1989
1989 első előadója Dr. Fehér Márta jeles
tudományfilozófus volt, akivel Detre Csaba már
hosszú évek óta levelezési kapcsolatban volt.
Fehér Márta első előadását 1985 novemberében
tartotta volna meg a Körben, de akkor ez a
„Milán-lázadás” miatt meghiúsult, u.i. akkor
közvetlenül Mészáros Milán hívta meg, de a
furcsa körülmények miatt az előadónő és Detre
Csaba úgy döntöttek, hogy az előadást
bizonytalan időre elhalasztják. Több mint 3 év
után erre került most sor.
127. vitaülés:
FEHÉR MÁRTA: Fejlődik-e a tudomány, vagy csak
változik ?
1989 január 27., péntek, 14:30, MÁFI II.em.
Lábnyomos Terem
Kivonat:
Az előadásban átnézünk néhány
tudományfejlődés koncepciót. Majd a tudományos
megismerésre vonatkozóan, a modern angolszász
filozófia által kidolgozott elemzésekről esik
szó. Megvizsgáljuk, hogy kidolgozható-e olyan
fejlődésfogalom, és megadhatók-e olyan
kritériumok, amelyek értelmében a
(természet)tudományos megismerés fejlődési
folyamatként fogható fel.
Detre Csabának, akit 1987 novemberében az
„ARMÉNIA” Magyar-Örmény Baráti Kör elnökségi
tagjának választottak, egyik kutatási témája
volt a régi örmény filozófia felkutatása és
megismertetése Magyarországon. Erre a Filozófiai
Vitakör kiváló médiumnak bizonyult, s az első
közös magyar-örmény összejövetelre a Kör
történetében 1989 február 17.-én került sor:
128. vitaülés:
SZALMÁSI PÁL – DETRE CSABA: Davith Anhaghth
(Legyőzhetetlen Dávid) a késő ókori örmény
filozófia kiemelkedő alakja
Közreműködik: DETRE MIKOLT
-
A Magyar Állami
Földtani Intézet Filozófiai Vitaköre és a
Hazafias Népfront „ARMÉNIA” Magyar-Örmény Baráti
Köre közös rendezvénye, MÁFI II.em. Lábnyomos
Terem,
belépődíj 30 Ft az örményországi
földrengéskárosultak részére.
(megjegyzés: az 1988 decemberi örményországi
földrengésben mintegy 80 000 ember halt meg, s
mintegy félmillió vált hajléktalanná)
129. vitaülés:
SIMÁN KATALIN: Az emberi fejlődés kontinuitása és diszkontinuitása
1989 március 10., péntek, 14:30, MÁFI II.em.
Lábnyomos Terem
Kivonat:
Az emberi fejlődés kezdetétől napjainkig
kontinuus, ami nem jelent mást, mint a
diszkontinuitások folyamatosságát. Ez adott
lehetőséget arra, hogy az emberek miközben
környezetükhöz állandóan alkalmazkodtak,
speciális képességeket fejlesszenek ki, akár az
extremitásig is. Ugyanakkor ez biztosította azt,
hogy ez az axtremitás ne jelentse az emberi
fejlődés túl specializációját, s ily módon
kihalását. Ez az állandó kontinuitás tette
lehetővé, hogy egyensúly jöjjön létre a
környezethez való alkalmazkodás és az emberre
oly jellemző környezet átalakító tevékenység
kötött.
130. vitaülés:
Kötetelen vitadélután, a megvitatandó témák:
-
Betöltötte-e kultúrhistóriai hivatását a
Filozófiai Vitakör?
-
A szellemi demokrácia működése -
1989 április 6., csütörtök, 14:30, MÁFI II.em.
Lábnyomos Terem
Ez a vitaülés közgyűlés-szerű összejövetel volt,
amelyen a tagság azt vitatta meg, miként
reagáljon azokra a megkeresésekre, amelyek
különböző független már „polgárinak” nevezett
szerveződések felől érkeztek, együttműködésekre,
fúziókra, stb. A jelenlévők eldöntötték, hogy a
Filozófiai Vitakör szorosan együttműködik az
1988 tavaszán megalakult Tudományos Dolgozók
Demokratikus Szakszervezetével (TDDSz), s annak
egyik munkacsoportjának deklarálja magát. A
történelmi hűséghez tartozik, hogy ez az
együttműködés alig két évig tartott, s
elsősorban a környezetvédelmi mozgalmakban való
néhány közös fellépésre és rendezvényre terjedt
ki. 1991 után az együttműködés elhalt, amelynek
okai elsősorban a TDDSz általános
lendületvesztése a szakszervezeti mozgalomban
való térvesztése,valamint túlzott kötődése az
SZDSZ politikai párthoz voltak. Az együttműködés
1991 végefelé mindenféle deklaráció nélkül
magától megszűnt.
131. vitaülés:
1989 május 19, péntek, 14:30, MÁFI II.em.
Lábnyomos Terem
A 131. vitaülésen a Filozófiai Vitakör vendégül
látta a TDDSz két kiemelkedő aktivitású
környezetvédőjét, Mangel Gyöngyit és a Vitakör
125. ülésén már előadóként fellépő Benyó
Bertalant. A két előadó mintegy 20 olyan
aktivistát is magukkal hoztak, akik a
magyarországi környezetvédelem ekkori két
legaktuálisabb problémájában, a Bős-nagyamarosi
gáttal, s a tervezett világkiállítással szemben
felléptek. Így jelen volt Varga János a Duna-kör
elnöke, valamint Brezovich László a nemrég
megalakult Zöld Párt elnöke is. Ezenkívül
Fencsik Flóra (1927 – 1998) a TDDSz főtitkára.
MANGEL GYÖNGYI: Vízbe fojtott tudomány – A TDDSZ
és a környezetvédelem
BENYÓ BERTALAN: Túlélheti-e Magyarország a
világkiállítást?
KÖZLEMÉNY
A Filozófiai Vitakör a követkző időkben a TDDSZ
keretei között fejti ki tevékenységét. E keret
megszünteti az immár 16 éve fennálló
legalizálódási bizonytalanságot, s biztosíték a
hagyományos teljes nyíltság, a szabad,
demokratikus valódi „agoraként” való működéshez.
Állandó tagsága, a jelenlegi négytagú
/Detre
Csaba, Sieglné Farkas Ágnes, Szalai István,
Szente Erika), önálló szakmaközi
TDDSZ-csoporton belül továbbra sem lesz.
Vitaülésein bárki megjelenhet, s bármiről
bármiféle véleményt kinyilváníthat.
Hagyományaihoz híven, továbbra is
megkülönböztetett fontosságot tulajdonít az
általános fejlődéselméleti, környezetvédelmi, és
tudományetikai problémáknak.
A „Közleményt” a 31 jelenlévő közfelkiáltással,
nagy lelkesedéssel fogadta el. Jelenleg, csaknem
másfél évtized távlatából meg kell állapítanom,
hogy ebben az aktusban benne volt a kor
intelligenciájára jellemző euforikus, de
parttalan liberalizmusának, mondhatni
anarchikusságának minden jellemzője. Mint
fentebb említettem a TDDSz-szel való
együttműködés éppen ezek miatt hamar zátonyra
futott. (D.Cs. 2003 november).
132. vitaülés:
Megérdemeljük, hogy 16 év után magunkkal is
foglalkozzunk!
Vitadélután a Filozófiai Vitakör státuszáról és szerveződéséről, saját történeti tanulságainak tükrében.
1989
június 2., péntek, 14:30, MÁFI II.em. Lábnyomos
Terem
-
Mit szeretnénk a
SOROS-tól ? A Filozófiai Vitakör mint az
országban az első (1973!)
független és demokratikus fórum, megpályázta
a Soros-Alapítvány demokratikus szervezetek
számára felkínált támogatást. A pályázat
ismertetése.
-
Kell-e a Vitakörnek programtervezet, s ha kell,
milyen legyen az? Kell-e állandó vezetőség,
állandó tagság? Ha kell, válasszuk meg, ill.
jelöljük meg a testületet! Történelmi tanulság:
A Vitakör története során a tipikus „evolúciós
lappangás” állapotában élt, a
legalitás-féllegalitás-illegalitás, s a
lét-nemlét határmezsgyéjén haladt. Mint tudjuk,
az ilyen nagyon is stabil evolúciós helyzet.....
-
A Filozófiai Vitakör ideológiák és politikai
szervezetek/pártok felettisége.
-
Előkészületben: II. Fejlődéselméleti
konferencia: „A FEJLŐDÉS OKA” – 1990 május 31,
június 1.
Utólagos megjegyzések (D.Cs., 2003 november): Ez
a Soros-pályázat, mint az ezt követő még három
1990-1994 között, sikertelen volt. Rá kellett
jönnünk, hogy a Filozófiai Vitakör nem az a
szellemiségű, poltikai irányultságú fórum,
amelyet a
Soros támogat. Mintahogyan ezt az
alapítvány egyik adminisztrátora Detre Csabának
1991-ben, a második sikertelen pályázat, s az
elutasítás hangneme miatti tett reklamációja
után kifejeltette:”Nézze Detre úr, ahogy én
elnézem az önök társaságát, biztos vagyok abban,
hogy önöket sohasem fogjuk támogatni”.
Néhány nappal az ülés után Detre Csaba
„Emlékeztetőt” adott közre:
„Deák Ferenc javasolta, hogy a Vitakör vegye fel
a „Galileo Kör” nevet. Hidas János szerint a
Vitakörnek tagsággal, választott vezetőséggel,
és határozatilag elfogadott programmal működő
szervezetté kell válnia.
Kérem a Vitakör törzstagjait,(alapító tagok, a
Zentai Emléklap tulajdonosai), hogy a két
javaslattal kapcsolatban fejtsék ki
véleményüket.
Tisztelettel:
Detre Csaba
TDDSz bizalmi, a Vitakör mb. vezetője”
A TDDSz-szel való együttműködés ekkor még
rendületlenül haladt, bár ezt az új
szakszervezetet a Soros erőteljesen támogatta.
133. vitaülés:
VANICSEK MÁRIA (Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézete): A területi elv megjelenése a szakszervezeti mozgalomban
1989 június 26., hétfő, 14:30, MÁFI II.em.
Lábnyomos Terem
Részlet a közreadott 12 oldalas vitaindító
értekezésből, teljeset lásd: Filozófiai Vitakör
1986-1990, 101-141.
Dr. Szabó Irén – Vanicsek Mária:
Gondolatok a szakszervezetek megújulásáról és a
területi szakszervezeti szervezetek
szerepváltozásáról
Mindannak ellenére, hogy szomorú látni
vállalataink vergődését a gazdasági bajok
szorításában, hogy keserves tapasztalni
mindennapi létfeltételeink romlását, szociális
bajaink megszaporodását, mindennek ellenére
izgalmas korban élünk. A megpezsdült közélet, a
nyilvánosság egymás után kinyíló ablakai, a
társadalom átstrukturálódása a politikailag
érdeklődő emberek számára mind azt engedik
sejtetni, hogy nemcsak nyitott szemmel követhet
végig olyan változásokat, amelyek történelmi
lehetőségeket hordoznak magukban, hanem azt is,
hogy aki erre hivatott, az tevékeny részese,
alakítója is lehet korának. Hogy nemcsak előre
megírt szöveg alapján lehet végigjátszani
szerepeket, hanem lehet, sőt kell, hogy magunk
is írjuk azokat.
Nemcsak az egyének, hanem a szervezetek
útkeresése is zajlik napjainkban. A hagyományos
szervezeteknek jócskán át kell alakulniuk, hogy
képesek legyenek megküzdeni a feltörekvő, a múlt
hibáival még meg nem terhelt új szervezetekkel,
legyenek azok akár pártok, akár érdekvédelmi
szervezetek. Itt és most a szakszervezeti
útkeresés néhány kérdésével szeretnénk
foglalkozni, konkrétan a területi szakszervezeti
szervezetek átalakulásának problémájával.
Az 1989 őszi szezon Vecsernyés György alapító
atya október 13.-i előadásával kezdődött. Bár a
megalakuló üléstől kezdve részt vett a Kör
munkájában, ez volt az első előadása.
134. vitaülés:
Program:
Tervek az 1989/1990. évadra. Felhívás az 1990
május 31.-június 1.-i II. Interdiszciplináris
Fejlődéselméleti Konferencián való részvételre,
és megszervezésére. Közkívánatra a konferencia
címe: FEJLŐDÉS ÉS OKSÁG
VECSERNYÉS GYÖRGY: Gondolatok a történelem
dinamikájáról –
I. rész –
1989 október 13., péntek, 14:30, MÁFI II.em.
Lábnyomos Terem
Kivonat:
Mottó A társadalmak sokszor mintha környezetük
által eleve elrendelt sors útját járó
organizmusok lennének -
de ez csupán látszat, milliónyi emberi
törekvés szövevénye rejtőzik bennük.
Az emberiség történelme, a múltban
történt emberi cselekedetek oksági
kapcsolatokkal időben összefügött sora: olyan
jelenség, amely nemcsak az emberi közegben,
hanem mindenekelőtt az emberi közeg által
valósul meg.
A viszonyítás (reflexió) az emberi
cselekvésben, mint a sajátosan emberi lényeg
megnyilvánulása.
Az emberi cselekedetek
összekapcsolódásában vagyis at autonóm emberi
individuumok kapcsolatai nyilvánulnak meg: az
emberek társadalommá rendezik önmagukat. A
társadalom akciói (mozgása) egyéni
cselekedetekből összegződnek. Individuumok
nélkül nincsen társadalom – nincsenek az emberi
akcióktól független, öntörvényű társadalmi
mechanizmusok.
A cselekvés okai: külső
(természeti-földrajzi) és belső
(emberi-társadalmi) feltételrendszerek. Adaptáció
és környezetformálás.
A társadalmak belső dinamikája:
csoportképzés – elitképzés; felfelé ívelő és
hanyatló szakaszaik, a pozíciószerzési és
pozíció-megőrzési stratégiák társadalmi szerepe.
Társadalmak egymásrahatása. Az egyén történelmi
szerepének lehetőségei és korlátai.
A társadalmak és a természeti-földrjazi
környezet kölcsönhatása; hogyan van jelen a
természeti környezet a társadalmak életében,
hogyan „hívják elő” a társadalom akciói a
természeti környezetben rejtőző energiákat,
amely újabb, a korábbiaknál mérhetetlenül
nagyobb impulzust ad fejlődésük dinamikájának.
A természeti környezet hatása időben
változó – vagyis hatásának sajátos történelme is
van. Semmiképp nem lehet azonban közvetlenül
ható, a társadalom életét mechanikusan
determináló tényezőként tekinteni.
135. vitaülés:
BUK PÁL – ÚJHELYI MÁRIA
1944-2004: A társas viselkedés evolúciója –
különös tekintettel a majmokra és az emberre
1989 október 27., péntek, 14:30, MÁFI II.em.
Lábnyomos Terem
Kivonat:
Állati lét – állati pszichikum (állati tudat?)
Hogyan fejleszti a magatartás a
pszichikumot?
Melyik állat okosabb: a kutya vagy a
mókus?
Tud-e az állat autót vezetni?
A majmok különleges státusza
Nehéz dolog-e „utánozó majomnak” lenni?
Majomszeretet avagy: motiváció,
intellektus és lelki egészség
Politizálnak-e a csimpánzok?
Milyen pszichikum a tudat?
Többet tudunk mint az állatok, vagy mást
és másként tudunk?
Múlt és jövő – az állat és az ember
fejében
Társulunk vagy társadalmat alkotunk?
136. vitaülés:
DETRE CSABA: A világvallások elterjedése és szukcessziója
1989 november 10., péntek, 14:30, MÁFI II.em.
Lábnyomos Terem
Kivonat:
Alapelvek:
a vallás: tömeghatású filozófia. Többnyire az
irracionális tudat terméke, azonban számos
visszacsatolás van a társadalmi realitáshoz.
Elhalása éppen azáltal történik, hogy ez a
visszacsatolás megszűnik, vagy éppen ez válik
irracionálissá.
Igazi világvallások: monoteizmusok, ill.
monizmusok.
Időrendi sorrendben: zsidó vallás,
kereszténység, iszlám, marxizmus. E
vallások eredete a sémi népekhez, s különösen a
zsidó világdiaszpórához kapcsolódik.
A marxizmus kitüntetett szerepe:
az első volt amelyik a reális visszacsatolást
(=tudományosságot) explicite és vindikálta
magának, meglehet ezáltal fokozott
irracionalitást, sőt, a társadalomtól való
nagymérvű elidegenedését is kivívta magának.
Erodálja-e a tudomány (=ideálisan racionalista
tudat) a vallásokat, s a vallások a tudományt?
Elterjedési dinamizmusok:
Minden világvallás gyökere: a sémi monimzus.
-
Kereszténység: több százéves lappangás után gyors
expanzió, majd másfél évezredes szilárd lét.
-
Iszlám: robbanásszerű elterjedés, majd
sokszázéves regresszió, s századunk második
felében robbanásszerű renaissance.
-
Marxizmus: a két világháborút követően két
robbanásszerű elterjedés, majd az utóbbi évektől
egyre inkább elmélyülő depresszió.
Miben sántít az alábbi analógiasor?
Constantinus = Lenin
Constantius = Sztálin
Julianus Apostata = Gorbacsov
Theodosius = ?
Megemlékezés milétoszi Anaximandroszról (Kr.e. 611 – 546), születésének 2600. évfordulóján
1989 november 24., péntek, 14:30, MÁFI II.em.
Lábnyomos Terem
Program:
FEHÉR MÁRTA: Anaximandrosz egy metodológiai elve
Kivonat:
A filozófiatörténet Anaximandrosznak tulajdonít
egy nagyon érdekes álláspontot és egyben
magyarázatot egy alapvető kozmológiai kérdésre
vonatkozóan. Eszerint a föld az univerzum
centrumában alátámasztás nélkül, szabadon lebeg.
Az előadás ennek az Anaximandrosznak
tulajdonított asztronómiai magyarázatnak a
tudomány módszertani jelentőségét elemzi.
DETRE CSABA: Anaximandrosz, az első absztrakt
kozmogónia megalkotója
Kivonat:
-
Anaximandrosz: az európai természettudomány
megalkotója. (v.ö. Gomperz)
-
A kozmikus fejlődés absztrakt, de dinamikus
ősanyaga („arkhé”) a végtelen-határtalan „apeiron”.
-
A kozmikus dünamisz motorja a napjainkra
teljesen lejáratott „ellentétek egysége és
harca.”
-
Keletkezés és pusztulás, a kozmikus fejlődés két
ellentétes-komplementer iránya. E két folyamat
ellenkező irányból ugyanazt az utat futja be.
-
A kozmikus fejlődés első aktusa, az apeirontól
való elrugaszkodás, vagy lehatárolódás homályos
marad. Mit írhatott erről az elveszett „A
természetről” c. főművében?
-
Anaximandrosz és a „struggle for life” – Darwin
előtt két és félezer évvel !
-
Anaximandrosz kozmogóniájának különös
aktualitása, korunk rövidzárlatos, finitista
kozmogóniai modelljének kritikájához.
-
Anaximandrosz szellemisége: Őselv !
SZALMÁSI PÁL: Anania Sirákáci
Kivonat:
A VII. században élt kiváló örmény
természettudós: matematikus, csillagász,
kozmológus, meteorológus, naptártudós,
geográfus, történész. Korában rendkívülinek
tekinthető széleskörű tudását az akkor még
létező görög tudományos központokban szerezte,
de elméleti tudását saját megfigyelésével
ellenőrizte és gazdagította. Saját bevallása
szerint csak a matematikát 8 évig tanulta
Trapezundban egy Tükhikosz nevű görög
matematikusnál.
A naptártudományban maradandót alkotott azzal,
hogy az örmény mozgó nap naptárt összeegyeztette
a római állandó naptárral, vagyis a 12, 30 napos
hónapból és egy 5 napos póthónapból álló
holdévet a máig használatos Julianus féle
napévvel. Ezen kívül egy 532 évre szóló naptárt
készített, amelynek a kezdőéve, 552, az örmény
időszámítás alapéve lett.
Számunkra azonban a legérdekesebbek Sirákáci
kozmológiai tanításai. Ezekben nem mindig önálló
ugyan, hiszen nagyrészt a görög elődöktől veszi
át őket, de előadását eredeti meglátásokkal és
találó megfogalmazásokkal fűszerezi. A Szentírás
korlátlan tekintélyének a korában bátran ki mer
állni a leghaladóbb elméletek mellett, miközben
állandóan védekeznie kell a dogmatikusok
támadásai ellen. Kozmológiai tanításaiban a
görögök geocentrikus világképét és a föld
gömbölyű voltát tette magáévá, amelyet a
következő, sokat idézett hasonlattal szemléltet:
„Hogyha valaki a föld helyzetének
szemléltetésére a pogány tudósoktól (származó)
érzékletes példát kérne tőlem, nekem úgy tűnik,
a legalkalmasabb példa a tojás (szerkezete):
amiként annak a gömb alakú sárágája középütt
helyezkedik el, ezt veszi körül a fehérje,
köröskörül pedig beborítja a héja, ugyanúgy a
föld is középütt helyezkedik el, ezt veszi körül
a levegő, köröskörül pedig beborítja az ég.”
138., évzáró összejövetel:
1989 december 15., péntek, 14:30, MÁFI
Lábnyomos Terem
Program:
ZENTAI PÉTER emléklapok átadása
Az évzáró összejövetelen a Zentai Péter
emléklapot Simán Katalin, Solt Péter és Buk Pál
kapták.
VECSERNYÉS GYÖRGY: Gondolatok a történelem
dinamikájáról – II. rész.
Kivonat:
A társadalmak történelmi fejlődése során
egymástól markánsan
különböző arculatú struktúrák jöttek létre.
Ez évszázadokra szóló történelmi útválasztást
jelent, mivel nagymértékben behatárolja a
szóban forgó társadalom választási lehetőségeit –
következéskép mozgásterét is – a válságok
időszakában.
A strukturálódás lehetőségei:
- kis autonóm egységekből a „birodalom”
felé; az előbbiek beolvasztása útján.
- kis, autonóm egységekből a „gazdasági
kapcsolatok világrendszere” felé –az előbbiek
megszilárdulása
útján.
A struktúra arculata meghatározza a
társadalom szerkezeti elemeinek – mint amilyenek
a csoportok, rétegek, szervező és hatalmi elitek
stb. – viszonylagos súlyát, szerepét és
kapcsolatrendszereik szerveződését éppúgy, mint
működésük jellegét. A bürokrácia szerepe a
„birodalmi struktúrákban, és a gazdasági
kapcsolatok világrendszereiben.
Társadalmi építmény (szerkezet) és a
politikai intzmények rendszerei: társadalom és
állam.
A
válság a társadalom belső
dinamikájában egymáshoz kapcsolódva,
folyamatosan kialakuló feszültségek, majd
krízisek sorozatának összegződése, s így a
történelem folyamatát irányító oksági elemek
legfontosabbika.
A „válságkezelés” lehetőségei a birodalmi
úton – és az autonóm egységek rendszerében.
A „válságkezelés” eszközei: expanzió,
beilleszkedés, elszigetelődési
törekvések stb. Alkalmazásuk sajátosságait a
társadalom arculata határozza meg: birodalmi
struktúra –hatalmi expanzió, gazdasági rendszer
– gazdasági expanzió.
A társadalmi struktúrák gazdasági
/hatalmi hierarchiájának kialakulása és
átrendeződései: történelmi zsákutcák – és az
újraszerveződés lehetőségei: régi az újban.
A társadalmi struktúrák lenyomata a
társadalom
kultúrájában és szellemi arculatában.
Válság, expanzió, elszigetelődési törekvések
zsákutcák és újraépülés a szellemtörténetben. A
vallás a történelemben.
1989 végén még egy esemény a Filozófiai Vitakör
történetében: létrejött a „SMARAGD” geológiai
Természetvédő Kör, amely a Kör kereteiben
szerveződött meg, de mint önálló TDDSz
szerveződés megalakulásától kezdve önállóvá vált.
1991-ben Solt Péter vezetésével önálló
egyesületté vált.
139. vitaülés:
A „SMARAGD” Geológiai Természetvédő Kör megalakuló ülése.
1989 december 19., kedd, 15h, MÁFI II.em.
Lábnyomos Terem
A megalakuló ülésre összeállított jelszavakat
Solt Péter állította össze:
- Elég volt a „környezetvédelemnek” csúfolt
Maróthy-féle idiótizmusból!
- Elég volt a technokrata bolsevikok
hazapusztító rémtetteiből!
- Ne tűrjük tovább az ásvány-, és
ősmaradvány lelőhelyeink kirablását és
elpusztítását, de segítsük a jó szándékú, nem
nyerészkedő, és szakszerű ásványgyűjtő
tevékenységet!
-
A
geológiai természetvédelem fogjon össze az
élővilág védelmével!
OLYAN KEMÉNYEK ÉS ZÖLDEK LEGYÜNK,
MINT A SMARAGD!
A hallatlan radikális jelszavak mintegy 50
embert mozgósítottak a megalakuló ülésre.
Ezidőtájt a környezetvédelemnek jelentős
politikai töltése volt, különös tekintettel a
Bős-nagymarosi gátrendszer elleni mozgalmakra.
Több környezetvédelmi szervezet is képviseltette
magát a megalakuláson. A Földtani Intézet
vezetősége „gát-párti” volt, abból a
szempontból, hogy az építkezések megalapozása
révén az intézet munkához és haszonhoz juthat. A
„gát-párti” vezetői megnyilvánulások, még azután
is folytatódtak, hogy Németh Miklós
miniszterelnök 1989 tavaszán leállította a
Duna-gátrendszer építkezését. Ez jelentős belső
feszültségekhez vezetett az intézeten belül. A
„SMARAGD” radikális körülmények közötti
megalakulása az intézet vezetésnek szóló üzenet
is volt, s ettől kezdve csakugyan megszűnt
mindenféle „gát-párti” megnyilvánulás.
Solt Péter több kiáltványt is írt a megalakulás
után (lásd: Filozófiai Vitakör, 1986-1990,
101-141), s a „SMARAGD” igen nagy lendülettel
kezdte meg aktivitását, különös tekintettel a
környezetvédelmi gyermekrajz-pályázatok terén.
1990 decemberében 40 000 (!) pályázat érkezett
be a gyermekrajz pályázatra. A „SMARAGD” mintegy
5000 általános iskolának állított össze
ásványgyűjteményt, jelentősen részt vett a
fásítási programokban.
A kilencvenes évek második felében, mint kis
egyesület, amelynek pályázati lehetőségei egyre
inkább behatárolódtak, a nélkülözhetetlen
pénzforrások hiánya miatt nagyon sok kis
környezetvédő szerveződéssel együtt egyre inkább
ellehetetlenült.
A Filozófiai Vitakör, de egész Magyarország
történetében nagyon mozgalmas 1989. év egy „Neoido”
nyelvű újévi jókívánság közreadásával végződött:
„Agrablajn Fesotjn desirat viv la Filozofia
Diskutrondo”
1