más körökben is, mint például Horváth József tanszékén is, az ELTE TTK-n. Horváth alapító atya – utólag mondhatni – „fúrni” kezdte Mészáros Milánt, hogy „kétes elemek légióját söpri be a Filozófiai Vitakörbe, ezek zömének semmi köze a marxizmushoz.” Óva intette Detrét, hogy „szűrje” az előadókat, mert „nagy baj lehet ebből az őrületből.” Mészárost paranoid személyiségnek tartotta, aki hivatali kudarcait a Filozófiai Vitakörben rekompenzálja. Detre megnyugtatta egykori tanárát, hogy nem lehet semmi baj, kezében tartja a Kört, kiszűri az antimarxista megnyilvánulásokat. A Földtani Intézetben is egyre többen furcsálták a „filozófusok grasszálását”, akik néha éjjel kettőkor vonultak ki a MÁFI palotájából, nem kis problémát okozva a portásoknak.
Taktikai okokból ekkor első ízben felrakta a meghívóra a Kör logója mellé Marx híres mondatát a buta tömegek filozófia-gyűlöletéről: „A filozófiát ellenségeinek ordítozása vezeti be a világba.”
Az „ordítozás” ezután csakugyan jóideig
elmaradt...
Az előadás kivonata:
Az előadás a humán tudományokban használt fogalmak segítségével alkotott rendszerek leírásának lehetőségét tárgyalja, különös tekintettel az utóbbi években kialakult elmosódott határú (fuzzy) halmazok elméletének tükrében. Egyben ismerteti az inegzaktság megragadása tudományos alalpjainak létrehozásakor felmerülő kérdéseket.
A Filozófiai Vitakör ezt követően parádés konferenciával ünnepelte fennállásának 12. évfordulóját. 1985 a kronológiák többségénél Parmenidész születésének 2500. évfordulója volt, s ebből az alkalomból egy spontán rendezőbizottság megszavazta a konferencia Parmenidészre utaló tematikus címét: „EGYSÉG – SOKASÁG – MINDENSÉG”. Mészáros Milán ugyancsak részt vett a konferencia megtervezésében, s két előadót szervezett be: Dr. Steiger Kornélt jeles filozófiatörténészt, aki elsősorban a preszókratikus filozófiával foglalkozott (ELTE BTK Filozófiatörténeti Tanszék), valamint Dr. Bacsák Gábor logika-kutatót (ELTE BTK Filozófia I. Tanszék). A konferencia félnapos volt, június 4.-én 14 órától június 5.-én éjjel 2 óráig tartott.
EGYSÉG – SOKASÁG – MINDENSÉG : ankét Parmenidész születésének 2500. évfordulója alkalmából.
1985 június 4., kedd, 14h, MÁFI II. em. tanácsterem
Program:
Vitányi Pál (Könnyűipari Műszaki Főiskola, Marxizmus-Leninizmus Tsz.): Elnöki megnyitó
Detre Csaba Vitányi Pálra, az ankét egyetlen „profi” filozófusára bízta a konferencia levezetését. Ez azonban nagyon gyorsan kiderült, hogy óriási baklövés volt. Az eredeti terv szerint a hat előadásra nagyon bőven számítva egy-egy óra állt volna rendelkezésre, Vitányinak a megnyitóra negyedórája volt. Ezt nagyon kevesellte, mire Detre megemelte félórára az elnöki intervallumot. Mikor az elnök már csaknem egy órája nyitogatta a konferenciát, Detre közbeszólt, mire Vitányi még egy negyed órát kért. Ezt hosszas huzavona után megszavazták az előadók. Másfél óra után Detre leléptette az elnököt, s egyelőre magához ragadta a levezető elnöki tisztet, de később rövidebb időre visszaadta Vitányinak.
Steiger Kornél (ELTE BTK Fil. tört. Tsz.): Az egy a sok és minden Parmenidész filozófiájában
Kivonat:
Abban a homályos, szükségképpen pontatlan gondolathalmazban, amelyből az általános műveltségünk filozófiai tartama összeáll, az egy, sok (több), minden kifejezések használata klasszifikatorikus-logikai illúziókat hordoz: az individuális, partikuláris, univerzális, ill. az egyes, különös, általános fogalomköréhez tartozik.
Ám az egy, sok, minden eredetileg a görög filozófia természetfilozófiai és kozmológiai terminusai: ilyen értelemben szerepelnek Hérakleitosz, Pamenidész és Empedoklész töredékeiben. Kialakulásuk idején, a platóni-arisztotelészi klasszifikatorikus logika még nen létezett.
Az előadás a következő, a vázolt helyzetből
eredő kérdésekkel foglalkozik:
-
Mi volt a kifejezések eredeti jelentése?
-
Milyen metafizikai hátteret implikál eredeti
jelentésük ?
-
Hogyan és mikor alakult át a későbbiekben
használatuk ?
-
Milyen tipikus módszertani hibák adódnak abból,
hogy a későbbi jelentésüket vetítjük vissza a
korai görög filozófiára ?
Vita – amelynek kezdete a tervek szerint 15:05 lett volna, de ekkor már 17:30 volt. 18:00 körül kezdődött Maróth Miklós előadása 15:20 helyett. Detre radikálisan megszakítja a vitát, ami hallatlanul érdekes volt, de az ankét programja szempontjából már katasztrofális. Ezt Detre a berzenkedőkkel tudatosítja, s végképp átveszi Vitányitól a levezető elnöki tisztet. Mészáros Milán és Bokor Levente azt javasolják, hogy másnap folytatódjon az ankét, mire Detre kijelenti, hogy erre itt a MÁFI-ban nincs mód. Hosszas huzavona után többórás késéssel folytatódik a rendezvény.
Maróth Miklós (ELTE BTK Görög Filológiai
Tanszék): Az egység, sokaság és mindenség
problémája a hellénizmus és az iszlám
filozófiájában
Kivonat:
1.
Az előadás röviden összefoglalja az
újplatonikusok tanítását az emanációról és
bemutatja annak jelentőségét a címben említett
probléma szempontjából.
Bacsák Gábor (ELTE BTK Filozófia I. Tanszék):
Parmenidész és a platóni „Parmenidész”
Az előadó hosszú görög nyelvű bevezetéssel kezdi
előadását, citál Platón „Parmenidész”
dialógusából. Leszögezi, hogy úgy érzi magát a
Filozófiai Vitakörben mintha az athéni agórán
lenne, ennyi „görög” még a bölcsészkari
filozófiai összejöveteleken is ritkán jön össze.
Az előadók közül Steiger, Maróth és Detre is
tanúbizonyságát adja görög nyelvi tudásának.
(Előbbi kettő ex officio, persze).
Kivonat:
Hosszú évek óta olyan elméleti erőfeszítések
tanúi vagyunk, amelyek a marxista elméleti
gondolkodás megújítását célozzák. Ezek
nagyjában-egészében az
ontológia-ismeretelmélet-logika összefüggéseinek
keretében mozognak, némelyeknél igen komoly
figyelemmel a filozófia történetének átfogó
jelentőségű tanulságaira. Nagyon valószínűnek
látszik, hogy a megújuló marxista elméleti
kultúra egy dialektikus ontológia lehet.
Szigeti József legutóbbi munkájában határozottan körvonalazódik egy dialektikus materialista ontológia, amelyet Platón filozófiájának értelmezési kereteként felhasznál. Igyekszem bemutatni legalább alapvonalaiban az ellentétnek itt alkalmazott ontológiáját, majd rámutatni arra, hogy milyen jelentősége lehet a társadalmi ellentmondások és konfliktusok kizeléséhez szükséges új, de alalpjaiban marxista filozófiában gyökerező, elméleti gondolkodás alakításában.
Megjegyzés: a Bölcsészkar Filozófia I. Tanszék az orthodox marxista skolasztika fellegvára volt abban az időben. Vezetője Szigeti József akadémikus (l. előbbiekben) konzervatív, skolasztikus marxistaként volt elkönyvelve. Mindenesetre kitünően tudott görögül, s görög tárgyú filozófiai műveltsége igen magas volt. Tőle indult el az a gondolat, hogy a marxizmus új irányzatát a klasszikus görög filozófiára kell alapozni. E nézetnek tanszékén kívül is sok hive volt.
Detre Csaba (MÁFI): Korunk egységképe: a
dinamikus egység
Kivonat:
-
A parmenidészi egységes, merev szphairosz
feléledése: az univerzális evolúcióelmélet
-
A genetikailag egységes, s egyetlen Univerzum
evolúciójának alapelvei
-
A dinamikus monista-materialista világmodell, az
evolúció univerzális dendrikus modellje
-
Az inhomogén, anizotróp Univerzum
- Az evolúció fogalma. Magasabb és alacsonyabb rendű, mint a „pantón chrématón metron anthróposz” abszolut esete
-
Az egyetlen emberiség helye az egyetlen világban
-
Az emberi társadalom, mint a végtelen, egyetlen
progresszív sor véges láncszeme
-
Progresszív és regresszív evolúció. A
progresszió unicitása, s a végtelen számú
regresszív ág. Dendron, Kormosz, kladoi.
-
A dezanthrópologizáló evolúcióelmélet abszurduma
Mészáros Milán – Molnár Pál (ELTE BTK Logika I.
Tanszék): Az ellentétek ontológiája a mechanikai
mozgás leírásában
Kivonat:
Az
előadás a helyzetváltoztatással járó mozgás
filozófiai leírásának történeti bemutatásával
kezdődik.
(I)
Zénón apóriáinak áttekintése: dichotómia,
Achilleusz és a teknős, sztadion repülő nyíl.
(II) Az apóriák feloldására tett kísérletek ismertetése: végtelen oszthatóság, pontos téridő, a Szumma 2 a mínusz n-edik sor konvergenciája, a dialektika (Hegel és pl. Erdei) feloldási kísérlete.
Fentieket a dialektika mechanikai mozgásleírásával szembeni önkonzisztens –a mozgás lényegére vonatkozó – Fényes Imre-féle ellenérvrendszer követi. E kritika következménye, hogy a zénóni apóriák dilaketika által adott feloldása a mozgás-problémát visszaveti Parmenidészig.
Az előadás a paradox helyzet feloldásával, az ellenérvrendszerrel szembesíthező mozgás a nyugalom defníció megadásával zárul.
A Mészáros – Molnár előadásnak éjjel 1 órakor volt vége, utána az ankét 2 óra kerül ért véget eufórius hangulatban. Volt olyan szakasza az ankétnak, amikor a jelenlévők száma messze meghaladta a százat. Több magas rangú akadémikus, professzor is jelen volt: Szigeti József akadémikus, Erdei László akadémikus, Mészáros Milán főnöke, a nagybeteg Hermann István akadémikus, Boda Jenő paleontológus docens (lásd előzőekben). Horváth József annak ellenére, hogy előzőleg jelezte, hogy tüntetőleg nem jön el, mégis ott volt az ankét délutáni első óráiban.
Az ankétnak igen széleskörű – többnyire pozitív – visszhangja volt, főleg bölcsészkari berkekben. Detre Csaba ellen panaszt tett a MÁFI portása, hogy éjjel kettőig nem volt hajlandó a társaság elhagyni a MÁFI épületét. Detre Csaba ezután a MÁFI gazdasági igazgatójától írásbeli figyelmeztetést kapott, amiért este 20 óra után idegeneket tartott az épületben igazgatói engedély nélkül. Detre Csaba ezután kérte az engedélyt a Filozófiai Vitakör számára hasonló rendezvények esetében, ezt a gazdasági igazgató azonban megtagadta.
„A MARXIZMUS – LENINZMUS ESZMEI OFFENZÍVÁJÁNAK JEGYÉBEN !” - Az új propaganda nem haladhat kiégett brosúrák övezte úton !
1985 június 21., péntek, 15:30, MÁFI alagsori klubhelyiség:
Detre Csaba összehívta a Parmenidész-ankét megszervezésében és lebonyolításában legaktívabbak társaságát, az ankét kiértékelésére. Ez a rendezvény egyúttal évadzáró is volt, két láda pezsgővel. Számos hivatalos írásbeli és szóbeli észrevétel is összegyűlt már eddigre. Sokan úgy vélték, elsősorban a Szigeti-féle tanszék képviselői, hogy a marxizmus megújulását ilyesféle redezvényekkel lehet elérni. A görög filozófiatörténészek szerint a rendezvény érdekes, de brutálisan szcientikus, sőt naturalisztikus volt.
Az összegyűlt „aktíva” körvonalazta a Vitakör
1985/1986 évadjának programját.
1985 ősz: békés idénykezdet után „Milán-lázadás”
Hosszú nyári szünet után az 1985 őszi idény későn, lényegében októberben kezdődött. Az első összejövetel egy aktívaértekezlet volt, amelyen a Vitakör aktív magja, itt már beleértve Mészáros Milánt és barátját, Molnár Pált is összeállította az 1985 őszi programot. Az összejövetelen az alapító atyák közül részt vett Adonyi Zoltán, Bokor Levente, s az elmúlt két évben igen aktív Vitányi Pál és T. Bíró Katalin, Szente Erika, Szalai István.
Az 1985/86. évad programja – aktíva értekezlet
1985 szeptember 27., péntek, 15:45, MÁFI alagsori klubhelység:
Az 1985 decemberéig összeállított programban a „Milán-csapat” programja dominált. Ezt illetően a „Máfisok” és a „Régiek” aggodalmuknak adtak hangot. Detre Csaba nem látott okot az aggodalomra, s örömét fejezte ki, hogy Mészáros Milán „új színt” jelent a Vitakör életében.
A Parmenidész-ankét óta a MÁFI dísztermében maradt egy drapp színű pulóver, a meghívón Detre feltüntette, hogy a „A június 4.-i Parmenidész-ankéton az előadóteremben felejtett drapp színű pulóver keresi gazdáját.” A hirdetést még hetekig megismételték a meghívókon, de a tulajdonos nem került elő. Mészáros Milán végül a ruhadarabot a Fóti gyermekvárosnak ajándékozta.
Mészáros Milán: Az ellentét ontológiák ismeretelméleti paradoxona
1985 október 11., péntek, 15:45 alagsori klubhelység:
Mészáros Milán egyik ritka egyedül tartott előadásával kezdődött érdemben az 1985. őszi évad. Rendesen állandó szerzőtársa Molnár Pál 1985-ben végzett fizikus egyetemi hallgató volt.
Az előadás kivonata:
Az ellentét ontológiákkal szemben megfogalmazott –s az utóbbi időben gyakran hangoztatott – ellenvetés szerint: „A valóság nem lehet ellentmondásos, mert ha az lenne, akkor hogyan lehetséges, hogy az egyik emberi elme ellentmondásosnak a másik ellentmondásmentesnek találja? Objektív ez az ellentmondásosság? stb.” Az előadás ennek az ismeretelméleti paradoxonnak az analízisét adja.
Mészáros Milán új „csapatot”, mintegy 20 főt mozgósított erre az előadására, olyanokat, akik eddig még nem jelentek meg a Körben. Éles vita bontakozott ki arról, hogy lehetséges-e az ellentmondásmentes világ. Detre Csaba ez ellen a nézet ellen volt, s különösen Kantot és Hegelt citálta Mészáros Milán nézeteivel szemben. Mint kiderült, a kivonatban feltüntetett „utóbbi időben gyakran hangoztatott ellenvetés” általánosító megfogalmazása az előadó kizárólagosan saját felfogását jelenti. Ezért több oldalról is bírálat érte az előadót, különösen Bokor Levente részéről. Bokornak az „új csapatból” többen igen keményen neki rontottak ezért a bírálatáért, éles hangvételű, személyeskedő vita robbant ki, amelyet Detrének nagy nehezen sikerült elsimítani. Mészáros neheztelt Bokor Leventére „cinikus és nagyképű” kritikájáért, de kifogásolta Detre „vaskalapos akadémikusságát” is. Feszült légkörben ért véget a vitaülés. Mindenesetre ekkor még senki nem sejtette, hogy itt dördültek el a hamarosan elkövetkező lázadás első lövései.
Detre néhány nap múlva telefonon kifogásolta Mészárosnál azt, hogy minden előzetes egyeztetés nélkül csaknem két tucatnyi új csapatot hoz, akiről semmi előzetes információ nincs, s viselkedésük általában nem tekinthető kifejezetten „filozófusinak”. Detre kérte Mészárost, hogy legközelebb mutassa be az új résztvevőket, ezt Mészáros megígérte a legközelebbi alkalomra. Erre egy hét múlva, október 18.-án a Dharma...II. része alkalmából sor is került, amelyet a „buddhista trió” adott elő. Mészáros egy hosszú, mintegy negyven nevet tartalmazó listát nyújtott át, amelynek ez alkalommal csak egynegyede volt jelen.
Bakos József – Bódi Zoltán – Pocsai László: Dharma – rendhagyó elmélkedések a buddhizmus filozófiájáról – II. rész. 1985 október 18., péntek, 15:45, MÁFI alagsori klubhelység:
A három előadó a buddhista filozófiában elmélyült ismeretekről tett tanúbizonyságot, s persze fanatizmusról a téma iránt. Mint kiderült, mind a hárman valódi buddhista boncok, s mindhárman néhány év múlva – állítólag -Bhutánba vándoroltak ki.
Mottó az előadás kivonatához (a teljes kivonatot
lásd a „Filozófiai Vitakör 1-100, 1983-1986”
facsimile meghívó kötetben):
„Ez az Egyetlenegy Szellem agya mindent ismer, mindenről tud, üres és sugárzó ragyogó. Ragyogása és üressége kezdettől fogva elválhatatlan, mint az égbolt és a világossága. Az önmagából eredt tudás működése – azé a tudásé amely önmagunkból nyilvánvalóan sugárzik – ez az olyanság lényeg, Tathatá.”
(A tibeti Szabadulás a spontán nyilvánvalóvá lett ismerés közvetlen látása által” –szövegből.)
Az előadás egyik érdekes epizódja volt, hogy
nyilvánvalóan kiderült, hogy Bakos József igen
elmélyedt ismeretekkel rendelkezik az ó-tibeti
nyelvet illetően.
A következő előadó Erdei László (1915 – 1990) akadémikus volt, Mészáros Milán tanszékvezető professzora, 1985 december 31.-ig az ELTE BTK Logika I. (korábban Dialektikus Logika tanszék vezetője. Erdei számos könyv, tankönyv szerzője a logika tárgyköréből. Általában konzervatív marxistának tartották, azonban Detre több vele folytatott beszélgetéséből azt szűrte le, hogy ez egyáltalán nincs így, hanem még a „régi nagyműveltségű professzorok egyik reliktuma” az egyetemen,
Mészáros Milán nem örült annak, hogy Detre „öreg vaskalapos főnökét” meghívta a Körbe. Detre közölte Mészárossal, hogy ez jó alkalom lesz arra, hogy a főnökével való nézeteltéréseit tisztázza. Mészáros örök famulusával, Molnár Pállal eljött az előadásra, de ez alkalommal nem mozgósított „csapatot.”
Erdei László (tanszékvez. egy tanár, ELTE BTK Dialektikus Logika (Logika I. Tanszék: Szabatosság és dialektika – 1985 október 22., kedd 15h, MÁFI II.em tanácsterem
Az előadás kivonata:
A matematika, a természettudományok matematikán alapuló szabatossága látszólag elérhetetlen a társadalomtudományok, kivált a filozófia számára. De Marx Tőkéje, a benne alkalmazott dialektikus logikai módszer mindmáig élő cáfolata ennek az elképzelésnek. Segítségül megadhatjuk a dialektikának mint a szabatosság logikájának, módszerének az ismérveit. Választ kaphatunk arra kérdésre is, hogy a szabatosság matematikai (matematikai logikai) eszközei általános érvényűek-e, vagy sem.
A még fűtetlen, hideg MÁFI Nagyteremben mindössze tizenöten jöttek össze a „Milán-bojkott” miatt. A Kör „máfis ősmagjának” rá kellett jönnie, hogy az utóbbi évben csakugyan „Milán-függővé” váltak. Mészáros Milán gúnyosan közölte Detrével, hogy nincs valami nagy érdeklődés az „Öreg” előadása iránt. Detre értette a célzást, azt válaszolta, „nem baj, kicsi de intelligens társaság van jelen.”
A kedélyes, adomázgató előadás közben és után sok mindenről szó esett. Erdei csodálta, hogy a Földtani Intézetben egy ilyen érdekes filozófiai szerveződés jött létre, amely „hihetetlenül liberális szellemben működik” s a kezdetekről tudakolózott. Eközben Detre dicsérte a MÁFI állami és pártvezetőit a Vitakör létrehozása és fenntartása miatt. Erdei kijelentette, hogy „nem csoda, hogy a Filozófiai Vitakör agóra-szelleme euforikus hatással van egyes fiatalokra.” Eközben szó esett arról, hogy a Filozófiai Vitakör végzete lehet az, hogy más helyről „politikai jellegű panasz” érkezik a Földtani Intézet igazgatójához vagy párttitikárához. Erre a végig „advocatus diaboli” szerepet játszó Molnár Pál megjegyezte, hogy „ezt jó tudni.” Arról is szó esett, hogy Mészáros Milán miért nem taníthat a továbbiakban. Erdei erre kitérő választ adott, jelezve, hogy ez a Logika I. Tanszék intim belügye, de személyes ügy is, mivel Mészáros „rakoncátlan, megzabolázhatatlan” fiatalember, aki képtelen a tanmenethez igazodni. Azért is mentette fel az oktatás nyűgeitől, hogy módja legyen több éve húzódó doktori disszertációjának megírására. Mészáros kijelentette, hogy nem készül ennek megírására, amit Erdei „szomorúan könyvelt el.”
Kínos epizód volt, hogy Hidas János (1930 – 1992) a Fővárosi Temetkezési Vállalat adminisztrátora, aki sajátságos politikai nézeteket fejtett ki a Körben, melyek szerint Kádár János trockista, kár, hogy ő akasztatta fel Rajk Lászlót, s nem fordítva, egyébként Kádár maga a „Vörös Szálasi”. E nézeteit most is előadta, ami általános megrökönyödést keltett.
Az előadás végén Mészáros Milán zárt borítékban átnyújtott egy levelet Bokor Leventének. Bokor ott helyben felolvasta a levelet, amelyben az állt, hogy Mészáros október 11.-i előadása alkalmából végig gúnyosan, szúrós szemmel tekintett az előadóra, s cinikus megjegyzéseivel szétzilálta előadását. Ezért minden kapcsolatot megszakít Bokor Leventével. Két nap múlva Detre is kapott postán egy levelet Mészárostól, amelyben az állt, hogy Fehér Márta november 12.-ére tervezettt előadását átteszi a Bölcsészkarra, mert ott jobb „fogadó közeg” lesz. Detre felhívta Mészárost telefonon, s értetelneségét fejezte ki az ügyben, mire Mészáros kijelentette, hogy ezt az előadónő kérte. Detre kijelentette, hogy semmi kifogása az ellen, hogy az Egyetemen is legyenek vitaköri ülések, de ezeket mindenképpen egyeztetni kéne. Mészáros válasza az volt, hogy az Egyetemen azt csinál, amit akar.
A Vitakör prgramszerinti következő előadása MOLNÁR PÁL, Mészáros Milán legközelebbi kollégája, egyes verziók szerint ekkor még ötödéves fizikus hallgató, más verzió szerint 1985-ben már végzett fizikus lett volna. Axiómatizálás vagy dogmatizmus c. előadásával, amely 1985 október 29, kedd 16h-ra volt kitűzve a MÁFI alagsori klubhelységébe. Azonban október 29.-én a klubhelység más rendezvény miatt foglalt volt, s ezért Detre az előadást áttette november 1., péntekre. Molnár ezt zokon vette, s Detrével közölte, hogy ezt „személye elleni példátlan merényletnek” tekinti, az előadásra már legalább 40 főt mozgósított, s ha Detre nem szervezi meg az október 29.-i időpontot, akkor „csapataival megszállja a MÁFI-t.” Detre jobb belátásra akarta bírni Molnárt, akit Mészáros is pártfogásba vett. Mészáros közölte Detrével, hogy az Egyetemen tartják meg Molnár előadását október 29.-én. Erre szívesen látja a „máfisokat.” Detre ebbe még beleegyezett, s megígérte, hogy eljön.
Közben az események azonban egészen más irányban
folytatódtak.
A Molnárt követő előadó Szécsényi Tibor adjunktus (ELTE Szimbolikus Logika és Tudomány-metodológia Tanszék) lett volna, november 5.-én a MÁFI alagsori klubhelységében lett volna „Logikai rendszerek” címmel. Erről a meghívó el is készült már. Szécsényi október 29.-én felhívta Detrét, megkérdezte, hogy voltaképpen hol is lesz az előadása, mert Molnár Pál az „ELTE Filozófiai Vitakör”elnöke azt közölte vele, hogy az előadás a Bölcsészkaron lesz valahol. Detre óvta Szécsényit, hogy itt valamiféle „őrület” tört ki, s ne kövesse Molnár Pál vagy Mészáros Milán szervezési lépéseit. Detre október 31.-én postán megkapta „Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Filozófiai Vitaköre” meghívóit a Bölcsészkaron tartandó nov. 5.-i Molnár Pál, ugyanazon a napon(!) tartandó SzécsényI Tibor , majd a nov. 12.-i Fehér Márta, s a nov. 19.-i Zsilka János előadásra. Fehér Márta is felhívta Detrét,akit már régebben ismert, különféle filozófiai fórumokról hogy „nem egészen érti, hogy miféle körben fog végül is előadni.” Detre röviden közölte vele a zavaros helyzetet, s kérte, hogy előadását halassza el. Fehér Márta humorosan fogta fel a dolgot, s megigérte, hogy egy békésebb időszakban jön. Előadta Detrének, hogy az egyetemi filozófus ifjúságnál „paradigmaváltás” várható, amelyet jelenleg teljes frusztráció előz meg.
Október 31.-én Mészáros Milán és Molnár Pál felkeresték Hámor Gézát a MÁFI igazgatóját, valamint Haas Jánost a MÁFI párttikárát, akiknek előadják, hogy Detrét le kell váltani a Filozófiai Vitakör éléről, mert azt diktatórikus eszközökkel s korszerűtlen módszerekkel irányítja, különös tekintettel arra, hogy Detre „elárulta a dialektikát.” Követelik, hogy Detre helyett az igazgató és a párttitkár Molnár Pált nevezze ki a Vitakör élére.
Másnap az igazgató hivatja Detrét, s közli vele, hogy sajnálatos, hogy „őrülteket hozott a nyakára.” Közli Detrével, hogy vagy ő rúgja ki az őrülteket, vagy pedig ő, mármint Hámor Géza rúgja ki Detrét, ha nem szabadítja meg az intézetet a paranoiás őrültektől. Az igazgató átadja Detrének Mészáros Milán feljegyzését, amelyben a levél írója azt kifogásolja, hogy Detre egyre inkább a „dialektika elárulásának útjára lépett, cimborál Erdei Lászlóval, aki az a személyiség, aki a legtöbbet vétette a dialektika ellen.” s kétséges az, hogy decemberben Detre neki adja át a „Zentai Péter Emléklapot”, pedig ezt már hetekkel ezelőtt megigiérte.
Teljesen nyilvánvaló, hogy Mészáros Milánt és Molnár Pált súlyos lelki sérülés érte. Detre értesíti Erdei Lászlót a történtekről, aki egyetért Mészáros Milán lelki sérülésével, s azt kéri Detrétől, hogy „finoman távolítsa el Mészárost a MÁFI-ból.” November 1.-én este, tudva, hogy Detre esténként még az intézetben van, Mészáros bemegy a MÁFI-ba, a portás mint jó ismerőst beengedi, s Mészáros váratlanul beállít Detréhez, akit megfenyeget, hogy „meglakol azért, hogy elárulta a dialektikát.” A nyomaték kedvéért Detrét éjjel még otthon is felhívja telefonon, csupán ennyit közölve: „most még csatlakozhatsz a mozgalomhoz!” November 4.-én Detre jelenti az incidenst az igazgatónak, aki rendelettel kitiltja Mészárost a MÁFI-ból, s értesíti erről Erdei László professzort. Erdei továbbítja az ügyet Pölöskei Ferenc professzornak, az ELTE Bölcsészkar dékánjának, aki vizsgáló bizottságot hív össze a Mészáros ügyben. Erdei javasolja a dékánnak Mészáros Milán pszichiátriai kivizsgáltatását, a azt, hogy ennek eredményéig ne engedjék be a Bölcsészkarra sem.
A dékán által összehívott „Mészáros-bizottság” első ülését november 12.-én tartja meg, amelyre meghívja Detrét is. Itt Pölöskei dékán elnököl, a bizottság tagja még Erdein kívül Maróth Miklós is, akit Detre már régóta ismer, s aki részvett az 1985 júniusi Parmenidész-ankéton is.(Maróth Miklós a kilencvenes évek elejétől máig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora) A Bizottság vezetője Maróth lett. A bizottsági ülésen az a határozat született, hogy a „szerencsétlen, begolyózott Milánt” kényszerszabadságra kell küldeni, hogy pihenje ki magát.
Epilógus: Mészáros Milánt 1985 végéig kényszer betegszabadságra küldik, 1986 január 1.-től áthelyezik a Budapesti Műszaki Egyetem Fizika Tanszékére, amelyet Gyarmati István akadémikus vezet. Erdei László professzor 1986 januárt 1.-től nyugdíjba megy, tanszéke megszűnik.
1985 november végén nyolc év után Detrét váratlanul megint magához rendeli a rejtélyes „Reviziós bizottsági titkár”, s megdicséri, hogy a hallatlan kényes Mészáros Milán ügyben milyen önuralmat, s türelmet tanúsított, megtalálva a „kellő hangot az egyre inkább frusztrálódó ifjúsággal.”Detre elhárította a dicséretet, hogy ezek feletteseit illetik meg, s persze az ELTE illetékes vezetőit. A „titkár” még a filozófia magyarországi dezideologizálásáról is beszélt, amelyben a Filozófiai Vitakörnek jelentős szerep juthat. Detre kétségeit fejezi ki abban, hogy lehetséges-e egyáltalán valaha is ideológiamentes filozófia.
Ezzel a Filozófia Vitakör életében véget ért az az időszak, amelyről később úgy emlékezett meg a Vitakör szilárd törzsgárdája, hogy „Milán-járás.” A Mészáros Milán vitaköri dominanciájával jellemezhető közel egy év (1984 december – 1985 november) számos tanulsággal járt. Magyarországon a filozófia oktatása és művelése mintegy vallási diszciplináris keretek között folyik, amelynek „államvallása” ugyan a marxizmus-leninizmus, de ez már csak teljesen kiürült ideológiai jelszó, ezt már csak nagyon kevesen veszik komolyan. Az egyetemi ifjúság, s azon túl a filozófiával foglalkozó ifjúság bizonytalan értékítéleti helyzetben érzi magát. Igazán nincs olyan fórum, ahol megnyugtató körülmények között szabad, minden prekoncepció nélküli légkörben tudna kifejteni filozófiai tevékenységet.
Mindenesetre Mészáros Milánról az a vélemény alakult ki, hogy szakmailag, különösen a kozmogónia területén igen művelt fiatalember, aki nincs olyan helyzetben, hogy intellektuális ambícióit kiélje. Ehhez még hozzájárult taktikai fegyelmezetlensége,egyes hozzácsapódó rossz szándékú személyiség negatív befolyása, magánéletbeli konfliktusai, s nem utolsó sorban paranoid lelki alkata. Detrét az incidensben összes érintett dicsérte azért, hogy nem vette tekintetbe azokat a tanácsokat, hogy Mészáros Milánt a Földtani Intézetben kirobbantott incidens miatt meg kellene büntetni, hanem mindenhol hangoztatta, hogy Mészárost olyan körülméníyek közé kell helyezni, amely őt a továbbiakban nem frusztrálja, sőt megvédi.
Ezután több mint egyhónapos szünet után folytatódtak a Vitakör ülései. Detre Vitányi Pálban egy új „Körhű” barátra lelt, akivel összefogva rendezte meg a következő vitaülést. Az intellktuálisan nagyon heterogén egykori „Milán-csapatból” Vitányi Pál, Bara Tamás, Dombi József és Bakos József jelezték, hogy továbbra is részt kívánnak venni a Vitakör tevékenységében. Azonban igazán, egyedül Vitányi Pál maradt meg a Körön belül, olyannyira, hogy 2003-ban elnyerte az alapító atya címet is. A többiek bár egyszer-kétszer megjelentek még, de hamarosan mind különböző irányokban eltűntek. (lásd előbbiekben).
Detre Csaba: Az elfelejtett archaeo-kladizmus, avagy mit adtak a „neoplatonikusok” a ma paleontológusának?
1985 november 29., péntek, 15:45, MÁFI alagsori
klubhelység:
Kivonat:
Az ún. neoplatonikusok szerepe az egyetemes evolúcióelméletben. Rövid megemlékezés Próklosz (411-485) halálának 1500. évfordulóján.
Vitányi Pál: Gondolatok a tudományelmélet néhány
alapkérdéséről a tudomány vertikális
tagozódásának kapcsán
Kivonat:
-
a fogalomhasználat,
-
a mintavétel,
-
a rendszerszerveződés kritikus kapcsolódási
pontjainak felvillantásával.
A Filozófiai Vitakör történetében igen mozgalmas 1985. év a december 13.-i évzáróval ért véget, amelyen Bíró Katalin a „Paleo-PG II” című előadását tartotta meg. Detre Csaba ekkor bemutatta a „Zentai Péter Emléklapot”, amelyet igérete szerint Mészáros Milánnak ad majd át, „amint ez a jelenlegi nem megfelelő helyzet után majd lehetségessé válik.”
Bíró Katalin: Paleo-PG II. - évzáró:
1985 december 13., péntek, 15:45, MÁFI alagsori klubhelység:
Kivonat:
Az előző részben megkíséreltük követni a prekapitalista gazdaságok történetének tendenciáit. A jelenlegi célkitűzés egyetlen „sorsforduló”, és közvetlen kihatásainak bemutatása, a neolitizáció (az élelemtermelésre való áttérés) – változatlanul földhözragadt, tényközpontú ismertetése.