FILOZÓFIAI VITAKÖR
TÖRTÉNETE
1994 január
A Filozófiai Vitakör életében az 1994. év ugyanolyan lendülettel folytatódott, mint ami jellemző volt az 1993. év aktivitására.
232. vitaülés:
Az év első összejövetele az
1994 január 7.-i kibővített elnökségi ülés volt
Detre Csaba lakásán, amely a második évnyitó
összejövetel volt ezen a helyen.
Az összejövetelre szóló meghívó szövege:
Tisztelt
Tagtárs !
A Filozófiai Vitakör 1994 január 7.-én, pénteken 16 órai kezdettel tartandó kibővített elnökségi ülésére meghívom.
Program:
A Filozófiai Vitakör 1994. évi programja
A szekciók megszervezése
A Kör kiadványai
Aktualitások
Dr. Detre Csaba elnök
Az űlés
helye: Budapest XII. Csörsz u.10., II.1. (Detre
lakás)
Megjegyzés a meghívó kivitelezéséhez: Az 1994. évi évnyitó összejövetel meghívójával megkezdődik az a hosszú sor, amikor Szalay István mintegy 8 éven keresztül számítógéppel szerkeszti meg illetve nyomtatja ki a Vitakör meghívóit. A meghívó bal felső sarkában található a Detre Zaránd által 1992 végén szerkesztett vitaköri embléma a „Szent Rhamphorhynchus”-sal, amelynek a dárda alakú farkán keresztbe helyezkedik el a „Polemosz patér pantón” hérakleitoszi jelmondat. A Rhamphorhynchus, - amelynek a színes változatban a színe zöld, - mögötte egy kék korongon olvasható a „Filozófiai Vitakör 1973” körbenfutó felirat, majd a kék korong mögött vörös lángnyelvek vannak, jelképezve a hérakleitoszi tűz alapelvet.
Beszámoló
a Filozófiai Vitakör 1994 január 7.-i kibővített
elnökségi üléséről:
Színhely: Budapest, Csörsz u. 10. Központ.
Jelen voltak: Dr. Detre Csaba elnök, Dr. Dudich Endre főtitkár, Dr. Tavaszy Ferenc alelnök, Schréter János alelnök, Sebeők János titkár.
Kimentette magát: Bodnár Erika titkárhelyettes. (megjegyzés: Sokáig úgy tűnt, hogy Bodnár Erika is áldozatává válik a MÁFI-ban 1993 végén történt rettenetes „népírtásnak”, amikor a dolgozók hármonegyed részét menesztették, végül a Kör titkárhelyettese megmenekült, s éppen ezen a napon közölte vele Dr. Gaál Gábor a MÁFI Finnországból importált igazgatója, akivel a „népírtást” végrehajtatták, hogy alkalmazást nyer az igazgatói titkárságon.)
Jegyzőkönyvvezető: Detréné Lombay Kamilla
Meghívottak: Agócs József a Felügyelő Bizottság elnöke, Dr.Adonyi Zoltán a Felügyelő Bizottság tagja, Bokor Levente a Felügyelő Bizottság tagja, Dr. Bácskay Erzsébet, Dr. Horváth József (1932 – 1997), Solt Péter a Smaragd Környezetvédő Egyesület elnöke, Dr. Kónya Balázs, Mangel Gyöngyi, Fáy Árpád,Vitányi Pál, SzalayIstván technikai titkár.
Külső meghívott szakértő: Dr. Ada-Winter Péter, aki mint a Madách Gimnázium egykori tanára Bokor Leventének, s Detréné Lombay Kamillának is tanára volt. Bokor Levente hozta el erre az űlésre, ami bizonyos konfliktusokat okozott az ülés „hivatalos jellege” miatt. Ugyancsak jelen voltak az űlésen mint külföldi vendégek: Dr. Peter Müller (Göttingai Egyetem, szkitológus), Dr. Virgil Strohmeyer (USA, orientalista), akik Detre Csabánál vendégeskedtek. Ők a hivatalos megbeszélésen nem vettek részt, az összejövetel végső, „laza” szakaszában ismertették tudományos kutatásaikat.
A Kibővített Elnökség (továbbiakban: KE) minden tagja szavazati joggal bírt.
Határozatok:
a.)
Klasszikus filozófia,
tudományelmélet, tudománytörténet, történeti
tudományok.
b.)
Rendszer- és
fejlődéselmélet
c.)
Környezetvédelem és
ökológia
d.)
Kommunikáció és informatika
Az egyes szekciók nagyfokú önállósággal rendelkeznek, programijaikat maguk alakítják ki. Az egyes szekciók programja a Kör minden tagja számára publikus lesz. Minden tag bármelyik szekció munkájába bekapcsolódhat.
Megjegyzés 2004 január: Az egyes szekciók, későbbi megnevezésük alapján „munkacsoportok” megalakulása nagy lendülettl kezdődött el: a már 1993 őszén, Dr. Kónya Balázs vezetésvel létrejött a Tezaurusz Szekció (Munkacsoport), majd 1994 tavaszán a Környezetvédelmi Szekció, Dr. Adonyi Zoltán és Agócs József vezetésével. 1994 folyamán két „regionális szekció” is megalakult az 1993 szeptemberében Szerencsen, Géczy István vezetésével létrejött Tokaj-hegyaljai Szekció mellett. Alföldi Szekció, Bánhidi András vezetésével 1994 augusztus 5.-én Bugacon, majd 1994 szeptemberében a Nyugat-Dunántúli Szekció Agócs József vezetésével. Ugyancsak 1994-ben olyan szekciók is létrejöttek, mint „Renszerelméleti”, Filozófiatörténeti”, „Tudománytörténeti”, „Tudományelméleti”, de ezen utóbbiak nem működtek soha testületként a továbbiakban.
Javaslatok:
Dr. Horváth József értesítette a KE-t, hogy a Kör bekapcsolódhat egy magyarkiadású filozófiai lexikon szerkesztésébe. A KE a javaslatot örömmel fogadta, s megbízta Dr. Horváth Józsefet és Dr. Kónya Balázst a szükséges kontaktus megteremtésére.
A Kör
elnöke javasolta a március 25.-i közgyűlésnek a
tagdíj szociális helyzet alapján történő
megállapítását, s a KE dolgozzon ki javaslatot a
tagdíjrendszer megszervezésére.
Adatok
a Felügyelő Bizottság vizsgálatához – írta:
AGÓCS JÓZSEF, a Bizottság elnöke
Megjegyzés (2004 január): A Felügyelő Bizottságnak az Alapszabály, valamint az 1992-1993-as megerősítő határozatok értelmében állandó felügyeleti joga, sőt kötelessége az Elnökség valamint a Kör munkájának ellenőrzése, bírálata. Az 1992-es egyesületté szerveződés lényegében egy bilaterális vezetési rendszert hozott létre a Körben.
A Vitakör
működése az 1993. évben
Javaslatok az 1994. évi működés hatékonyságának növelésére
a.)
A VK-höz hasonló (NGO)
fórumok: Káosz Klub, Szimmetria Klub, Harmadik
part, Országépítő, Gyűrűfű, A Magyar Erdőkért
Alapítvány, FÖK, Béres Alapítvány,
Természetgyógyászok, stb.
b.)
Magános kutatók: Sebeők,
Egely, Gánti, Tillman, Kisfaludy, Molnár G.,
Liska, Síklaky,Bánhidy,Fleischer,Borsos B.,
Dorogi L., Hegedűs
c.)
Állami intézmények: MTA,
MTESz, Kormány, országgyűlés, Budapest Klub,
Római Klub.
d.)
Média: Vízöntő, Más Világ,
Magyar Tudomány, Gordiusz, Mangel Gy. (MR),
Rékay.
e.)
Művészek: Karácson,
Makovecz, Kósa, Kocsiz Z., Oravecz.
f.)
Vallásfilozófusok:
Korzenszky, Róbert L., Bolla.
-
Fejlődés és /vagy működés
-
Analízis és szintézis
- Elvonatkoztatás és elhanyagolás
-
Istenképeink fejlettsége
-
Világképeink fejlettsége
-
Nyelveink kifejezőképessége
-
Az erdő tényei, az Élet
tényei
-
A tudományfilozófia
szempontjai
-
A rendszerkutatás
követelményei
-
A tudománytörténet
tanulságai
-
Előfeltevéseink ellenőrzése
Sopron, 1994. január 5. Agócs József, a FV Felügyelő Bizottságának elnöke
A Kibővített Elnökség Agócs József akkurátus értékelését igen pozitívan fogdta, s javasolta annak tüzetes végrehajtását az 1994. évi közgyűlésnek.
--------------------------------------
A Filozófiai Vitakör 1994 január 7.-i ülésének értékelése 10 év után, 2004 januárjában
Mint már az 1993. évről szóló fejezetben már szóltunk róla, a Filozófiai Vitakört 1992. évi független, polgári szervezetté alakulása után, utólérte a kisebb szerveződésekre akkor jellemző „szerveződési eufória”: 1994 közepén a Körben a „szekciók” száma meghaladta a taglétszámot! Ezt fokozták az olyan jelenségek, minthogy az egyesület vezetői, megbízottai résztvehettek bizonyos parlamenti bizottsági űléseken, mint az azidőtájt – látszólag – nagyon is megbecsült „NGO”-k képviselői. Egy-két éven belűl azonban rá kellett jönni, hogy mindez csupán formalitás, valójában semmiféle politikai döntésben nincs beleszólásuk az „NGO”-knak. Ugyanakkor a kilencvenes évek közepétől a kisebb szervezetek kiszorultak a Parlamentből, pénzügyileg ellehetetlenültek, pl. a hírhedt „100-as törvény” révén, azaz 1995-től a száznál kisebb taglétszámú egyesületek nem kaphattak kormányzati támogatást. Ez vezetett ahhoz, hogy Detre 1995 végén felmondta az 1993-tól létezett egyesületi bankszámlát, mert annak egyenlege 1995-re, a rohamosan emelkedő bankkezelési költségek következtében már negatívvá ment át. Ezek a körülmények rengeteg kis egyesület ellehetetlenüléséhez, összeomlásához vezettek, elsősorban olyanok esetében, amelyek tőke nélkül nem tudtak működni. Ezért Detre 1995 derekán meghirdette a „Lao Ce programot”, mármint a filozófusnak nem kell több egy napra, mint egy tál rízs, s egy gyékényszőnyeg, amelyen aludjon.(lásd: A Filozófiai Vitakör története 1995. évi fejetetet) A Filozófiai Vitakörben ezzel megszűnt a „pályázási révület” is, s minden egyéb korabeli szerveződési hamis tudati jelleg, s a Kör éppen azzal, hogy nem kötötte magát a pénzhez, túlélte az 1995-1996. évi „NGO-vészt”.
233/”a” vitaülés:
Az MTA Csillagászati Kutató Int. – MÁFI – ELTE Planetológiai Kutatócsoportjának
1994 január 13., csütörtök 14:30-kor tartott űlése – MÁFI, II.em. Lábnyomos terem
- Az „EXTRATERRESTRIAL ROCKS IN TERRESTRIAL SEDIMENTS” nemzetközi program aktualitása és lehetőségei
-
GYURICZA GYÖRGY:
Extraterresztrikus kőzetszemcsék magyarországi
negyedidőszaki üledékekben
-
BÉRCZI SZANISZLÓ: Hírek a
NASA-holdkőzetek magyarországi vizsgálati
lehetőségeiről
-
A Kutatócsoport többi
témáinak aktualitásai
Az
intézetek közötti planetológiai csoport ezen
űlésén vetődött fel először komoly formában egy
IGCP (International Geological Correlation
Programme) pojekt megszervezésének terve:
WHAT IN WHAT?
Címjevaslatok az IGCP-hez:
- Fossil extraterrestrial objects in the earthcrust
- Extraterrestrial objects in the lito-, hydro-, and atmosphere
- The occurrence of extraterrestrial objects/materials during the history of Earth
- Extraterrestrial objects in terrestrial sediments
- Extraterrestrial impacts in terrestrial sediments/in the earthcrust.
233. vitaűlés:
LONTAY ERVIN PÁL: Bevezetés az ontológiába III. Az aktus és potencia
1994 január 14., péntek, 15h, MÁFI, földszint, ebédlő
Az előadás kivonata:
I.1. Notiones. metaph.gen.Def.: Scientia ...Div.: I. ...Vi. Recapit.I. (3 th) et II. (4 th). Nota: ontosophia. Phil. perennis, ontologia. refl. historica.
2. Valor ontologica. Fundamentum reale. respect.
hist. Vis. cogitundi. Veritas.
3. ... quae consequentur ... Actus, Potentia. Staticae, dinamice. Divisio: TH. 1. Limitatio actus, 2 epsilon et E in entibus contongentibus ...
II.1. a. (Perfectio, imperfectio.b. (Mutatio (e.gr. calefactio) Ad a. (contrarierates. Pot. act. et pot. In ordine essendi: epsilon, E. In ord. quidditatis: fa, Summa fa. – li, m prima. Ad b. (Pot. activa et passiva. Generalisatio: omnis fa e actus. Contradistinctio actus et potentiae.
2. Div. actus:a. (rationis, realis (purus, mixtus). b. (entitativus (E) flis, Summa(Sigma?) lis, pr. sec. (Nota: epsilon –a, Summa (Sigma? a Na dist. Div.pot. atviae: actus. Div. potentiae: reciptio actus. flis , Summa (Sigma?) lis, M prima, pot.pura. Subdiv. pot. pass.: obj., subj. (Nlis, oboedientialis).
3. Th.1. Actus intrins, limitatur per potentiam S-tivam, in qua recipitur. St. qu.: ratio limit. in entibus contingentibus. term.: Actus: princ, perficiens. Potent.: perfectibile. Limitatio: contractio actus. (Extrinsec., intrins.) Probatur: Limit., intrinsec.: seipso vel a pot. Stiva/disjunct. completa), atqui ... ergo a potentia passiva. Sent.: Thom. et Suarez. Potentia per se ipsam limitatur.
Th 2, In entibus contingentibus ergo epsilon et E realiter distinguuntur. St. qu.: applic. Th1-1ae. Termini: Ens cont.: creatum. epsilon-a (posib. realis). entitativus. Dist. (realis, rationis). Sent.: Thom., Suarez Probatur: Arg.I. Metaphys.: Esse ad epsilon-am, sicut actus ad potentiam, realis dist., Arg. II. Cosmol.: Sunt entia epsilon-aliter composita, per se autem una, ergo ...
III.1. Epsilon tractati. Extensio ejus. Applicationes in ordine rationis et realis. Oritur et 3-a;in ordine agendi: unumquodque agit inquantam e actu.
2. Applicatio ad cognitionem humanum: nempe S cogitans, obj. cognitionis, et causa afficiens, agendo vitalem unionem, quia cognoscens in actu et cognitum in actu, s unum idemque actus ...
3. Sequitur IV., V. et VI. pars. Philosophia perennis. Speculative et practice ...
234. összejövetel:
KVANTIFIKÁLHATÓ-E A FEJLŐDÉS?
-
1994 január 28., péntek,
9:30-tól, MÁFI II.em., Díszterem
egésznapos konferencia
9:30:
TAVASZY FERENC: Egy s más a kvantifikációról
Az előadás kivonata:
A bevezető előadás megtartására indító
megtisztelő felhívás egyben kötelező kihívásnak
is felfogható, amennyiben kivánalomnak
tekintheti érintett témakörünk lehető
legáltalánosabb körüljárását. Ekként, bár
legkönnyebbnek tűnő, mégis másrészt nagy
nehézségekkel telített feladatra kell
vállalkoznia: a legáltalánosabb alapok valamely
konkrét – igaz, szabadon választható –
aspektusból történő megragadására.
Minden ami komkrétnak tekinthető szubjektív és relatív is egyben, ami mindig azzal az elkerülhetetlen – ám tagadhatatlanul előnyös – következménnyel jár, hogy szélesre tárja minden más nézőpont számára a viták kapuit.
A konferencia címe maga a két legmarkánsabb kategórikus jelenségét vonultatja fel a témának: a kvantifikációt és a fejlődést. Mi sem természetesebb, minthogy bevezetőmben alapvetően ezekkel kell foglalkoznom.
A „fejlődés” feltételez mindenekelőtt valamit, ami fejlődhet. Az ilyen képességgel rendelkező dolgok körét tekinti a metafizika „létező”-nek. A létezőknek vannak szükségszerű és esetleges akcidensei, amelyek közül bennünket leginkább a „mozgás” (ön- és sajátmozgás), valamint az ennek következtében előálló „változás” érdekel. A mozgás útján változást szenvedő – egymással kölcsönhatásba kerülő – létezőknek vannak emellett kvalitatív akcidensei is, amelyek alapvetően befolyásolják a változás során bekövtkező állapotok jelegét, minőségét. A „változás” eszerint olyan folyamat, amely egymást követő és egymástól különböző állapotok egyedi sorozataként jelenik meg és fogható fel.
A „változás” időben és térben végbemenő folyamat így mindenképpen kihívást jelent a két utóbbi tényezővel való behatóbb foglalkozásra is. Az „időhöz” és „térhez” kötött változások tanulmányozása nem nélkülözheti – kitüntetett témánk tekintetében – a „merrefelé haladó” kérdés szükségszerű felvetődése mellett az „irány” fogalmának bevezetését sem, amely végül is elkerülhetetlenül igényli a „kedvezőnek, ill. kedvezőtlennek” értelmezhező minősítés megjelenését is.
A létezők kvalitatív változásaival járó mozgások kialakuló irányainak tekintetében azonban azok megitélésére nincs és nem is lehet olyan objektív és abszolút támpont, amely egyértelműen utalhatna azok értékelő értelmezésére. Az egyes létezők állapotváltozásainak folyamattá olvadó sorozatai által képviselt irány minősítésére tehát nincs más támpont, mint az értékelő szubjektum által való önlkényes kijelölése egy – az érintett folyamaton kívűlfekvő – konkrét és relatív aspektusnak, amelynek referencia sávjában a változások folyamat-irnya megfigyelhető. Ezt a „megjelenő”irányt a szubjektív megfigyelő attól függően itélheti fejlődésnek, vagy hanyatlásnak, hogy döntésének a mögötte meghúzódó társadalmi, vagy tudományos közélet melyik idevágó releváns rendszerét veszi alapul.
Ha végül is eljutunk egy-egy ilyen irány kiválasztásához és minősítéséhez, már foglalkozni lehet a folyamat kvantifikálásának problémájával is.
A mennyiségi számbavételt valamely olyan változó méretű sokaság önáll létezése (vagy akár ilyen célra alkalmas definitív előállítása) teheti lehetővé, amelynek egyedei (elemei) egymástól ekülöníthtők és int ilyenek megszámlálhatók, legalább is elfogadható nagyságrendben, legalább is olyan mértékig, hogy a kérdéses sokaság tömegének monoton növekedése, vagy csökkenése megbecsülhető legyen, valamely alkalmas választott időegység alatt.
Ez utóbbi feltétel fennállása már szükséges és elegendő indoklást nyujt arra a lehetőségre, hogy a megfigyelt mozgásirány két – egymással ellentétes értelme, egymásnak ellentmondó – jelentése konkrét formában minősítés legyen.
maga a minősítés, a legáltalánosabb esetek
köznapi szóhasználatában, rendszerint „fejlődés”-re,
vagy „hanyatlás”-ra korlátozódik.
E minősítési konvenció érvénye – s ezt nem győzöm eléggé hangsúlyozni – mindössze két tényezőre támaszkodik:
-
az egyik, a megfigyelő
által felvett relatív és konkrét aspektus
referencia sávjában megjelenő mozgás
változásokat teremtő folyamata, s a másik
- a megfigyelő szubjektum önkényesen felvett minősítő állásfoglalása.
E gondolatkörben mozogva mindenesetre megállapítható, hogy bárminemű minősítésnek alapfeltétele, hogy a mennyiségi változások mérhetőségének a lehetősége megszülessen. Valamely irányadó mérési feladat konkrét végrehajtása pedig már annak a feltételnek a fennállásától függ, hogy vajon az éppen felmerülő problémát érintő tudományos felkészültség alkalmas-e az éppen ott megjelenő tömegszerű jelenség változásainak relatíve megbízható mennyiségi felméréseire.
Az itt érintett „tömegszerű jelenség” vagy, ha úgy tetszik, „sokaság” kifejezés természetesen nem csupán tisztán kvantitatíve mérhető, hanem kvantitatíve értékelhető tömegszerűségekre is vonatkozhat.
A tömegszerű sokságok változásainak számszerűsítése egyébként is felveti a releváns mértékrendszerek különböző célú és jellegű kialakításának problematikáját is.
10:15:
LUKÁCS BÉLA (KFKI):
Társadalmi fejlődés és termodinamika
11:00:
LESS GYÖRGY (MÁFI):
Evolúciós sorok a numerikus földtani
időhatározás szolgálatában
Az előadás kivonata:
Evolúciós sor alatt szukcesszív populációk
kontinuumát értjük, amelyet a szükségszerűen
hiányos földtani adatokból az emberi tudat
rekonstruál. Az evolúciós sorokon belűl
ugrásszerű genetikai változás nem mutatható ki,
annak ellenére, hogy az evolúciós sor kezdeti és
végső tagjai esetleg már csak alig hasonlítanak
egymásra.
Az akár 20 millió éven át is követhető evolúciós sorokon belüli fejlődést régóta használják földtani korhatározásra. Az általánosan elterjedt gyakorlat ezt vagy úgy oldja meg, hogy a fejlődés egy-egy momentumát mint típust kiragadja é a földtani mintákban képviselt (esetleg 1000 évet is reprezentáló) őslénytani populációkat ezek köré csoportosítja, vagy mesterséges határokkal szakaszolja a fejlődést az evolúciós sor egy mérhető és a fejlődést leginkább reprezentáló paramétere alapján. Az így létrehozott egységeket fajnak nevezik, az ezen faj által meghatározott időegységet pedig zónának, ezzel téve eleget egyrészt az élőlények tradicionális linnéi kategorizálásának, másrészt a földtani idő szintén hagyományos zonális tagolásának. Ez a megoldás azonban lényegében mond ellent mind az evolúciós sorok, mind a múló idő folytonos jellegének.
Szerző új megoldást javasol: az evolúciós sorokat, pontosabban azok egy-egy meghatározott, ontogenetikailag behatárolt, objektíven mérhető paraméterét, melynek az idővel aló függvénykapcsolata alapos okkal feltételezhető, evolúciós órának tekinti. Ezen órák szimultán vizsgálata során az egyes órák járásának egyenletességeit és bizonytalanságait egy iterációs eljárás egyenlíti ki, melynek végén ún. numerikus evolúciós skálát kapunk.
A numerikus evolúció-skála tkp. egy keret, melyben egyes fosszília-együttesek az összesített evolúciós érettségüknek megfelelő helyzetet foglalják el. Az iterációs eljárás során előbb megbecsüljük az egyes evolúciós sorok paramétereinek (regressziós egyenesként interpretált) evolúciós függvényeit, majd felváltva egyre pontosabb becsléseket kapunk az együttesek evolúciós érettségére ill. az evolúciós függvényekre. Az eljárás konvergens és nyílt, azaz bármilyen, az idővel függvénykapcsolatban álló adatsort fel tud dolgozni. A skála illesztési pontokkal kapcsolható a numerikus idősálához, azaz az evolúciós érettségek numerikus korokká konvertálhatók.
Az eljárás eocén Orthophragminák (60-tól 35 millió évvel ezelőttig élt, Szent László pénzhez – Nummulites –hasonló óriásegysejtűek) 20 evolúciós során, 45 európai minta segítségével lett kifejlesztve. Ezen fosszíliák ivartalan nemzedékének embriója a földtani időben nagyjából mértani haladvány szerinti növekedést mutat, mely logaritmikus skálán számtani haladvány szerintire alakítható át. A fentebb leírt eljárás révén kapott numerikus evolúció-skála belső arányait tekintve nem mond ellent a numerikus időskálák belső arányainak, ezért legalábbis az Orthophragminák evolúciója nemcsak hogy kvantifikálható, de miután a kapott összesített evolúciós effektus a múló idő egyik legregulárisabb tükre lehet, földtani időhatározás céljaira is felhasználható.
11:45:
GÉCZY ISTVÁN: És mégis van
örökmozgó ! Avagy mitől mozog az Univerzum ?
Részletek az előadás
kivonatából (teljes kivonatot lásd: Filozófiai
Vitakör 1993-1995, 231-365)
Az ember általános és legközvetlenebb alaptapasztalata a mozgás, mely a materialista felfogás szerint az anyag legfontosabb attributuma, létezési módja, mely a világegyetemben végbemenő minden változást és folyamatot magában foglal a puszta helyváltoztatástól a gondolkodásig. A mozgás abszolút fogalom, filozófiai tétel, amennyiben az anyag alapvető létformája, létezésének módja. Mint ilyen meghatározza az anyag minden konkrét megjelenési formáját, tulajdonságát, megnyilvánulását, minden dolog és jelenség belső tartalmát.
......................................
Az energetikai monizmus egységes lételmélet, amely az energiából indul ki, mint ahogy Teilhard de Chardin mondja: az Energia a mindenütt jelenlévő lényeg, amelyből minden ered és ahová, mint valami Óceánba minden visszahull. Minden jelenség megtestesítője, ható oka és hordozója. ..... Tehát az Univerzum energiából áll, ez a mindent meghatározó lényeg .... A Lét egy végnélküli, örök energiaáramlás, az élet energetikai folyamat.
e b é d s z ü n e t
14:00:
OLÁH KATALIN (MTA
Csilagászati Kutatóintézet): Az eltűnő éjszakai
égbolt ?
Az előadás kivonata:
A technikai fejlődéssel az emberiség
környezetromboló hatása egyre erősebbé vált.
Ennek egy sepciális esete az, hogy a sötét
éjszakai égbolt már csak igen kevés helyen, a
lakott területektől távol található. Az éjszakai
égbolt teljesen szükségtelen megvilágítására
rengeteg pénz megy el. Ezt hívjuk
fényszennyezésnek, mely nemcsak a csillagászok
munkáját nehezíti nagymértékben, hanem az
emberiséget egy, szervsen a környezetéhez
tartozó látványtól fosztja meg. Kimutatható,
hogy milyen óriási és egyre növekvő összeget
fordítunk arra, hogy az éjszakai égbolt
látványát megszüntessük.
Igen riasztó a helyzet az ún. rádiószennyezés terén is.
A földi légkör állapota folyamatosan romlik, a mérhető csillagászati megfigyeléseken keresztül is. Hazai, a Piszkéstetői Obszervatóriumban végzett észlelések alapján sajnos, ez jól kimutatható. 1988-ban készült el egy ötszínfotométer a piszkéstetői 1m-es teleszkópra. A színszűrői a nemzetközi fotometriai rendszert (a multiplierrel együtt) kiválóan reprodukálták. 1990 végétől kezdve a fotometriai rendszer folyamatosan romlik, ami a rendszerparaméterek változásából jól látható. Felvetődhetne esetleg egy olyan elképzelés, ami a romlást a berendezés folytonos változásával magyarázná. Azonban az idén elkészült, de ugyanebben a rendszerben működő fotométer rendkívűl hasonlóan rossz rendszerparamétereket mutat, mint a másik, már hat éve működő fotométer. A probléma így a berendezéseken kívűl keresendő.
A Föld körüli térségből az ember az utóbbi 2 évtizedben kozmikus szemétdombot csinált. Lényeges és fontos, mindnyájunk javát szolgáló, a technikai fejlődés hozta berendezések tucatjai keringenek a Föld körül – csak a keletkező hulladék problémáján kezdtek el későn gondolkozni, mint számos más, hasonló esetben. Előfordulnak tudatlanságból katasztrófával fenyegető ötletek is arra nézve, mi mindent kellene még a világűrbe felbocsájtani, ezeket csak óriási nemzetközi erőfeszítés tudta eddig is megakadályozni.
Az amerikai székhelyű „International Dark Sky Association” feladatul tűzte ki az égbolt fokozott védelmének előmozdítását, minden lehetséges törvényes eszközzel. A szervezetnek 1993 októberében 56 országból 1384 tagja volt.
14:45:
LONTAY ERVIN PÁL: Aquinói
Szent Tamás személye és műve
Mint legutóbb Albertus Magnusról, most a tanítványról Akvinói Szent Tamásról az előadó – mondhatni – sziporkázó és érdekes előadást tartott. Sajnos erről az előadásáról sem adott közre kivonatot. Azonban több felszólaló is megjegyezte, hogy mit keres ez a téma egy olyan konferencián, ahol a kérdés a fejlődés kvantifikálhatósága. Az előadó és Detre Csaba elnök is igéretet tett, hogy ügyelni fognak arra, hogy Lontay professzor bizonyos skolasztikus filozófiai előadásai ne kerüljenek nem megfelelő tematikai környezetbe.
15:30:
KÓNYA BALÁZS: A
kompetenciafejlesztés mérhetősége és
modellezhetősége
Az előadás kivonata:
A kozmoszféra sajátos törvényes rendje (pl.
gravitáció) magába foglalja a nooszférát (az
emberi tudatot) és ezért minden olyan kisérlat
kudarcra van itélve amely az emberi
szervezésnek, célkitűzésnek próbálja alávetni a
természetet.
A létanalógia alapján azonban megkisérelhető az áthidalás a figuratív (kozmoszféra) és a nem figuratív (nooszféra, tudatosság) tagozódás – vagyis a pragmatikus és a kognitív dimenzió között.
A teljesítményünk eredményessége ugyanis attól függ, hogy a kognitív dimenzióban milyen jártasságot vagy kompetenciát tudunk kifejleszteni magunknak az adott helyzetben való cselekvésünk előtt. Tudatunk sajátossága éppen az, hogy átfogó képet alkot a külvilágról amelybe saját magunkat is bele tudjuk helyezni.
A kognitív dimenzióban egyaránt fennálló figuratív és nem figuratív fogalmi tagozódás korrelációs összemérése teszi lehetővé értelmünk normatív jellegű konvergens működését. Ez a kvantifikáló képesség szolgál alapul a kreativitásnak, amely értelmünk divergáló működését veszi igénybe. Ennek megnyilvánulása a fogalmainkban végbe menő jelentésváltozási folyamat amely kompetenciánk továbbfejlesztéséhez vezet.
A különböző szemiotikai négyzeteket (nézeteket? –d.cs. 2004 jan.) egyámra helyezve kereteket kapunk a biológiai okság vizsgálatához.
A dezantropomorf összefüggések feltárása történhet a kétféle korrelációs kapcsolat (két dolog vagy jelenség közös okra visszavezethető párhuzamos változása vagy az elemek kölcsönhatásából eredő változások) egyike alapján.
ad 1) A homologizációval kapcsolatos – Eco által az analóg számítógépre vonatkozó leíráshoz hasonló – de a biológia területéből vett példa ismertetése. A konvergens okoskodás alapján a lóversenyeken világszerte alkalmazzák az ú.n. hendikepelést, amely a különböző képességű versenyzők közötti esély kiegyenlítésére szolgál. Tekintettel arra, hogy a versenyeken fogadás is köthető, így a biológiai példa gazdasági vetületekkel is bővűl – vagyis a pragmatikus és kognitív dimenziók szimulációs modelljét képezi.
ad 2) a gének és a émek feltételezett analógiája alapján, de a korreláció második tipusának felhasználásával a dezantropomorf összefüggések újabb modellekben vizsgálhatók. A biológiai okság megvalósulása a demográfiai, ökológiai és gazdasági modell keretében megfelelő képlet segítségével írható le. A demográfiai modell stacionér jellege ugyanúgy hasonlít a gravitációs összefüggéshez, mint az általános gazdasági egyensúlyhelyzetre vonatkozó képlet (Walras). A két gazdasági alaptényezőnek – a földnek és a munkának – kölcsönhatásából adódik a javak körforgása amelyeknek szabályozója a társadalmi igazságosság. Az emberiség fejlődését a föld értékének állandó növekedése tükrözi. A föld közös tulajdona pedig a kommunitatív igazságosság alapja. Ha pedig – Hegel nyomán – a civilizáció fejlődését az ésszerűség által a vitalizmusba vitt célszerűség egyre fokozódó megnyilvánulásának tekintjük, akkor az emberi közösségben éppen a kompetenciafejlesztés egyéni megvalósítása képezi a disztributív igazságosság érvényesülését.
16:15:
AGÓCS JÓZSEF: A fejlettség
ismérvei
Az előadás kivonata:
Amíg különböző
fejlődés (mozgás, élet, szukcesszió, működés,
gondolkodás) fogalmaink hiányosak vagy éppen
tévesek, de legalábbis ellenőrizhetetlenek,
addig a kvantifikáció sem lehet megbízható, még
ha sikerül is valamilyen fejlettségi
kategóriarendszert kialakítanunk. A
kvantifikációt azonban mégis meg kell
kisérelnünk minden fejlődés (és mozgás, élet,
stb.) értelmezés esetében, mert segít eldönteni,
hogy mennyire jó (= mennyire fejlett!) valamely
fejlődés fogalmunk. Az ellenőrzés során azt is
feltételeznünk kell, hogy amely fejlődés
értelmezésben a fejlettség nem kvantifikálható,
az értelmezés valószínűleg téves.
A fejlődés (mozgás, élet, stb.) ételmezések formái (mondatszerkesztési) szempontból úgy kvantifikálható, hogy megmondják-e: mi az, ami fejlődik (mozog, él, létezik, működik, stb.), mi a fejlődés, a mozgás formája, milyen külső és belső feltételek szükségesek hozzá, azaz: miből fejlődik, mivé, minek a rovására, minek ellenében, hogyan, mi célból. Amelyik értelmezés válaszol a kérdésekre, az fejlett, amelyik nem, az többé vagy kevésbé fejletlen. A fejlettségbeli (fejletlenségbeli) különbségek pontosan megadhatók a fenti kérdésekre adott válaszok (vagy hiányaik) mérlegelésével.
Tartalmi szempontból
az jelenti a fejlődés kvantifikációját, hogy mi
az emberi megismerés és egyéb tevékenység célja,
módszere, intézményrendszere és eredménye.
- Tökéletesen fejletlen az egyén vagy a társadalom akkor, ha céljai között nem szerepel a fejlődés fogalmának kialakítása, így módszere, intézményrendszere, eredménye sem lehet etéren. Az ilyen egyén és társadalom nem fejlődik, léte környezete visszafejlesztésén alapszik, amíg környezetét teljesen föl nem éli.
-
Gyengén fejlett az egyén
vagy a társadalom akkor, ha van valamilyen
fejlődés fogalma, de csak saját magára, míg
környezetét tetszés szerint alakíthatónak,
visszafejleszthetőnek tekinti. Az ilyen
társadalomban a vágyálmok teljesülését tekintik
fejlődésnek.Ennek korlátait, a fejlődés és
létezés végességét ugyancsak a környezeti
feltételek fogyása mutatja.
-
A következő fejlettségi
lépcsőben észreveszik, hogy a hagyományos
fogalmak hiányosak, e csak a meglévő keretek
között próbálják őket javítgatni. Ilyen kisérlet
pl. a koevolúciós, vagy a genetikával
magyarázott evolúciós elmélet. Kialakul emellett
egy természetvédelemnek nevezett önkorlátozó
gyakorlat is, amely azonban nincs összefüggésben
a világmagyarázó elméletekkel.
-
Valamivel még fejlettebbnek
nevezhető az az ismeretszerzési törekvés, amely
belátja ismereteink számos hiányát és hibáját, s
megkisérli a hagyományos diszciplínák határainak
kibővítésével megszüntetni a fölismert
hiányokat, és sikerül is több szempontból jobb
ismeretrendszert kialakítania. (Többféle
ökológia, Gaia elmélet, Chemoton elmélet, Csányi
Sebeők elvei, stb.) Irányváltás a gazdaságban,
technológiaváltás ember és természet viszonyában
ezekből az elméletekből sem következik, noha
általuk veszélyesebbnek mutatkozik a politika és
a gazdaság „ideológiamentessége”.
- Tökéletesen fejlett az az ismeretszerzési cél és módszer, amely a tudománytörténet tanulságaira, a tudományfilozófia ajánlásaira és a rendszerkutatás követelményeire támaszkodva, a hagyományos intézményrendszerek segítségével vagy ellenükre, tehát minden előd és kortárs eredményét figyelembe véve és alkalmazva, több szintetikus, rendszerszemléletű fejlődés-, mozgás-, élet-, gondolkodás-fogalmat alakít ki, ezeket hasonlítja a valósághoz, s egy teljesen új, szintetikus diszciplína formájában minden szempont szerint is végeredményre jut. Tökéletesen fejletté válhat a társadalom is, ha megfelelő intézményrendzsert alakít ki ennek az eredménynek az oktatásához, és a belőle következő feladatok megoldásához.
A kifejlett világkép
és fejlődés-fogalom szerint a fejlett emberi
társadalom csak ember-elődeit, ember-őseit
tekintheti fejletlennek, míg az egyidőben létező
társpopulációkat egyhangúan fejletteknek, az
értelmi hálózatokat pedig az Élet magasabb
szerveződési szintjeinek kell tekintenie. A mai
tudomány a megismerésnek csak egy mészáros
jellegű, ezért be nem vált (= fejletlen)
részlege, amelyet föl kell váltani a világot
egységben vizsgáló részleggel, és alá kell
rendelni egy előfeltevéseket ellenőrző,
gazdasági, vezetési, kulturális módszereket is
meghatározó szintetikus részlegnek. Az egyén úgy
váhat fejletté, ha eddig elfojtott generalista
képességeit edzi és fejleszti.
Mindadig, amíg az emberi társadalmak el nem érik tökéletes fejlettségüket, addig csak a másfajú társadalmak (élőlénypopulációk) és a jövő nemzedékek rovására, az ökoszisztémák és a Bioszféra törekvései ellenében, mészáros vagy vírus módra tudnak fejlődni vagy létezni. ha van is még reményünk arra, hogy ebből nem következik végzetes katasztrófa, ez a remény napról napra kisebb.
17:00:
Z. KARVALICS LÁSZLÓ: Az
információgyarapítás ára. Ami mérhető és ami nem
...
Az előadás kivonata:
Ha igaz az, hogy a kultúrát – Lotman definíciójával – a nem öröklött információk megszerzésének, tárolásának és felhasználásának tereként írhatjuk le, akkor a kultúrában felhalmozott objektivált – extraszomatikus – információ mennyiségének és minőségének paraméterei is meghatározhatónak tűnnek. Az információs tartalmú objektivációk számának abszolút értéke, típusai, összetettségi mutatói monoton folyamatot sejtetnek, ha globális mércével mérünk, és a megismerés generációk ezrein keresztül zajló sikertörténetként interpretálhatók. A minőségi és komplexitásbeli növekedés az ezen információkból szerveződő ismeretek és tudás eszközként való felhasználásból származó hatékonyságnövekedéssel együtt szintén diadalutat rejzolnak ki.
De vajon mi az ára a
tudásgyarapodásnak? Az információk megszerzése,
rögzítése, tárolása, feldolgozása,
kommunikálása, modifikálása, hozzáférhetővé
tételére vagy éppen elzárására ill.
elpusztítására fordított energiamennyiség –
beleértve az e folyamatok során elfogyasztott
előerőben az anyagi javakban megtestesülő
energiát – vajon hogyan viszonyul az eképpen
felhalmozott információmenyiség által kiváltott,
megspórolt vagy éppen hozzáférhetővé tett
energia összmennyiségéhez? Vajon pozitív vagy
negatív az információtörténet summa
energiamérlege?
Az előadásban elsőként a kvantifikálás elvégezhetőségét vizsgálom, utána áttekintem a kérdés módszertani csapdáit, végül javaslatot teszek az esetleges vizsgálatok néhány lehetséges megoldási útvonalára.
17:45:
DETRE CSABA: Organizációs
szintek mint analóg rendszerek
Az előadás kivonata:
Az organizációs szintek kölcsönhatásaikban
hasonló, de genetikailag különböző rendszerek
halmaza. A kölcsönhatásokbani hasonlóság hasonló
formákat hoz létre. Ezért az organizációs
szintek különböző eredetű, de hasonló alakzatok
halmaza is.
A kölcsönhatások intenzitása, illetve az ebből adódó forma, nem értelmezhető – legalább is relatív vagy szemi-kvantifikáció nélkül. Ez a kvantifikáció egyben a magasabb és alacsonyabb rendűségnek is mércéje.
Genealógikus és analógikus törzsfák: egy reális négydimenziós koordinációs rendszer.
Általános vita: Az előadásokat követő viták a Kör hagyományaihoz híven a késő éjszakáig tartottak. Konszenzus alakult ki arra vonatkozólag, hogy a konferencia előadásait publikálni kell, s meg kell találni erre a megfelelő sajtóorgánumot. Ezzel kapcsolatban merült fel először annak ötlete, hogy a Filozófiai Vitakör aynagainak publikálásának elősegítésére egy külön alapítványt kell létrehozni. Ennek előkészítése egy hónapon belül meg is kezdődött.
A konferencia jelentősége: A Kör történetében ez volt a legkonkrétabb és a legkoherensebb tematikájú konferencia (eltekintve a konferenciára „betévedt”Aquinói Szt.Tamásról szóló előadást.)
Dr. Szántó Borisz, aki a következő évtizedben a
Kör egyik meghatározó személyiségévé vált, ezen
a konferencián jelent meg először a Körben.
236. vitaülés:
A Filozófiai Vitakör
Rendszer és Fejlődéselméleti Szekciójának
megalakuló összejövetele
Ø
A Rendszer és
Fejlődéselméleti Szekció megalakulása, program
összeállítása
Ø TAVASZY FERENC: Mitől leszünk társadalom ...?
-
1994 február 4., péntek,
15h, MÁFI, földszint, ebédlő
Mint már írtunk róla, 1994 elejétől sorozatban jönnek létre a Filozófiai Vitakör legkülönfélébb szekciói, amelyekből csak a területi szekciók (későbbi megnevezéssel „munkacsoportok”), úgymint a Tokaj-hegyaljai Munkacsoport (1993 szept.), Alföldi Munkacsoport (1994 aug.), Nyugat-dunántúli (Soproni) Munkacsoport (1994 szept.), valamint a Kónya Balázs által 1993 őszén létrehívott Tezaurusz (későbbi nevén Kommunikációs-Információs) Munkacsoport bizonyult tartós szerveződésnek. Az itt létrehozott szekció elnökéül Dr. Tavaszy Ferencet választották meg, a jelenlévők, a vezetőség tagjai lettek: Agócs József, Dr. Detre Csaba. A jelenlévők listája eltűnt az 1996 március 26.-án elsajátított jelenléti naplóban. (lásd: ott.)
Tavaszy Ferenc székfoglaló
előadásának kivonata:
Bármilyen aspektusból is szemléljük a már
„társadalomnak” tekinthető aggregációs jellegű
jelenségeket, néhány jellemző attributumban –
úgy vélem – a legszélsőségesebb nézetek
képviselői is egyetértésre juthatnak.
Ilyen alapvető tulajdonság lehet pl. az a körülmény, hogy minden társadalminak nevezhető képződmény közös alapja csakis valamely – reá jellemző – együttélési forma lehet, miután az önálló és egymástól független egymás mellett élésnek realitása nincsen. Az együttélés realitása ekként minden bizonnyal csakis valamiféle közös haszonnal járó együttműködésre támaszkodhat.
Úgy gondolom e két jelenség vizsgálata szerencsés kiindulópontja lehet bármiféle társadalomkutatásnak, hiszen minden együttműködési forma annak megfelelő együttélési relációkat is feltételez; ill. komplementáris viszonyban is állhatnak egymással.
Az együttműködés a maga ősi, első megjelenési formájában – minden bizonnyal – kauzálisan „véletlenszerűnek” minősíthető kapcsolódásokból sarjadt ki, majd fokozatosan válik egyre többször ismétlődő, különösen „hasznos”, idővel egymással tartósan vegyülő együttműködési forrássá. Ez a jelenség voltaképpen új tulajdonságok teremtésének, vagy teremtődésének válik egyre gyorsabban bővülő szülőágyává.
Ontológiai szempontból nézve az egyes létezők között létrejövő – kauzálisan szubsztanciális – kapcsolatok tehát szimbolikussá válnak, ha egyúttal további együttműködések tartós, kvalitatív változásokkal is jár.
Ez a mozgás vagy pusztán kauzális jelenségként jön létre, pl. a kozmikus világban, de létrejöhet pl. a társadalomban intellektuális indukciók folytán is. Felfogásom szerint mindkét esetben evolúciós mozgásról van szó. Az evolúció ugyanis ebben az értelemben nem pusztán szelekciót jelent, hanem szimbiotikus egyesülést is, ami teremtő feladatot teljesítvén teljesen új entitásokat (ill. kvalitásokat) hozhat létre.
Ezt a jelenséget nevezném a szelektív evolúcióval szemben szimbiotikus evolúciónak. Az evolúció e két fajtájának kölcsönhatása mind az élettelen természet tisztán kauzális, mind az életteljes intellektuális világban nyilvánvaló. (Ekként terjeszthető ki az evolúciós mozgás – éppen szimbiotikus változatának segítségével – az anorganikus természetre is.)
A puszta kauzális láncolatok vonulatában véletlenszerűen létrejövő evolutív együttmúködés kölcsönhatásos formái helyett, az emberi társadalomban az intellektuális (belülről gerjesztett) szervezésen alapuló szimbiotikus mozgásformák válnak a társadalomfejlesztés egyre uralkodóbb tényezőivé.
A természet kauzális mozgásának „automatizmusát” az ember világában egyre inkább felváltották az ideológikus gyökerű szervezésre támaszkodó szimbiotikus irányítású formák; s az ember ekként saját (intellektuális) korlátainak rabjává vált.
Jelen előadásomban – a továbbiak során – röviden szeretném áttekinteni az ebben a patthelyzetben felmerülő sorsalakító lehetőségeinket és az önmagukat felkínáló, lehetséges alternatívákat.
A levonható következtetések megfogalmazását az igen tisztelt hallgatóságra bíznám.
237. vitaűlés:
A Filozófiai Vitakör és a Smaragd Környezetvédelmi Egyedület közös rendezvénye: BESZÉLGETÉSEK A TERMÉSZETBEN – DISCUSSIONES IN NATURA – rendező: SOLT PÉTER
1994 február 11., péntek, 16h, Solt Péter lakása: Budapest, VII., Bethlen Gábor tér 3., V.em./1.
A
találkozó programja:
- A Filozófiai Vitakör 1994 tavaszi kihelyezett Bükk hg.-i találkozójának megbeszélése.
- A „Beszélgetések a természetben” sorozat programjának kialakítása.
- Az egyén felelősége a természet- és környezetvédelemben (vita).
Solt Péter a Smaragd elnöke nagyszabású fogadáson látta vendégül kicsiny egyszobás lakásában a Filozófiai Vitakör elnökségét, s a környezetvédelemben érintett tagjait. Itt tárgyalták meg az árpilisi Bükk hg.-i kirándulás programját. Az összejövetelről megmaradt a jelenléti lista, mert Detre Csaba az 1996 márciusában eltulajdonított jelenléti könyvet a MÁFI-ban felejtette, s külön jelenléti ívet kellett felfektetni. Jelen voltak: Dr. Adonyi Zoltán, Agócs József, Bokor Levente (ugyanezen ház II. emeletéről)Dr. Detre Csaba, D. Lombay Kamilla, Mangel Gyöngyi, Sebeők János, Schréter János, Szabó Lászlóné, Szente Erika, Dr. Tavaszy Ferenc, Dr. Tavaszy Ferencné, Vitányi Pál.
238. vitaülés:
Az MTA CSKI – MÁFI – ELTE Planetológiai Munkacsoportja űlése:
Az „INTERPLANETARY AND PLANETARY MATTER IN TERRESTRIAL STRATA” IGCP –tervezet első előkészítő tárgyalása
1994 február 15., kedd
15:30, MÁFI, Igazgatói Tanácsterem:
Egy IGCP-projekt előkészítése több intézménnyel karöltve nagy lendülettel kezdődött el. A projekt-tervezet több címmel is futott. Ez a címváltozat Dr. Almár Iván csillagásztól származott.
Az előadóűlés,- amely egy
témabemuttó volt – programja:
-
DETRE CSABA: A projekt
aktualitása 10’
- DOSZTÁLY LAJOS: Üveges mikroszferulitok magyarországi üledékekből
-
KÁKAY SZABÓ ORSOLYA: A
magyarországi üledékekből származó
mikroszferulitok scanning-vizsgálata 10’
-
GYURICZA GYÖRGY:
Vasmikrometeoritok magyarországi laza
üledékekből 10’
-
DÁVID KLÁRA: Szenon
szferulitok és mikrolapillik a Nagygörbő 1.
fúrásból 10’
- SIEGELNÉ FARKAS ÁGNES: A fenti fúrás rétegtani oszlopa 5’
-
FEKETE ÁGNES: Informatikai
vonatkozások 5’
-
VICZIÁN ISTVÁN: Irodalmi
adatok 5’
-
DON GYÖRGY: Lehetséges
referencia-szelvények 5’
-
BÉRCZI SZANISZLÓ:
Kapcsolódások a meteoritkutatáashoz 5’
239. vitaülés:
BOKOR LEVENTE, vitaindító házigazda: Miért nem kvantifikálható a fejlődés? – A Filozófiai Vitakör Fejlődés- és Rendszerelméleti Szakosztályának lakomája, avagy görögösen szümposziona
1994 február 25., péntek, 16h, Bokor-lakás, Budapest VII., Bethlen Gábor tér 3., II.em. 1.
A meghívó jobb felső sarkában megjelent a Rendszerelméleti Szakosztály jelmondata: Quod veritas semper simplex.
Az „Alapítvány az Interdiszciplináris Kutatásokért” létrehozása
1994 február 16.-án, kedden megtörtént az első összejövetel egy interdiszciplináris alapítvány létrehozása céljából. Az alapítványt Detre Szabolcs és Detre Zsolt tették le, összesen 50 000 Ft-ot.
Az első összejövetel Dr.
Tavaszy Ferenc lakásán történt meg, ahol jelen
volt a két alapító, Brezsnyánszky Károly a MÁFI
igazgatóhelyettese, Dr. Detre Csaba a Filozófiai
Vitakör elnöke, Dr. Tavaszy Ferenc a fenti kör
alelnöke, Dr. Gazda István egyetemi tanár, Dr.
Szeidl Béla, az MTA Csillagászati Kutató Intézet
igazgatója. A fentiekből létrejött az alapítvány
Kuratóriuma, amelynek elnöke Brezsnyánszky
Károly, képviselője Dr. Tavaszy Ferenc lett.
1994 március 2.-án zajlott le az alapítvány második összejövetele, ahol a jelenlévők megszerkesztették az Alapító Okiratot. Ezt még több ízben át kellett szerkeszteni, míg a Fővárosi Bíróság 1994 júniusában bejegyezte az Alapítványt.
240. vitaülés:
A Kommunikáció – Informatika Munkacsoport megalakulása
1994 március 4., péntek, 15h, MÁFI, földszint, ebédlő
Program:
ADA-WINTER PÉTER: Az
informatika fogalmának kialakulása, mai tartalma
KÓNYA BALÁZS: A Kommunikáció-Informatika Munkacsoport programja
Az 1993 őszén létrehozott Tezaurusz Munkacsoport (Szekció) az 1994. évi megnyitóra meghívott Dr. Ada-Winter Péter korábban gimnáziumi tanárral, aki ezidőtájt informatikával foglalkozott, tovább bővűlt. A Kónya Balázs által nagy lendülettel szervezett szakcsoport egészen 2001-ig, Kónya Balázs haláláig a Kör legintenzívebben működő szakcsoportosulása volt.
Ada-Winter Péter
előadásának kivonata:
INFFORMATIKA 1.
Az informatika fogalmának kialakulása, mai tartalma.
Technikai alapok, több szálon kiindulva:
- A híradástechnika.A rádiózás és a telefónia kezdetei. Rádió és műsorszórás. Mikrohullámú kommunikáció, radar, televíziós műsorszórás. Jel és kód. Az analóg jel fogalma. (Az első és második elektromos ill. elektronikai generáció.
-
Számítástechnikai kezdetek.
kezdeti eszközök, gépek. A Bools algebra. Neumann János és kollégái. Bit, kétállapotú rendszerek, kódolás bitsorokkal. Az információ elmélet körvonalazása. A digitális jel fogalma. A számológép és számítógép elvi alapjai. Félvezető technika (a harmadik és negyedik elektronikai generáció). Számítógép és hálózat. LAN zárt rendszerek, telefonikus nyílt rendszerek. Szatelites közvetítésű nyílt rendszerek. Számítógép és tömegkommunikáció. Ez csak a nagyon sokféle alkalmazások egyik tipusa, de az informatika fogalmi meghatározásához nélkülözhetetlen láncszem. Informatika és számítástechnika.
Mai értelmezés:
-
L’informatique. Gutenberg
galaxis és informatikai „forradalom”.
-
Informatika mint társadalmi
kategória. (Alkalmazási feladatkörök, robotika,
folyamatszervezés)
-
Informatika mint
természettudományos kategória.
Kónya Balázs előadásának
kivonata:
Az 1994. március 4-i
összejövetel javasolt napirendje:
-
Fáy Árpád – Fogalmi
evolúció
-
Tavaszy Ferenc – Néhány szó
az entrópiáról
-
Detre Csaba – Az összemberi
ismerethalmaz szerkezete és fejlődése +
észrevételek
- Z. Karvalics László – Az összemberi ismerethalmaz értelmezése, szerkezete és dinamikája
-
Újlaki László – Mesterséges
neuronhálózatok
-
Adonyi Zoltán – A
társadalmi problémák kiterjedése és megoldási
módszerek
-
továbbá „A Föld és az Élet
védelme”, ill. „Kvantifikálható-e a fejlődés”
előadás-sorozatokból kiválasztott részek és
-
Kónya Balázs –
Logikai-szemiotikai fogalmak meghatározása és –
Gondolkodás a nem monton logika alapján
Az áttekintés alapján:
a)
filozófiai fogalmak
kijelölése és jegyzékbe foglalása
b)
javaslat a jegyzéknek
informatikai, fejlődés – és rendszerelméleti
fogalmakkal való bővítésére.
c)
ismerkedés a nemzetközi
környezetvédelmi tezaurusz kivonatával (Domokos
Miklósné)
d)
a tezaurusz Bevezető
Részének vázlatos összeállítása (angol fordítás
céljából) Referens: Kónya Balázs
242. vitaülés:
Megjegyzés a számozáshoz: feltételezhető, hogy a
241. vitaűlés az Alapítvány az
Interdiszciplináris Kutatásokért megalakuló
ülése, (esetleg Horváth József március 24.-i
szerencsi előadása)
SZÁNTÓ BORISZ: Bevezetés a társadalmi-technikai evolúció elméletébe
1994 március 18., péntek, 15h, MÁFI, földszint, ebédlő
Ez volt Szántó Borisz első előadása a Vitakörben.A következő ávtizedben, egészen máig (2004 január 25) Szántó Borisz kiemelkedő tevékenységet fejtett ki a Körben, elsősorban a technikai fejlődésről, informatikáról, innovációról tartott előadásai révén. Első előadásáról, szemben a többiekkel, nem maradt fent írásbeli anyag.
241.(?) vitaülés:
Az Országos Filozófiai Vitakör és a Szerencsi Városi Kulturális Központ közös rendezvénye:
„AZ EZREDFORDULÓ MAGYAR
TÁRSADALMA” –kerekasztal beszélgetés -
vitaindító előadás: HORVÁTH JÓZSEF
Szerencs, Rákóczi-vár, 1994 március 24., csütörtök, 17h.
243. vitaülés:
A Filozófiai Vitakör 1994.
évi közgyűlése
- 1994 március 25., péntek,
15h, MÁFI, II.em. Lábnyomos Terem
-
LONTAY ERVIN PÁL
tiszteletbeli elnök: Köszöntő 5’
-
DETRE CSABA elnök: A Kör
helyzetéről 15’
-
A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG
jelentése 15’
-
észrevételek, vita 20’
-
DUDICH ENDRE főtitkár,
TAVASZY FERENC alelnök: Programtervezet a
következő évre 15’
-
A munkacsoportok
programjavaslatai 20’
-
Javaslatok, általános vita,
személyi ügyek
A március 18-ig benyujtott
írásbeli javaslatokat az Elnökség a közgyűlésen
közzéteszi. Ugyanakkor sokszorosított írásbeli
javaslatok a közgyűlésen szétoszthatók.
A közgyűlésre több írásbeli javaslat is beérkezett. Kónya Balázs több 15 oldalas dolgozatot küldött be „Egyetemes szemiotika” címmel (lásd: Filozófiai Vitakör 1993-1995, 231-365). Géczy István 7 oldalas dolgozatot tett közzé „Beszámoló a Filozófiai Vitakör 1994. évi közgyűlése részére a Tokaj-hegyaljai Munkacsoport tevékenységéről.
Géczy István beszámolójának bevezetése, teljes anyagot lásd: Filozófiai Vitakör 1993-1995, 231-365.
Tisztelt Közgyűlés, Hölgyeim és Uraim !
A Tokaj-hegyaljai Munkacsoport eddigi tevékenységéről és a későbbi terveiről szeretnék néhány szót ejteni. Kb. egy éve szereztünk tudomást a Filozófiai Vitakör működéséről, mellyel azon nyomban kapcsolatot is teremtettünk. Bekapcsolódásunk a Vitakör életébe zökkenőmentesen ment, mert a Társaságban igaz barátokra lelve és a nyílt ideológiamentes, magasszínvonalú, tudományos igényű vitákat hallgatva hamarosan otthonosan érezzük magunkat körünkben, ahol a mi véleményünket is kellő figyelemben részesítették.
Magunkról el kell mondanom, hogy mi nem vagyunk szakmabeli profi filozófusok, a filozófia iránt egzisztenciálisan elkötelezettek, azt csupán kedvtelésből, saját magunk szórakozására műveljük. A motiváció egyszerű: érdekelnek a Lét problémái, s mint rebelis eretnekek, a saját meggyőződésünk után menve nem fogadjuk el a „hivatalos” vagy „divatos” létmagyarázatokat, nevezetesen, hogy a bennünket körülvevő világ az anyagi mozgás produktuma, vagy egy mindenható, jóságos és igazságos Abszolút Szellem emanációja. Úgy gondoljuk, hogy a Világ egy Abszolút Erő hatásmegnyilvánulása, melynek mi is integráns részei vagyunk, s mint ilyenek nem csak passzívan megéljük, hanem aktívan alakítjuk is azt. Ennek a felfogásunknak több előadásban hangot is adtunk.
Dr.Dudich Endre főtitkár és Dr. Tavaszy Ferenc alelnök közös referátumukban kitüntetett feladatnak tekintették egy Működési Szabályzat elkészítését, amelyben a Kör életének minden mozzanatát szabályoznia kell, úgymint az előadások, hozzászólások időtartamát, stb. Ugyancsak fontosnak találták a Kör aktivitásának ellenőrzését is,s a Felügyelő Bizottság megerősítését. Ezeket a terveket többen fölösleges bürokratizmusnak tekintették. Indulatos vita alakult ki, amely közben Dudich Endre elhagyta a termet. Később úgy nyilatkozott, hogy nem volt szó sértődöttségről, csupán elfáradt.
244. vitaülés:
A Filozófiatörténet – Tudománytörténet – Történeti tudományok – Tudományelméleti Munkacsoport és a Kommunikáció-Informatika Munkacsoport közös rendezvénye
1994 április 8., péntek, 15h, MÁFI, földszint, ebédlő
LONTAY ERVIN PÁL: Bevezetés
az ontológiába IV. A lehetséges lények (Possibiliák)
KÓNYA BALÁZS: A logikai-szemiotikai és informatikai fogalmak tisztázása a Tezaurusz szerkesztésben
SLEMMER LÁSZLÓ: A Stator-program alkalmazási lehetőségei a filozófia (sensu lato) területen
Lontay Ervin Pál
előadásának kivonata:
I.1. Ontológia. Tudomány. Felépítése: VI. része.
Szerves egész. Nyitottsága.
2. Possibiliák. Complete: interna, externa: metaphys., phys., moralis.
3. Célkitűzés: Th.1. Mivolta, felosztása, létállapota. Th.2. epsilonjuk gyökere az Absolutumban, formálisan az értelmében. 5 Korollárium.
II.1.Th.1. Vannak possibiliák, nem tiszta semmik, nem is csak az értelem lényei, és nincsen tényleges létük. (3 argumentummal bizonyítjuk) St.qu. Quid res sit? Divisio: Actualis, Possibilis: abstracte, pure, (mere). Externa, csak interna esetén lehetséges.
Entia rationis: formálisan csak az értelemben: e.gr.: praeedicabilia.
Entia mere chimerica: társíthatatlan jegyekkel (circulus quadratus).
A nihilum: Positivum, relativum, oppon. enti
particip. Negativum, absolutum, opp. enti
nominaliter, nec notas habet.
Probatur Th.1. Arg. 1. Vannak (tapasztalat). Nincsen belső ellentmondás. (Theol nat). Arg.2. Nem semmik és nem ens rationalisok és lehetőségek. Arg.3. Nem existálnak; sem a se, sem a Deo. (sem ebsolutok, sem contingensek. Még existentia diminutiva útján sem.)
2.Th.2. A possibiliák belső lényege gyökerében az Abszolút lényegtől függ, formálisan pedig az abszolút értelemtől, mint a lényegek külső utánozhatóságától.
St.qu.: A possibiliák társítható jegyeikkel az abszolút causa exemplarisban találhatók. A veritas ontologica és logica összefüggése. Az Absolutum a prima causa finalis, exemplaris és efficiens. Az ens a se és ab alio analóg lényfogalmak.
Probatur Th.2. Arg.1. Fundamentum ultimum az a divina. Principium radicale a belső possibilitas: minden lény unum, verum, bonum és pulchrum. Arg.2. Formaliter vero ab intellectu divino. Itt jelenik meg a Summa(jelölve: Sigma) a prima (lényeg) és a járulékos jegyek, csak az E nem.)
Korollárium.: 1. Sententiák: téves fundamentumok; Occam szerint az omnipotentia divina. Cartesius szerint a voluntas div. Az empiristák szerint a sensus. Az idealisták szerint az értelem szerkezete.
2. A res, mint közvetítő az ontológiai és logikai igazság között. 3. Az isteni epsilonban radicaliter minden egy: Unum. 4. A possibiliák megismerhetősége: a sensibus.
III.1. Az ontol. struktúra teljesen kiépült (disjunctia completa. Az út tovább a lénykategóriák felé vezet. Praedicamenta: Summák (Sigmák) és alfák. Külön reláció-elmélet. (V.)
2. Követi a belső „kohézió”, a principiumok és
causák vizsgálata. (VI.)
3. A valsóság sugallja. Nem kifejezett. Továbbépül. Semper perfectibilis. Philosophia perennis. Az isten kimeríthetetlen. Az ontológiai alap: Lex mentis est lex entis ...
247. vitaülés:
A Filozófiatörténet –
Tudománytörténet – Történeti tudományok –
Tudományelmélet Mnukacsoport rendezvénye:
„Mitől leszünk társadalom ...?” II. rész:
VECSERNYÉS GYÖRGY: Az önmagát lebontó ember
1994 április 15., péntek,15h,
MÁFI, fölszint, ebédlő
Az előadáshoz közreadott
dolgozat:
Úgy tűnik, hogy
Albert Camus lázadó embere elbukott, a vak önzés
erősebbnek bizonyult az emberiséget akaró
lángolásnál.
Vizsgálódásunk az európai ember világára korlátozott, éljen akármelyik kontinensen. Ez csak az ő problémája. Az pottyan a szakadékba, aki a menet élén jár.
----------------------------
Az ember a maga létében testi érzékelő lény és szellemi szubjektum (A. Anzenbacher) Két világ polgára – mondja Immanuel Kant.
Az ember – minden egyes ember – erkölcsi lény. Legitimációra van szüksége. Két út valamelyikén járhat: vagy a felette való legteljesebb lét által megszabott erkölcsi világrendbe törekszik harmonikusan beilleszkedni – vagy önmaga, az Ego lesz az abszolutum, az első és végső ok, az egyedüli cél. Harmadik út nincs.
Az európai ember az Újkor hajnalán az utóbbit választotta. Mindenki más maradt az első lehetőségnél. Ez a választás az európai embert a világtörténelemben soha nem látott, páratlan sikerekhez vezette. De a diadalmas XIX. században, amikor sokan már azt hitték, hogy az ember a mindenhatóság küszöbén áll, készen arra, hogy azt át is lépje; hogy a történelem beteljesedése már csak karnyújtásnyra van – már formálódik a Nagy Paradoxon, az „Ész csele”, de a hegeli gondolat teljes ellentéteként.
Ennek a századnak a gondolkozása fedezi fel a világnak az ember sorsát formáló erőit; az abszolutként hirdetett emberközpontúság valójában már csak a statiszta szerepét rejti az emberen kívűli erők működésének színpadán. Előbb látszatlétre jut a szellem (Hegel) majd több mint másfél évezredes tetszhalál után kibontakozik az új materializmus mint pozitivizmus és természettudományos szcientizmus (Comte) vagy mint a társadalom átalakításának tudományos alapja (Marx) A „haladást” felváltja az „evolúció”, az Ész forradalmát az osztályharc. Az optimizmust árnyak veszik körül; hódít a pesszimizmus (Schopenhauer és jogait követeli az Übermensch (Nietzsche) Megrendülnek az ember autonómiájának filozófiai (ontológiai és etikai) alapjai.
A Nagy Paradoxon
kora a XX. század. Közepén alig három évtized
alatt bekövetkezik a történelmi korszakváltás.
A szép-új-világ filozófiája a nominalizmusban gyökerező és a végső konzekvenciákig (ad abszurdum) vitt liberalizmus, gyakorlata a fogyasztói társadalom és látszat-perspektívája újra csak a történelem beteljesedésének eszkatológája: a történelem vége a fogyasztói jólét boldogságában. (F. Fukuyama).
Az Ego tehát
felmagasztaltatik, miközben az autonóm embert
hatalmas erők homogenizálják tömeggé – és
sodorják ismeretlen végzetek felé. Kiteljesedő
kiszolgáltatottságáért maga az ember a felelős:
nélküle ezek az erők nem létezhetnének.
Az Egonak egyetlen célja van, egyetlen kapcsolata a léttel, és ez saját önmegvalósítása. lebont tehát mindent ami a cél elérésében akadályozza, erkölcsi formákat és társadalmi struktúrákat egyaránt. A gondolkodás történetisége megszűnik: az Ego a pillanatban él, mert a múlt korlátoz, a jövő felelősséget jelent – tehát nem kivánatosak.
Az „Én mindenütt diadalmaskodik a „Te” és a „Mi felett. A társadalom számtalan magányos egyedi létezőre fragmentálódik; uniformitásukat a piac törvényei biztosítják.
A piac új törvényei; íme az új világrend a régiek helyén. Minden ízében immanens az anyagi világban. A termelés – fogyasztás egyensúlyát már nem a szabad individuumok alkujának dinamikája biztosítja: ez a két tevékenység zárt körfolyamattá rendeződött, amelyet egyre inkább a mindenütt jelenlévő manipuláció tart mozgásban.
Az Ego azáltal, hogy
önmagává válik, egyedül marad. (Pedig az ember
lényegénél fogva társas lény). Végül minden
emberi kapcsolat eltűnik. Az emberi érzések
megszűnnek, vagy visszájukra fordulnak. (Így
lesz a szerelemből „szex”.)
Az Ego-nak bizonyítania kell létezését, azt, hogy van, él – nemcsak folyamat. Különbözni akar, mert aki különbözik az létezik. Mindig újat kiván, új akar lenni ugyanez okból. Az „új” varázsigévé vált. Az ember szubsztanciális formájának e kritikus állapotában az átlagostól eltérni akarás az önlebontás végső, az ember pszichés és biológiai alkatába behatoló szakasza felé vezet. A család romjai közül sérült érzelemvilágú, valódi alkotó életre képtelen utódok származnak. A rombolás, a kegyetlenség, az ölés és az önmegrontás szinte kritikus dimenziókat kapnak.
Az ember nagy mutatványának vagyunk szemlélői és nolens-volens részesei – íme mivé lesz, ha abszolút módon „önmagává” válik. Tisztán biológiai lénnyé többé már nem lehet, hiszen Ember – és mindörökre az marad. Az ártatlanság elveszett paradicsomába nincsen visszaút. Ha megtagadja, elutasítja lelkét, csupán torz szörnyeteggé válhat.
Vajjon tényleg idáig jutottunk már? A tényekel tények szembesíthetők. Sokasodnak az Új Apokalipszis jelei, de az ember életereje még nem tört meg. Két évezred öröksége sok lelket tart ébren.
Van tehát remény.
Valószínű, hogy az ember nagy árat fog fizetni a
kábulatból való ébredésért, bár az is lehet,
hogy ez elengedtetik neki. Ez csupán tőle függ.
Nem tudjuk, hogyan fog ez történni, de tudjuk,
hogy meg fog történni.
A feltehetőleg
245.,246.,248. vitaülés (utólagos következtetés
a következő rendezvény sorszámára vonatkozóan):
A Filozófiai Vitakör 1994 április 21-23.-i Bükkhegységi vándorgyűlése
A vándorgyúlés programja:
A vándorgyűlés székhelye, szállás:
Hármaskút, a Magyar Állami Földtani Intézet Kutatóháza. Megközelíthető gépkocsival a Szilvásvárad-Miskolc erdészeti műútról, a Bánkút felé vezető földút elágazásától.
Gyalog: Szilvásváradtól: sárga – kékkereszt; Nagyvisnyótól: sárga – kék – kékkerszt jelzés mentén.
ERDŐ ÉS TÁRSADALMI FEJLŐDÉS
témavezető: Agócs
József
április 21., csütörtök:
indulás Budapestről 11 órakor a Földtani Intézet
elől gépkocsikkal
A Földtani Intézettől három gépkocsis karaván indult el a Bükkbe: 1. autó, a „zászlós kocsi”, egy Skoda 105-ös, amelyen ki volt tűzve a Filozófiai Vitakör fehér-szürke-fekete zászlaja, rajta a Szent Rhamphorhynchus-szal.A kocsit D. Lombay Kamilla vezette.2.autó,Skoda 120, vezette Bodnár Erika titkárhelyettes, 3. autó: Zsiguli, vezette: Dr. Tavaszy Ferenc alelnök. A Földtani Intézettől 14-en indultak el. Pontos címlista nem maradt fenn, a „Jelenléti Napló” 1996 március 26.-án történt elsajátítása miatt. (lásd:ott).A Bükk-fennsíkon, a hármaskúti elágazásnál csatlakozott a budapesti karavánhoz Géczy István is Skodájával, így Hármaskútra négy autó futott be.
Program Hármaskúton:
15h Ebéd
16h Kirándulás a Nagymező és környéke
töbörvidékére
20h Munkavacsora, Agócs József előadásával: „Az erdő negatív szerepe a magasan fejlett civilizációk és kultúrák kialakításában. Lérejöhetett volna-e az emberi társadalom erdők pusztulása és pusztítása nélkül?”
április 22., péntek:
A nap tematikus címe: „Létezik-e őserdő a
Bükkben, Magyarországon, Európában?”
8h Reggeli
9h Kirándulás: Hármaskút-Tarkő-Őserdő-Istállóskő-Hármaskút
15h: Munkaebéd SÁFRÁNY GÉZA, szilvásváradi főerdész előadásával: „Az erdő globális irtása, a magyarországi erdők kirablása a rendszerváltás előtt, és a reprivatizáció során”- A főerdész,aki Agócs József tanítványa volt a Soproni Erdészeti és Bányászati Egyetemen, drámai képet festett a magyarországi erdők kirablásáról, amely során rengeteg gyilkosság is történt. Őt is több esetben életveszélyesen megfenyegették.
április 23., szombat:
8h: Munkareggeli: - A tervszerű erdőgazdaság – előadó: Agócs József.
11h-tól a bükki erdők kirablását bemutató kirándulás, amelyet az érintett területek geológiai nevezetességeinek bemutatása fűszerez. Kirándulásvezetők: SÁFRÁNY GÉZA, DETRE CSABA, SOLT PÉTER.
Hazatérés: a hazavezető út során a kirándulók meglátogatták a szilvásváradi pisztráng keltető üzemet, ahol SÁFRÁNY JÓZSEF, volt főerdész tartott bemutatót és látta vendégül a Filozófiai Vitakört pisztráng vacsorára. Szilvásvárad után a Kör meglátogatta a bélapátfalvai kolostort. (13.szd. román templom.)
249. vitaülés:
„A Környezet fogalma” (1994 június 10) egésznapos konferencia előkészítő tárgyalása
1994 április 26., kedd, 16h, MÁFI II.em.Múzeumi Galéria Népstadion-elöli társaldója
Az összejövetelen ADONYI ZOLTÁN, SEBEŐK JÁNOS és SOLT PÉTER bemutatták a konferenciát beharangozó körlevelet:
Az
emberiség hosszú és kanyargós fejlődése során
olyan szakaszba jutott, amelyben az ismeretek és
a tevékenység gyorsuló kiterjedésével módja van
arra, hogy környezetét számtalan módon és addig
soha nem tapasztalt mértékben átalakítsa, sőt
katasztrofálisan lerombolja.
„Természeti környezet, környezetterhelés, környezeti ártalmak, környezetszennyezés, környezeti katasztrófa, környezetvédelmi törvény, környezetorientált, környezetbarát, környezetvédő ... stb.”- a XX. század végén, a kiútkereső emberiség születőben lévő fogalomrendszerének új kifejezései, melyeket a sürgető kényszer hívott elő. A „környezet fogalma” konferencia előadásra és vitára hívja mindazokat, akik akár az elméleti alapok megfogalmazásában, akár a gyakorlati problémák megoldásában együtt kivánnak munkálkodni egy a Természetért, a Környezetért, a Jövőért felelős szemlélet, oktatás, kultúra, tudomány, gazdálkodás, jogrendszer és életmód illetve politika kialakításában.
Javasolt, ám nem kötelezően választandó témakörök:
1. Filozófiai, illetve ontológiai fogalom-e a környezet fogalma, s ha igen, akkor miképpen definiálható?
2.
Meddig terjeszthető ki a
környezet fogalma, mennyire extrapolálható a
földi viszonyokon túlra?
3. Található-e a környezetnek olyan autentikus definíciója, melyből a környezetvédelem filozófiai szükségszerűségként, s nem gazdasági vagy erkölcsi megfontolásként következik?
4.
Ha az evolúció érvényes a
környezetre is, tehát a környezet fejlődik, úgy
mint a környezetfejlődés környezete, hogyan
defniálható az evolúció és a környezet közti
kapcsolat.
1994 június 10. Egyoldalas, printelt kivonatokat május 6.-ig lehet leadni a vitaköri űlések alkalmával, illetve elküldeni postán Sebeők János címére: Budapest, 1134, Váci út 47/a III.1. Az előadások időtartama: 15 perc, ebből kérjük, hogy az előadó maximum három percet fordítson saját környezetfogalom-kategóriájának definíciószerű összegezésére.
A Filozófiai Vitakör Környezetvédelmi és Ökológiai Munkacsoport nevében az anyagot összeállította: Adonyi Zoltán, Sebeők János, Solt Péter.
Budapest, 1994 március 22.
Az összejövetelen résztvettek: Adonyi Zoltán, Agócs József, Bodnár Erika, Detre Csaba, Mangel Gyöngyi, Sebeők János, Solt Péter, Szente Erika.
250., ünnepi összejövetel:
LONTAY ERVIN PÁL: Bevezetés az ontológiába V. rész: a lény-kategóriák
THOMAS E. SEBEOK (USA), az MTA tiszteletbeli tagja tert konzultációt. Előtte KÓNYA BALÁZS üdvözlő és vitaindító előadásának címe: Logikai-szemiotikai bevezetés a mesterséges értelemhez.
Melléklet: Thomas A. SEBEOK (USA) 1994. május 2-án az MTA-n „Egyetemes szemiotika” címmel megtartott székfoglaló előadásának magyar fordítása (15 oldal,e helyen közöljük az értekezés bevezetését, a teljes szöveget lásd: Filozófiai Vitakör,1993-1995, 231-365)
1994 május 6., péntek, 15h, MÁFI, földszint, ebédlő.
Kónya Balázs meghívta a Vitakörbe a jeles magyar származású, amerikai professzort, aki a mesterséges értelem világhírű teoretikusa. A Vitakörben találó neve Sebeők János után SebeÓk lett. A vendég jól beszélt magyarul, egyes esetekben a magyar kifejezést Kónya Balázs adta meg.
Egyetemes szemiotika
TAS/IU (utólagos megjegyzés, 2004 január: nem deríthető ki, mit jelentett ez a rövidítés)
„Bármilyen Utolsó Itéletkor azzal védekeznék: Megpróbáltam összekötni minden darabot, amellyel születtem.”
E.M. Forster Forest Raidhoz (1915)
I
Amikor a Prosperót alakító szinész 1611-ben (vagy akkortájt) „A vihar” hírneves sorát idézte: „s egy nagy golyó maga” (IV. felv. 1. szín, Babits), közönsége jól értette, hogy Shakespeare kifejezése legalább kétszeresen denovatív: a bolygókra vonatkozik a szó megszokott, sodró értelmében, ám egyszersmind a londoni előadás környezetében korlátoltan provinciális, mikor a Temze déli partján álló hírneves játékszínre és a darab színhelyére, a Globe-ra utal. Korábban már Hamlet is használta a „míg e zavart / Golyóben székel az emlékezet” kifejezést más, szintén indexikus értelemben, saját koponyájára mutatva – azt hitték az emlékezet székhelyének (I. felv., 5. jelenet).
A „globális” mint névszóból képzett jelszó még bőségesebben többértelmű. Néhány további másodlagos jelentése, melyet használni szeretnék, a „mindent felölelő”, az „átfogó”, a „nemzetközi”, a „határtalan”, az „általános”, a „korlátlan”, az „egyetemes”, és talán a „kozmikus” (1).
Mindig azt vallottam, hogy – legalábbis az akadémikus szemiotika terén – bölcs dolog a földhözragadott cselekvést párosítani a nagyvonalú, holisztikus gondolkozásmóddal. (Néha szeretem Wallace Stevens titokzatos sorát idézni „A köcsög anekdótájából”: Mindenütt uralomra jutott.) Globális szemiotikán tehát mindenekelőtt a hálózatot értem, vagy – hogy visszatérjek egy hasonlathoz, melyet első ízben 1975-ben használtam, azóta pedig hét szemiotikai évkönyv címében szerepelt – a sövedéket. (Értelmezhetetlen mondat, valószínűleg fordítási, vagy gépelési hiba – d.cs. 2004 jan.31.)
A legfrisebb elemzés szerint, a szemiotikai szövedék politikai tárgyalások bonyolult hálója.
Hogy a kezdet kezdetén előre bocsássam témám fő indítékát, jobb híján megosztok önökkel néhány sokatmondó idézetet egy olyan regényből, melynél az utóbbi években nem olvastam szemiotikai szempontból érzékenyebbet és a különbségekre alaposan rátapintót. A szerző neve Richard Powers.
Elsőként Powers így ír (1991:86): „ ... a világ üzenetek áramlatában úszik, minden élőlény egyedi jel.” Más szavakkal, a világ tökéletesen szemiotikus – vagy, a modern szemiotika papkirályának, Charles Peirce-nek a közismertebb szavajárását idézve, a világegyetem „jelektől árad” (CP 5. 448n). Powers következő fordulata is üdítően egyenértékű Pairce ember-jel analógiájának s még többnek a pontos és hű kifordításával: „Mivel minden szimbólum élő, abban a nagyon szűk értelemben, amely nem szókép” (CP. 2.222 (1903);cf. Singer 1984, Colapietro 1989, passim).
Másodsorra Powers ezt írja (ibid. 251): „Az evolúció ... bonyolult kapcsolótáblává válik, jövő-menő jelek ösvényeivé;nemzedékről nemzedékre, fajról fajra, oda-vissza környezet és élőlények között. Az élet, akár a postaváltás.” Azt hiszem, Jakobson volt az első aki a szemiotikát „ mindenféle üzenetek közlésének vizsgálataként” határozta meg, üzeneten jeleket értve (1971: 698). Célszerű azonban az ilyen szélsősőgesen kommunikáció-központú meghatározást kikerekítenünk, hogy tükrözzük a terjesztés és jelölés közötti elszakíthatatlan köteléket. Ezzel összhangban javasoltam a fentiek felerősítését: „A szemiotika tárgya ... bárminemű üzenetek cseréje, egyetemben az alapjukat képező jelrendszerek reakcióival” (Sebeok 1974:212). A biológusok azonban jól tudják, mint azt például Cairns-Smith, a csodálatraméltó genetikus nyíltan leszögezte tudományos detektívtörténetében – ebben kiválóan alkalmazta Sherlock Holmes valószínűségi logikáját -, hogy a szemiózis az állati létbe életet éehellő lényeg, amennyiben éppenséggel az üzenetek alkotják örökségünk legfontosabb részét; a DNS-sel kódolt hírek „az egyetlen kapocs az élet mostani meg a millió és milliárd éves formái között. Hosszú távon csakis ezek a az üzenetek maradnak fönn, mert csak ezek élik túl a másolatról másolatot másoló öröklődés monotóniáját ... „ (1985, 28;cf. Sebeok, megjelenőben).
252. vitaülés:
Az MTA – ELTE Planetológiai Munkacsoport űlése:
„INTERPLANETARY AND PLANETARY MATTER IN TERRESTRIAL STRATA” IGCP- tervezet 4. előkészítő tárgyalása
1994
május 9., hétfő, 14h, MÁFI Igazgatói Tanácsterem
Program:
-
Az OTKA-pályázat végső
összeállítása
-
A „Micrometeorites and
Spherulites in the Carpathian Basin”
tanulmánykötet megtervezése. A max. 15 oldalas
angolnyelvű dolgozatok beküldési határideje:
június 30. Tanulmányokat várunk minden
kapcsolódó tudományterületről is, mint pl::
kozmikuspor kutatás, planetológia, asztrobémák,
holdfelszíni porok kutatása, sztratigráfia,
bezáró kőzetek kutatása, elméleti kérdések, stb.
-
Nevezéktani kérdések (KÁKAY
SZABÓ O.)
-
Ipari eredetű szferulitok
(?) – légkörszennyezés – környezetvédelem – pénz
(?) (DETRE CSABA)
-
Mikrotektitek a pannonból
(DON GY.)
251. vitaülés:
A Rendszer- és Fejlődéselméleti Munkacsoport rendezvénye:
SLEMMER LÁSZLÓ: A gondolkodás három álláspontja az objektivitáshoz: hit – kétely – tudás, HEGEL nyomán
1994 május 13., péntek, 15h, MÁFI, földszint, ebédlő
Az előadás vázlata:
Az emberi gondolkodás fejlődésében – mind az
egyéni tudat, mind a filozófiai tudat szintjén,
- megkülönböztethető három szint: a hit, a
kételkedés, és a tudat szintje.
Az előadás Hegel: „Bevezetés a filozófiai tudományok enciklopédiájába” c. munkáján alapszik.
253. vitaülés:
Kerekasztal beszélgetés a Kommunikáció-Informatika Munkacsoport előadásairól készítendő közös összefoglaló kötetről: A „Monoton folyamat-e az összemberi ismerethalmaz növekedése?” előadássorozat felújítása, egy őszi konferencia előkészítése
1994 május 20.,péntek, 15h, MÁFI földszint, ebédlő
Ma már eldönthetetlen, hogy
a vitaülés két témája minként kapcsolódott
össze, vagy egyáltalán összekapcsolódott-e.
Mindenesetre a „Monoton folyamat” a Filozófiai
Vitakör egyik legnagyobb sikerű tematikus
sorozata volt, s Torma István világleíró két
előadása kapcsolódhatott a sorozathoz.
TORMA ISTVÁN: A Világ leírása és definíciója
Az előadó a Filozófiai Vitakörben 1993-ban megjelent ún. „Statoros Trió” (Torma István, Schlemmer László, Princz Péter) vezető személyisége volt. A „Stator” egy ún. „mesterséges intelligencia” számítógépprogram volt, amelyet – állítólag – „filozófiai modellezés” céljára volt használható. Torma István a program leírásával „világprogramot” hozott létre, amellyel az egész világ leírható. Az előadás kétrészes volt, a második rész előadására 1994 június 17.-én került sorra. Ekkor adta közre a kilenc oldalas dolgozatot, amelynek már csak egyes részei olvashatók, az egykori számítógéppel nyomtatott szöveg ugyanis a rosszminőségű nyomdafesték következtében olvashattlanná kifakult. 2004 február 1.-én Detre Csaba nyomozást kezdett a hallatlanul érdekes kézirat elektronikus vagy olvasható formában történő előkerítésére.
254a. vitaülés:
A Budapesti Condorcet Kör és a Filozófiai Vitakör közös vitaestje:
„A katolikus egyház és a
munka világa”
1994 május 26., csütörtök,
18h, Kossuth Klub, Budapest VIII., Múzeum u. 7.
A vitaest résztvevői:
GOJÁK JÁNOS professzor,
LONTAY ERVIN PÁL professzor,
VITÁNYI IVÁN országgyűlési képviselő,
GERGELY JENŐ professzor.
Semmi írásbeli emlék nem maradt fönn az érdekes vitaülésről. A részletes jegyzetek és a jelenléti ív az 1996 március 26.-án eltulajdonított jelenléti könyvben volt. A vita arról folyt, hogy vajjon az egyes európai államokban, így Magyarországon is hatalmas tömegű katolikus papságot, akik nem folytatták termelő munkát csakugyan az állam tartotta el avagy sem. Pro és kontra hangzottak el vélemények.
(Megjegyzés az összejövetel számozásához: akkor ez az űlés nem kapott számozást, a „254a” szám későbbi, e sorok írásakor -2004 február 1- adott szám.)
254. vitaülés:
BOKOR LEVENTE
házirendezvénye, az eredeti meghívó szövege:
Az összejövetel ajánlott címe: Gondoljuk tovább, mi kvantifikálható a fejlődésből?
A házigazda tart
vitaindítót, amelyben az előző, hasonló tárgyú
vita számára adódott tanulságait igyekszik
összefoglalni, egyben javaslatot tenni néhány
tézis „kanonizálására”.
255. vitaülés:
A Filozófiai Vitakör Filozófiatörténeti, Tudománytörténeti, Történeti tudományi és Tudományelméleti Munkacsoportjának közös vitaülése
1994 június 3., péntek, 15h, MÁFI földszint, ebédlő
Program:
LONTAY ERVIN PÁL: Bevezetés
az ontológiába VI. Az alapelvek (Principiumok)
KÓNYA BALÁZS: „A logical-semiotic introduction to the artificial intelligence”
Kónya Balázs bemutatta fenti cím alatt készülő
könyvét. A könyv előkészületei az alábbi
ütemterv szerint készültek:
1.
– Végleges szöveg érdemi és
szerkezeti kialakítása.
2.
– Az 1985. évi
tezaurusz-szerkesztési irányelvek fejlesztése:
neuronhálózatos programozás, komputer-környezet,
vonalkódos piktogrammok, stb.
(Pénzügyi Szemlében megjelent cikk alapján).
Megjegyzés a könyv 1999-2000 körül csakugyan
elkészült, de kiadásáról nincs semmi
információnk a mai napig: 2004 febr. 1. A
kiadást nyilvánvalóan bonyolulttá tette a szerző
2001 májusában bekövetkezett halála.
Megemlékezés ZENTAI
PÉTERRŐL halálának 10. évfordulóján (DETRE
CSABA)
LONTAY ERIN PÁL előadás
kivonatának részletei:
A továbbiakban Lontay E:P: kivonataiból kihagyjuk az utókor számára értelmezhetetlen latin rövidítéseket, amelyek nyilvánvalóan saját tájékoztatásul szolgáltak. Több alkalommal figyelmeztette erre Detre Csaba, s a Kör több tagjai is, de mindhiába. A kivonat teljes szövegét lásd: Filozófiai Vitakör, 1993-1995, 231-365.
I.1. Előzmények
2. Célkitűzés
3. Téziseink: I.: A causa efficiens objektivitásáról. II. Az okság elve abszolút bizonyosságáról. III. A célokság vágyóképességi alapjáról.
II.1. A principiumok. .... Expositióval és reductio ad bsurdummal igazoljuk.
A causa. .......
2. Th I. Connectus causae efficientis et objectivi valoris. ......
3. Th II. Pr causalitatis e analyticum et ideo absolute certum. .....
4. Th III. Finis e c. proprie dicta, consistens is complacentia appetitus in bono. .......
III.1. Dinamikus rendszerkép. C. exempl. in fine terminatur.
Az
előadást követő hozzászólások csaknem mindegyike
azt kérte, hogy az előadó professzor írja meg az
előadási kivonatokat közérthetőbben, vagy akár
rövidítések nélküli latinnal. Az előadó azt
válaszolta, hogy írásban elég, ha a latin
filozófiai szakkifejezéseket rövidítve írja,
mert a középkori skolasztikus filozófiához értők
ezekből a rövidítésekből egyértelműen megértik a
szöveget. Detre Csaba hozzászólásában az előadó
tudomására hozta, hogy a Filozófiai Vitakör
egyáltalán nem skolasztikus filozófiai kör, de
Lontay Ervin Pál professzor mindig szívesen
látott előadó, mert előadásai érdekesek,
meglehet, a mellékelt írásbeli kivonatok
nagyrészt érthetetlenek. Lontay végül
megjegyezte, hogy a rövidített latin szavas
kivonatai mintegy ezer oldalt tesznek ki, s ezek
rövidítetlen szövegként való átírása számára
megoldathatatlan és felelsleges feladat lenne.
256. vitaülés:
A MÁFI-MTA-ELTE Planetológiai Munkacsoport 1994 június 6.-i, hétfő 14 órakor tartott űlése:
A „Spherulites in Terrestrial Strata” IGCP-tervezet 5. előkészítő tárgyalása (emlékeztető: A 4. előkészítő tárgyalás az eredeti „Interplanetary and planetary matter” helyett a„spherulites” szót fogadta el a projekt-tervezet címében.)
Az űlés helye: MTA
Geokémiai Kutató Laboratórium Könyvtárszobája,
Bp., Budaörsi út 45., II.em. 223.
Előadások:
-
RÁLISCH LÁSZLÓNÉ:
Szferulitok(?) a Mecsek középsőtriász anisusi
rétegeiből
-
LANTOS MIKLÓS:
Paleomágneses vonatkozások
-
TÖRÖK KÁLMÁN:
Zárványvizsgálati lehetőségek
257. vitaülés:
A KÖRNYEZET FOGALMA
A Filozófiai Vitakör, a
Smaragd Környezetvédelmi Egyesület, az
Alapítvány az Interdiszciplináris Kutatásokért,
az Alapítvány a Nemzeti Drágakő Múzeumért közös
egésznapos konferenciája
Program:
9:15: DUDICH ENDRE: Kisérlet a „környezet” hármas meghatározosára, az elvonatkoztatás három fokozata szerint
9:40: PÓKA TERÉZ: A „táguló környezet”
10:05: VERRASZTÓ ZOLTÁN: A környezet a védelem szempontjából
10:30: DETRE CSABA: Evolúciódinamika – környezetdinamika
10:55: SEBEŐK JÁNOS: Dezantropikus elv a környezetfilozófiában
11.20: SOLT PÉTER: Az örökség kötelez
11:45: GÉCZY ISTVÁN: Környezet és társadalom
12:10: BOKOR LEVENTE: Rövid rögtönzés arról, hogy a „környezet” relációs fogalom
E b é d s z ü n e t
14:05: LONTAY ERVIN PÁL: A környezet fogalmának filozófiai vizsgálata
14:30: HORVÁTH JÓZSEF: Az ember és környezete. A környezet klaviatúrája
14:55: MÁCZI IMRE: A környezet fogalmáról
15:20: AGÓCS JÓZSEF: A környezet hierarchiája
15:45: SZÁNTÓ BORISZ: A funkciós környezet jelensége
16:10: KÓNYA BALÁZS: A környezet fogalmának interdiszciplináris jellege
16:35: KECSKEMÉTI KÁROLY: Környezetünk és az állatok
17:00:VITÁNYI PÁL: Környezet: tartalmilag „ki- s, beépíthatő” rombolható kommunikációs tér
17:25: BENKŐ FERENC: A környezet értelmezési lehetőségei
17:50: PAULINYI TAMÁS: A környezet
18:15: SIPOS TAMÁS: Korreferátum a környezet fogalmáról
18:40: WOLFRÁM ARZÉN: Az elidegenített környezet (poszter)
18:50: Általános vita
A
konferenciát követő általános vita – a
hagyományoknak megfelelően – késő éjszakáig
tartott. A konferencia előadói és résztvevői
igen széles interdiszciplináris sávot öleltek
fel.A konfeencia értékét növeli, hogy bár az
akkor már lecsengőben lévő politikai
hecckampányos „zöld mozgalmak” helyett ez egy
valódi tudományos konferencia volt. Bár az
előadók nem tettek közzé írásbeli anyagot,
legfeljebb posztereket, a résztvevők közül igen
nagy számban küldtek be írásos vitaanyagokat és
nagyobb tanulmányokat is.
A konferenciához beküldött
írásbeli anyagok:
DR. ŐSZ
ÁDÁM tanár: Hozzászólás „A környezet fogalma”
témához
A „környezet” fogalma?! Az, ami nem én vagyok! Azaz, a rajtam kívűli világ. De félre a szubjektív idealizmussal! Legyünk objektívak és agzaktak.
Egy X létező környezete: T-X, ahol T a totalitás, azaz minden létező összessége. Próbálja meg ezt valaki cáfolni. A konferencia ez az egyszerű egyenlet. Kár volt reggeltől estig ennyit fecsegni !
Tisztelettel: Dr. Ősz Ádám tanár
EGERVÁRY
SÁNDOR:
A környezet fogalma: Minden ami életünkbe beletartozik: A Világ, az Idő, s kiváltképp az inherens Isten. A környezet egy nagy tárház, amibe minden belefér.
DR. UGHY
LÁSZLÓ:
A „környezet” fogalmáról nem érdemes vitatkozni. A környezetet védeni kell! Az ember az a lény, amelyik a legerőteljesebben volt képes elidegenedni az életterétől. A környezet = élőtér, azaz dinamikus fogalom, vagy ha tetszik, maga a dünamisz, vagy potentia.
Az emberiség elvetemült életterétől, torzult lény vált belőle. Nem a környezet ment tönkre, hanem az ember.
DR. SZABÓ ELEMÉR:
Valaminek a környezete, minden olyan, ami nem az a valami.
OMBÓDI
SÁNDOR:
A környezet szélsőségesen összetett fogalom, mindent magában foglal. Mintahogyan Kónya Balázs többször is kitért rá, a környezet fogalmát egy hatalmas tezaurusz-rendszerben lehetne a legáltalánosabb módon megközelíteni. A tezaurusznak ilyesféle címet lehetne adni. „A környezet mint komplex rendszerhalmaz fogalmi tezaurusza.”
DR. OROSZ
PÉTER (Kazincbarcika, Borsodi Zöldek)
A „környezet”, mint ahogyan ezt a magyar szó tökéletesen kifejti, - minden ami hat ránk, azaz, mindaz, amivel kölcsönhatásban vagyunk. Mindehhez hozzátartozik az, amit ismerünk, de minden olyan is, amit még nem ismerünk. „Pantón chrématón metron anthróposz, tón mén ontón hósz eszti, tón dé mén ontón hósz ouk esztin” – mondotta a nagy Prótagorasz. Mindebből nyilvánvaló, hogy ha a világ rendszerhalmaz, azaz benne minden összefügg mindennel, akor az Ember környezete az egész világ, mint totalitás.
YBL
HENRIETTE (pszichológia és logika tanárnő)
Nem tartom heurisztikusnak egy ilyen nagyon általános fogalomról, mint amilyen a „környezet”, konferenciát tartani. Ugyanígy értelmetlen lenne példáuúl ilyesféle konferenciákat rendezni: „A mindenség fogalma”, „A világ fogalma”, de mondhatnám azt is: „A fogalom fogalma”. Jellegzetes metafizikai fogalmak ezek, és definícióikkal fogalmi disztinkciós képességeink semmit sem hasznosít, ha ezekbe belebonyolódik.
Ha létezik értelmetlen szócséplés, az éppen a metafizikai kategóriák körüli definíciós ügyeskedések. Pascal vagy Descartes írja valahol, hogy a túlhajtott definíciós kényszer nem vezet sehová.
DR.
ECHTMANN JÁNOS
tanár
A „környezet”fogalma? Minden ami a reális tér egyik pontján kívűl létezik. Ha ez a pont én vagyok, akkor az én környezetem a Világ. Bizarr állítás, de nem tudom cáfolni.
DR.
TAVASZY FERENC utólagosan megírt hozzászólása
(részletek, teljes szöveg 6 oldalon, lásd:
Filozófiai Vitakör 1993-1995, 231-365)
.... a környezet mint olyan, általában relatív jelenség és többnyire valamely nála erőteljesebb – ún. rendszernek minősülő – képződményekkel áll folyamatos kölcsönhatásban. A környezet fogalom körvonalazható a rendszer, ill. a rendszerműködés ismérvének pontosabb kimunkálása és tételes feldolgozása nélkül.....
Konferenciánk fő témája a környezet fogalmának közelebbi meghatározása. Nos úgy érzem, ez a kérdés nem tárgyalható a „rendszer” és a „környezet” kapcsolatának némi elemzése nélkül. Vegyük kissé közelebbről szemügyre ezt a saját viszonyt.
...... A rendszer és környezet viszonya
A rendszerek és környezeteik viszonyának két alapformája van:
rendszer környezet nélkül és
rendszer környezettel.
Valamely rendszernek tehát egyrészt lehet (nyílt) környezete, másrészt nem lehet (zárt).............rendszer lehet környezet nélkül, de környezet elképzelhetetlen rendszer nélkül.
258. vitaülés:
- TORMA ISTVÁN: A Világ egy lehetséges leírása
- CSOLT-MONOSTORY VAZUL: Leírható-e a világ? (ADALBERTUS TRANSSYLVANICUS töredékei alapján)
1994 június 17., péntek,
15h, MÁFI földszint, ebédlő
Töredékek
Torma István előadásszövegéből, teljes szöveg: 9
oldal, lásd: Filozófiai Vitakör 1993-1995,
231-365.
A világ tudása
A tudás: tudása a világnak, belső modellezése. A tudás értése annak, hogy miért van. Fontos képesség, amely lehetővé teszi e modell alapján a célszerű, célravezető viselkedést................A tudatos viselkedés, cselekvés esetén nem a külső világ, hanem annak belső reprezentációjában létrejövő történések irányítják az egyént. A racionális gondolkodás a problémák megoldására irányuló konstruktív szellemi tevékenység is e tudás, e belső modell alapján működik. Az ember saját azonosságát is úgy tudja meghatározni, hogy megkülönbözteti magát másoktól, ez tudás nélkül nem megy. ..... A célratörés hiánya, a hamis világkép következményei: elrontott, boldogtalan, nem kiteljesedett élet.
...... A világ fogalma számunkra:nagyon lényeges, hogy egy világot mely szemlélő vizsgálja (ugyanannak a szemlélőnek is egy más időpontban más), ugyanaz a világ más szemlélőnek más arcát mutatja.
A világ: ahol élünk és meghalunk, amit megismerünk, megértünk, megtanulunk, tudunk: az a világ, az közvetlenül számunkra a világ. A világ a színtere létünknek, életünknek, a világ részei alkotják eszközeinket, és céljaink is ind világokban valósulnak meg.
Mi is a világ, mi a világ (számomra)? Világ a végtelen, a nem elmondható, a nem leírható, a nem megismerhető, a nem ismétlődő, vagy zárt. Világ a mindenség, világok lehetnek a valamik, a semmik. Mik a semmik? A nem létező, azok közül is a nem létezhetők, a folytonossági hiányok, a valamik hiánya.
Világ-e? a szembogárban tükröződő kép, a nyári est illata, a sóhaj, az emlék, a hajnali köd, a remény, a vágy, kedvesem szava? a hit?
Ha valami nem végtelen, nem elmondhatatlan, nem leírhatatlan, nem megismerhetetlen, nem megismételhetetlen, vagy nem zárt, akkor az már valami más és nem világ. Egy világ része lehet. ........
Világok más szemszögből: Ugyanaz más szemszögből más lehet. Az elméből nézve – a külső világ – a világ, és az elmében levő csak egy leképzés, vetület. Valami bizonyos szempontból lehet világ, más szempontból egy világ része.
Különféle világok: Igen különféle világok vannak, de alapvetően számomra az emberen kívűl létező világ, a bennem létező leképzése, leírása és az önmagában teremtett világ létezik. Elménkben van a mi szubjektív világunk, amely a külső világ leképzését és az elménkben általunk létrehozottat tartalmazza. Egy intelligencia legalapvetőbb, legegyszerűbb világképei: életem/ellenség/érdektelen. ...........................
A világ részekből áll, amelyek szintén lehetnek világok. Ezek akár hierarchia szinteket képezhetnek.
Milyen lehet egy világ? Beszélhetünk a lehetséges és a megvalósult, vagy való világról. .....
A világok száma végtelen, a világok önmaguk is egy világot alkotnak. .........................
Különleges, más világok: A másvilág a természetfeletti világa. .................................
A világ legalább kétféle: amilyennek én látom, és amilyen.
Miért akarjuk leírni a világot? A világ részben leírható, leírandó, mert a tudás átadandó!
........................................................................................................
STATOR, mint a világ leírásának egy eszköze. Mi a STATOR? A STATOR szöveges állapot, leíró program, annak ábrázolása, amit gondolunk, amit tudunk, amit elképzelünk.
Megjegyzés: Torma István kidolgozott egy STATOR nevű számítógépes programot, amely éppen a világ és annak leírására készült.
Adalbertus Transsylvanicus (cca. 1250 – 1333)
töredékei a világról:
- Isten az, aki bennem van, s a világ az, amelyik rajtam kívűl van.
- Isten az emberen keresztűl teremti a világot. Ember nélkül nincs Isten, s világ nélkül nincs ember, így ember nélkül nincs világ.
- Az ember a teremtés koronája, mert ő általa teremti Isten a világot. Isten az emberben teremt, az ember a megjelenő Isten.
- Az egyetlen Istent az egyetlen ember(iség) képviseli, aki létre hozza az egyetlen világot. Nincs több isten, nincs több ember(iség), nincs több világ.
- Mikor a világról gondolkodom, Isten által kiadott feladatomról gondolkodom.
259. vitaülés:
A NAP
NAPJA
A Filozófiai Vitakör, a Nemzetközi Napenergia Társaság (mint a rendezésre felhívó szervezet), a Környezetünkért Egyesület, a Magyarhoni Földtani Társulat és a Magyar Geofizikusok Egyesületének közös rendezvénye – 1994 június 21., kedd, 10:00, MÁFI II.em. Lábnyomos Terem
Program:
- 10:00 Megnyitó Tóth Álmos (MGSz, Környezetünkért Egyesület)
- 10:05 Köszöntő Farkas István (Magyar Geológiai Szolgálat)
- 10:15 Detre Csaba (MÁFI): Naprendszer keletkezési elméletek
- 10:35 Nagy Zoltán (Közp. Légkörfiz. Int): A napsugárzás mint információforrás a földi légkör állapotáról
- 11:05 Tátrallyay Mariella (KFKI Részecske és Magfizikai Kutató Intézet): Hogyan fúj a napszél?
- 11:30 Zieger Bertalan (Soproni Geofizikai Obsz.): 13 és fél napos periódus a bolygóközi térben és geomágnességben
- 11:50 Bérczi Szaniszló (ELTE TTK): Holdkőzetek és meteoritok
- 12:10 Kákay Szabó Orsolya (MÁFI): A naprendszer mikrovilága
- 12:35 Zelenka Tibor (MGSz): A Nap bolygóinak geológiája
A szervező egyesületek nevében: Tóth Álmos, Halmai János, Ferenczy László
261. vitaülés:
Idényzáró összejövetel
1994 június 24., péntek, 17h, „TÜCSÖK” Söröző: Budapest XIV., Stefánia út 29., a Népstadion teniszpályáival szemközt, a Földtani Intézettől kb. 400m-re a Budapest Sportcsarnok irányában. (Más néven: „Taverna Philosophica”)
Program: az 1993/94 évad értékelése, az új évad tervei
260. vitaülés:
A MÁFI – MTA – ELTE – KLTE Planetológiai Munkacsoport 1994 július 4.-i űlése: A „SPHERULITES IN TERRESTRIAL STRATA” IGCP-projekt-tervezet 6. előkészítő tárgyalása – MÁFI, II.em. Lábnyomos terem
Program:
- A globális célzatú projekt regionális szervezési kérdései
- A szeptember végére tervezett 3-4 napos Bihari hg.-i kirándulás programjának megbeszélése Dr. Hadnagy Árpáddal (Nagyvárad, Románia)
- A projekt végleges címe, s a „Proposal”
- A „Spherulites in the Carpathian Basin” tanulmánykötet végső formában történő megtervezése
- Légkörfizikai vonatkozások, a meteorológia bekapcsolása a programba, ill. az IGCP-projektbe
- A kutatások nemzetközi intézményi összehanglolása
- Egyéb aktualitások
Detre Csaba
262. vitaülés:
A Kommunikáció – Informatikai Munkacsoport összejövetele
1994 július 15., péntek, 16h, Kónya Balázs lakása: Budapest XII., Méra u. 5.
Beszámoló:
Jelen vannak: Torma István, Fáy Árpád és Kónya
Balázs.
Torma István bemutatta a Stator program alkalmasságát a tezaurusz tábláin előforduló deszkriptorok hierarchikus és alfabetikus rendezésére. A Magyar Külgzadasági Tezaurusz (1985) 02. tábláját printelt jegyzék alakjában a Filozófiai Vitakör részére elkészítette. Ennek alapján megállapítható, hogy a Stator program segítségével a tezaurusz-szerkesztésnél a felhasznált fogalomgyűjtemény – beleértve a meghatározásokat is – szakértői rendszerként működtethető – vagyis egy adott deszkriptor teljes szemantikai körét konzisztens módon lehet kialakítani.
További együttműködés e téren szemptemberben várható, ha addigra sikerül összeállítanom a filozófiai fogalmak bővített jegyzékét az 1993/94-ben megtartott előadásaim alapján. Az összejövetel során Torma István számos technikai kérdésben nyujtott segítséget Fáy Árpádnak.
Kmf.
Dr. Kónya Balázs (aláírás)
263. vitaülés:
„VITA A FORDÍTOTT
TÖRTÉNELEMRŐL”
- 1994 július 15., péntek,
17h, Tücsök söröző (Taverna Philosophica), a
Kónya Balázs által rendezett Kommunikáció –
Informatika Munkacsoport-űléssel azonos időben.
Detre Csaba meghívta a hasonló című nemzetközi konferencia (MTA, Nemzetiségek Hivatala) néhány résztvevőjét egy kötetlen beszélgetésre a „Tücsök” sörözőbe (Taverna Philosophica). A „fordított történelem” az emberiség visszafejlődésének, degenerálódásának jelenségeit vizsgálja.
A vita résztvevői:
- Ács Károly
- Antal
János
- Czuhavölgyi Sándor
- Detre Csaba
- Elefterákisz, Evarisztosz (Ciprus)
- Izsák István
- Kiss József
- Nyitrai Miklós
- Osváth Attila
- Wittenberg, Siegfried von (Namibia)
- Tyeplán Zalán
- Újvári Zsolt
264. – 265. vitaülés:
„Ó-GÖRÖG AGÓRA BUGACON”
A Bánhidi András által ettől kezdve minden évben megrendezett bugaci vándorgyűlés sorozat első összejövetele:
1994 augusztus 5.-én és 6.-án:
Az eredeti meghívó teljes
szövege:
„A Filozófiai Vitakör
Elnöksége szeretettel köszönti Önt, mint az 1994
augusztus 5.-én ás 6.-án Bugacpusztán tartandó
„Ó-GÖRÖG AGÓRA BUGACON” c.vándorgyűlés
résztvevőjét !
A vándorgyűlés tematikus címe: „A kreatív gondolkodás”
- A gondolat és a gyakorlat összefüggései,
szerepük az Emberiség fejlődésében
Bevezetőt mond, s a vándorgyűlés házigazdája:
BÁNHIDI ANDREW
Cím: Jászszentlászló, Kalmárföld: 54, 6133 ;Budapesti címe: Bucka u. 11., 1046, telefon: 1600 021
Találkozás augusztus 5.-én, pénteken 12 órakor az Ilonaszállás vasútmegállóban. Megközelíthető az M5-ös autóútról, lásd: térkép. (A vendéglátó részletes helyrajzi térképet adott közre) Budapestről gépkocsik indulnak aug. 5.-én reggel 9 órakor. Érdeklődni lehet Detre Csaba elnöknél. (tel.: 166-2002). Fontos: mindenki hozzon magával hálózsákot!”
A
résztvevők pontos listája nem maradt fent, mivel
az is az 1996 márc. 26.-án eltüntetett jelenléti
könyvben volt. Mindenesetre három gépkocsi
indult el Budapestről: Detréék Skodája, Paulinyi
Tamás Trabantja, valamintI Ifj. Horváth József
Zaporozsece.
A házigazda hatalmas bográcsgulyással várta a vendégeket, amihez 30 liter bor is társult. A gulyást a házigazda Sándor nevű alkalmazottja főzte.
A jelenlévők emlékezetből rekonstruáható listája:Agócs József, Bánhidi András, Bokor Levente, Detre Csaba, D. Lombay Kamilla, Horváth József, Horváth Józsefné, ifj. Horváth József, Ifj. Horváth Józsefné (a Horváth-család az első nap végén hazatért Budapestre), Lombay László, Paulinyi Tamás és Noémi nevű barátnője, Vitányi Pál.
Az általános fejlődéselméletre fokuszálódó vita a tábortűz mellett a késő éjszakáig eltartott.
266. vitaülés:
Bizonytalan rendezvény,
minden valószínűség szerint valamikor augusztus
első felében a „SPHERULITES (MICROMETEORITES) IN
THE CARPATHIAN BASIN” október 31- november 1.-i
nemzetközi konferencia Körlevelének (Circular)
végső megszerkesztésére összehívott röpgyűlés.
267. vitaülés:
Az eredeti meghívó szövege:
„Tisztelt Tagtársunk !
Szeretettel és tisztelettel meghívlak 1994 augusztus 20.-án, szombaton 18 órai kezdettel tartandó ünnepi elnökségi űlésünkre.
Az elnökségi űlés helye: Budapest XII. Csörsz u. 10., II.em.1., Detre-lakás.telefon: 166 2002
Napirend:
-
Új tegok felvétele, az
Elnökség megüresedett helyeinek betöltése
-
A Kör szövetségi
politikája, különös tekintettel a
kormányváltásra
-
A Kör mint társadalmi
szervezet aktivitásának fő irányvonalai
-
A tűzijáték megtekintése,
vacsora
Pontos megjelenésedre feltétlenűl számítok !
tisztelettel
Dr. Detre Csaba
elnök
268. vitaülés:
LONTAY ERVIN PÁL: Fejezetek a klasszikus filozófiából I. különleges szillogisztika és szofisztika
1994 szeptember 2., péntek, 15h, MÁFI földszint, ebédlő
Lontay Ervin Pál professzor új sorozatot kezdett, különleges filozófiai diszciplínák történetének kronológiai áttekintésével.
Az előadás kivonata:
I.A. A filozófia. A logika: (logiké epistémé).
Def. és div. Normatív tudomány. Témánk helye.
B. A Log. minor és felépítése. (operation, oevre, signe). A szillogizmus és felosztása. Ontológiai értékű. 256-ból 64-19-14 féle. Figurae perfecti. Rectitudo és veritas. Separatim is. Szabálytalan.
C. Bonyolult és rutin. Visszaélések. Paralogizmus és fallacia. Szofisták: Protagoras, Gorgias, Hippias, Antiphon stb. Szókratész érdeme. Célkitűzés, címbeli felosztás logikus.
II.A.1. Egy szillogizmusban. Kategorikus, Hypothetikus, Morális. Az Enthymena (illatio). (En Thümosz).
2. Több szillogizmusból. a. Epicherema (igazolással). b. Polysyllogismus: halmazok. Concl. unius, praemis. subsequentis. c. Sorites. P unius, S subsequentis. Szabályai. Tagadó és részleges prop. regulák. Különlegesek a Dilemmák. (tri-, quadri-), Akut szofizmaveszély! Disj. az antecedensekben. Szill. cordinalis. Ex. gr. alfa. advoc. et studens. béta. Tertull. contra Trajanus. gamma. Qui ertat Jn? De numismate caesaris. delta. Omar in Alexandria. epszilon. Matert et chroc. dzéta. Addo tertium ... éta. Homo indiget gratiam.
B. szofizmák. Ex int. decipiendi. (advocati etc). Retorqueri oportet. Arg. ad Nominem cum ironia. Dividitur:
1. Fallatiae in dictione. alfa. Aequivocationis. béta. Amphiboliae (Dodona). gamma. Sensus compositi et divisi. delta. Ex fall. accentus: mentek ... epszilon Fall. figurae dictionis (carnes crud.).
2. Fallatiae extra dictionem. Fall alfa tis „ad decipiendum etiam sapientem (Th. ...? többször átütött két betű, megállapíthatatlan mi lehetett – d.cs. 2004 febr.5.)alfa. Dicti simpliciter et sec. quid. béta Ignor. elechi. gamma. Petitio Pr (circulus vitiosus). gamma. Fall. consequentis. epszilon. in causa ut causae. (Si nullum esset tempus ...) dzéta. Plurium interrogationum et unius ...
C. Következmények. Met. és form. vizsgálat a tud. munkában. Error e detegendus et corrigendus. Igazságkeresés szenvedélye. ... A fallatia morálisan minősít. .... „omne falsum e sec se malum et fugiendum”. (Arist. Eth. lib. IV. cap. 7.). ... „In quolibet genere passima e Pr corruptio, ex quo alia dependent” (Th Aqu: S. CLV. A. XII. R.D.)
III.A. Ismeretelméleti barangolás ...
B. A rosszhiszemű valóságtiprás felőssége ...
C. Témánk „perennis” jellege ... Újak a formalizmusok. veszélyük a tartalom (comprehensio) vesztés. Lex mentis e lex entis. Veszély az ontológiai vákuum. A matematikai formalizmusok a filozófiában nem elegendők ...
Az új sorozat első előadása feszültségekkel volt terhes. Különösen azután, hogy Lontay – szokása szerint, ahogy előadását befejezte, felállt, kijelentvén, hogy vitára sem idő, sem mód nincs. Benkő Ferenc, Deák Ferenc és Horváth József erre azt felelték, hogy ez méltatlan a Filozófiai Vitakör szelleméhez, s a jövőben nem fogják meghallgatni az előadót. Ezt követően Lontay előadására csakugyan kevesen, nyolc-tízen jártak el. Detre kijelentette, hogy „Lontay előadásai nélkül szegényebb lenne a Kör, ha nem akar vitakozni, az az ő dolga.”
269. – 270. vitaülés:
AZ
EGÉSZSÉGES KÖRNYEZET
1994 szeptember 9-10.-én
került
sor Agócs József rendezésében az első soproni
vándorgyűlésre, a rendezvény eredeti meghívója:
„Tisztelt Tagtársunk !
A Filozófiai Vitakör Elnöksége szeretettel köszönti Önt, mint a
„AZ EGÉSZSÉGES KÖRNYEZET”
c. konferencia résztvevőjét !
Sopron, 1994 szeptember 9-10.
szeptember 9, péntek:
8
óra:Indulás gépkocsikkal a Csörsz u. 10. –ből
(Detre-lakás)
12 óra: Érkezés Sopronba: Csongor út 8., fedett uszoda
14 óráig ebéd
18 óráig gyalogtúra, ezt követően vacsora és témák elővezetése
AGÓCS JÓZSEF által
Tájjellegű borok és sörök.
szeptember 10., szombat:
9-10 óra:
Reggeli
10 óra: Előadások: rövid, komkrét kórkép és gyógymód ajánlat a környezethez
14 óra: Ebéd
15-18 óra: Véleménycsere
18 óra: Indulás haza
Kérjük, hogy aki előadást kíván tartani, az
előadás címét szíveskedjék bejelenteni a
konferencia kezdetén Agócs Józsefnek.
A Kör Elnöksége”
Végül a program a fenti
meghívóhoz képest meglehetősen megváltozott. Az
autós karaván a tervezett reggel helyett csak
kora délután tudott Budapestről elindulni, s
késő délután érkezett meg Sopronba. Aznap este a
résztvevők listáját csak megközelítőleg tudjuk
rekonstruálni a Vitakör Jelenléti Könyvének 1996
március 26.-án történt elsajátítása miatt.
Budapestről három gépkocsi indult Sopronba: 1.
Seat Ibiza, amelyet Lombay László vezetett,
benne D. Lombay Kamilla, Detre Csaba, Bérczi
Szaniszló, 2. Lada 1500, vezette Tavaszy Ferenc,
benne Tavaszy Ferencné, Horváth József, Bokor
Levente, 3. Trabant: Vezettte: Torma
István,benne Slemmer László, Pricz Péter.
Ugyancsak gépkocsival érkezett Bugacról Bánhidi
András (Andrew). Másnap, 10.-én reggel érkeztek
vonattal: Géczy István Szerencsről és Solt Péter
Budapestről.
9.-én este fogadással (vacsora, borozás) egybekötött beszélgetés folyt a Soproni Egyetem épületében, amely Agócsék házának szomszédságában volt.
10.-én délelőtt kiadós barangolás folyt a Soproni hegységben, botanikai, ökológiai konzultációkkal egybekötve, vezette: Agócs József. Detre Csaba rövid ismertetést adott a Soproni hegység geológiájáról. A kirándulás végcélja a Károlyi kilátó volt.
Az előadásokra és az azt követő vitákra 10.-én délután került sor, a fentemlített egyetemi épületben. Az előadásokra a Soproni Egyetemről mintegy húszan jöttek el, így a megbeszélés többórás konferenciává szélesedett legalább 30 résztvevővel. A jelenlévőket nem lehetséges pontosan felsorolni az egységes jelenléti könyv ellen 1996-ban elkövetett merénylet miatt. A soproniak közül előadásukkal és vitakészségükkel kitűntek Ormósi Anikó, aki a következő évtizedben a Filozófiai Vitakör valamennyi soproni összejövetelének résztvevője és szervezője volt, valamint Agócs József tanítványai közül Keresztes Rózsa és Tesch Tamás soproni diákok.A soproniak felsorolása nagyon is hiányos, Detre Csaba az említett dokumentumtár eltulajdonítása miatt megkérte Agócs Józsefet, hogy rekonstruálja a soproni résztvevők listáját, egyelőre a teljesség minden igénye nélkül a fenti nevek jutottak Agócs József emlékezetébe.
10.-én este megalakult a Filozófiai Vitakör Nyugat-dunántúli (későbbi nevén Soproni) Munkacsoportja.
Az összejövetel még 11.-én vasárnap is folytatódott, mégpedig gombaszedéssel és gomba-ebéddel, s a társaság csak aznap délután tért haza, ezzel kialakítva a soproni összejövetelek megszokott rendjét a péntek esti értkezéssel és a vasárnapi, többnyire koradélutáni hazamenetellel.
271. vitaülés:
KÓNYA BALÁZS: Szun Jat-Szen társadalomfilozófiája
A Tajvani Misszió részéről DR. WU-LIEN WEI és MIAJ WANG urak az előadás kiegészítését vállalták.
1994 szeptember 16.,
péntek, 15h, MÁFI földszint, ebédlő
Kónya Balázst igen jó kapcsolatok fűzték a Kínai Köztársasághoz (Tajvan). Egyike volt azon keveseknek, akik jártak is Tajvanon, mégpedig a hatvanas években többször is, banki szakértőként. A két tajvani diplomáciai képviselő sokféle ismertetőt hoztak és osztottak szét a jelenlévők között. Dr. Wu-Lien Wei ismertette a Tajvanba való eljutás, és a tajvani különféle intézményekkel való kapcsolatfelvétel lehetőségeit.
Kónya
Balázs előadásának kivonata:
Történelmi visszapillantás – A földművelés
jelentős szerepe az ókori Kínában – A föld
köztulajdonban volt, a csing-tien rendszerben
(örök bérlet) a faluközösség tagjai parcellákat
kaptak – A megművelhető összföldterület
egykilenced részét is a parasztok kötelesek
megművelni, de annak termését az államnak
kötelesek beszolgáltatni. A Csou dinasztia
idején jelentős fejlődés tapasztalható a
szellemi életben (konfucianizmus, taoizmus) –
Párhuzam a fiziokratákkal és az angol
klasszikusok liberalizmusával – A colbertizmus
gazadaságpolitikájához hasonlóan a legista
iskola a despotizmus ideológiáját képviseli és
győzedelmeskedik Kínában. – A dinasztiák váltják
egymást – A 19. század végén bontakozik ki a „boxerek”
lázadása a külföldiek ellen – Szun jat-Szen
világpolgárként megismerkedik a nyugati
civilizációval – Tsingtao német gyarmaton
bevezetik a földértékadót – A századfordulón
megjelenik Henry George „Haladás és szegénység”
c. művének kínai fordítása, amelyben Szun
Jat-Szen is segítséget nyújt – Népességpolitika
Kínában – Az imperializmus elitélése – Szun
jat-Szen ismerteti a három népi elvet – A
társadalmi harmónia perspektívája – Párhuzamok,
ill. eltérések Henry George nézeteivel – A
földértékadó bevezetése a kínai földreform
alapját képezheti – Szun Jat-Szen egyúttal a
külföldi tőke bekapcsolását is célszerűnek
tartotta „Kína nemzetközi fejlesztése” c.
művében – A megélhetési gondok orvoslása a
szociálpolitikai program alapján – Ami
megvalósítható Szun Jat-Szen tanításából: a
Tajvan-i példa – A két Kína vetélkedése – A népi
Kínába irányuló Tajvan-i beruházások erősödése –
A világon itt a legkisebb a jövedelemkülönbség a
gazdagok és a szegények között.
Budapest, 1994. augusztus 22. Dr. Kónya Balázs (aláírás)
272. vitaülés:
PAULINYI TAMÁS: A parafilozófia megjelenése, avagy a holisztika kisebbségi komplexusai a paradigmaváltásban – 1994 szeptember 23., péntek, 15h, MÁFI földszint, ebédlő
Az ifjú előadó, aki az „ezotéria” egyik szellemi harcosa volt, a filozófiában is megjelenni látta az ezotériát, vagy az ezoterikus tanokat. Paulinyi Tamás néhány év múlva egy eozterikus egyetemet hozott létre Budapesten, ebbe be akarta kapcsolni a Filozófiai Vitakört, de innen senkit sem sikerült megnyernie. Az előadást kisebb botrány kisérte, ugyanis az előadó mintegy félóra késésssel érkezett meg a MÁFI ebédlőbe, majd mintegy háromnegyedórás előadás után, menyasszonyával, a Körben többször előforduló Gujdár Noémivel máris el szeretettek volna távozni. Detre azonba nem engedte el őket addig, míg minden kérdésre meg nem válaszolt az előadó. Többen megjegyezték, hogy „ilyesféle ezotériából nem kérnek, s a Kör is határolja el magát nem is annyira témától, hanem a viselkedésmódtól.”
273. vitaülés:
A MÁFI Kozmikus Anyag Kutató Csoport egésznapos tanácskozása az IGCP Project Proposal kidolgozásának tárgyában: Résztvettek: Detre Csaba, Don György, Dosztály Lajos, Tullner Tibor
1994 szeptember 28., szerda, MÁFI Kisalföldi Osztály
274. vitaülés:
„Mi történt volna, ha ...”fiktív-fantasztikus történelem I. rész: Bevezetőt mond: TAVASZY FERENC
DETRE CSABA: Atlantisz és az Atlanti Óceán pleisztocénvégi partvonalai (nem fiktív és nem fantasztikus eszmefuttatás)
1994 szeptember 30., péntek, 15h, MÁFI földszint, ebédlő
Tavaszy Ferenc előadásáról semmiféle írásos anyag nem maradt fent, Detre az Atlantisz-problémát vetette fel, azzal, hogy az utolsó eljegesedés idején a tengerszint mintegy 100-150 méterrel lehetett lejjebb a mainál, s ezért Afrika és Európa atlanti óceáni partvonalai több száz kilométerrel nyugatabbra húzódtak a mai partvonaltól. 10 000 évvel ezelőtt, éppen amikorra Platón az Atlantisz mondát helyezi, hatalmas, esetleg több millió négyzetkilométernyi területek voltak még szárazon, s éppen ezidőtájt az utolsó jégkorszak (Würm) elmúltával ezeket a területeket elöntötte a tenger.
275. vitaülés:
TORMA ISTVÁN: Problémamegoldás
1994 október 7., péntek, 15h, MÁFI földszint, ebédlő
Az
előadás vázlata:
Milyen PROBLÉMÁK vannak? matematikai és nem matematikai problémák. melyikből van több? Problématipusok.
Az INTELLIGENCIÁK,
mint amelyek számára egy probléma egyáltalán
felmerülhet. Az intelligenciák intelligenciája.
A FIGYELEM mint alapvető képesség. A külső és belső figyelem.
A MEGISMERÉS, mint a belső világ gazdagítása.
A MEGÉRTÉS, mint első lépés a saját tudás megszerzéséhez.
A TANULÁS, mint más tudásának átvétele, mint saját tudásunk gyarapítása.
A TUDÁS, mint belső világunk objektumai és az azokról tett álítások összessége.
A TUDAT, mint belső világunk objektumán való operációk, a GONDOLKODÁS színtere.
A MODELL, mint a MEGISMERÉS, a GONDOLKODÁS terméke.
A PROBLÉMA, mint eltérés.
A PROBLÉMALÁTÁS, mint észrevevése a MODELLtől való eltérésnek.
A FELADAT, mint megoldandó probléma.
FELADATMEGOLDÁSI MÓDSZEREK.
FELADATMEGOLDÁSI HIBÁK:
NEM MEGOLDHATÓ FELADATOK.
A MEGOLDÁS ELLENŐRZÉS, mint a feladatmegoldás befejezése.
Hogyan tovább, mi következik ebből, mik a lehetőségek?
Szentendre, 1994 szeptember 22. Torma István (aláírás)
276 – 278. vitaülés:
1994 október 14-16 között
került sorra az 1994. évi Tokaj-hegyaljai
vándorgyűlésre. Az alábbiakban az eredeti
meghívót mutatjuk be:
„A Filozófiai Vitakör Tokaj-Hegyaljai Munkacsoportja tisztelettel meghívja
1994 október 14 .és 16. (péntek-vasárnap)
rendezendő
ERKÖLCS ÉS FEJLŐDÉS
c. konferenciájára
október
14., péntek
Budapestiek figyelmébe:
Indulás hátom gépkocsival (Bánhidi, Tavaszy, Detre) a Földtani Intézet elől 9:30-kor
14h: Fogadás a szerencsi Rákóczi Várban (szendvics, kávé, tea, tájjellegű borok)
15h: vitaindító előadás: DR. ANGYALOS LÁSZLÓ: „Etika, biológia, filozófia (20 perc, utána vita)
16:30: Szünet
A IX. B.A.Z. megyei KALÁRIS népművészeti kiállítás megtekintése
17h: GÉCZY ISTVÁN: „A Szubsztancia, a Szellem, az Anyag és az Energia”
létkategóriákról előterjesztett tanulmányának általános vitája
Korreferátumok: DR. DETRE CSABA, DR.HORVÁTH JÓZSEF, DR. TAVASZY FERENC
Alkalmas időben megbeszélés a Harmadik Sárospataki Filozófiai Dialógus 1995 szeptemberi megrendezéséről a Comenius Tanárképző Főiskola, a sárospataki Református Teológiai Akadémia és a Filozófiai Vitakör képviselőivel.
18 óra és 18:30 között indulás Abaújszántóra, szállásfoglalás a Hubertus panzióban (szállás+reggeli: 500 Ft/nap/fő
19 óra körül vacsora a panzióban, utána a vita folytatása
Bejelentett korrferátumok: AGÓCS JÓZSEF, BÁNHIDI ANDRÁS, BOKOR LEVENTE, DETRE CSABA, GUJDÁR NOÉMI, HORVÁTH JÓZSEF, SZÁNTÓ BORISZ, VITÁNYI PÁL.
Októer
15., szombat
8 órától részvétel egy hegyaljai szüretben. Munkaebéd a helyszínen. Munkaruha, cipő szükséges!
Este: Pincelátogatás, borkostolás, közben a TÉMA FOLYTATÁSA SPONTÁN MÓDON.
Október
16., vasárnap
Ismerkedés Hegyalja tájaival és nevezetességeivel, kora délután indulás haza.
279a vitaülés:
1994 október 21., péntek 15h, MÁFI ebédlő:
P r o g r a m :
-
A Kommunikáció –Informatika
Munkacsoport megbeszélésse
-
A dialógus folytatása a
Tajvan-i misszió képviselőivel. (Ha dialógust
október 21.-ig nem lehetséges megszervezni,
akkor erre később, valószínűleg november 25.-én
kerül sor)
Utólagos megjegyzés 2004
fabruár 7.-én: Dr. Wu Lien-Wei megint eljött, s
a dialógus folytatódott. Írásbeli anyag erről
nem maradt meg, ami lehetett, az nagy
valószínűséggel az1996 március 26.-án elbitorolt
jelenléti naplókönyvben volt.
279. vitaűlés:
HORVÁTH JÓZSEF: A haladás drámái és a moralitás
1994 október 21., Szerencs, Rákóczi vár
Horváth József ezt az előadását a november 4.-i
„Embervédelem vagy Evolúcióvédelem?”
konferencián tervezte előadni, de azon
valamilyen akadályoztatás miatt nem vehetett
részt. Géczy István az előadást meghívta október
21.-re a szerencsi Rákóczi várba.
Az előadás kivonata:
A társadalmak történelmi mozgása és a
világtörténelmi haladás. Társadalmi fejlődés és
moralitás. Az erkölcs szerepének eltérő
értékelései.
A valláserkölcs és II. János Pál enciklikája a „Veritatis Splendor”. A másik pólus: Nietzsche erkölcsi nihilizmusa. Más megközelítések. M.Weber a protestáns erkölcs és a kapitalizmus viszonyáról.
Az erkölcs a kultúra integráns része. A társadalmi alrendszerek szubordinációja és az erkölcs helye, szerepe. Mitől függ egy társadalmi alakulat morális színvonala?
Előre vitte-e a haladás az erkölcsöket? Rousseau pesszimista ítélete a művészet és a tudomány erkölcsi szerepéről. A társadalmi haladás ellentmondásos jellege, a haladás drámái. A társadalmi átalakulások etikája. Az átalakulásokat kisérő drámák erkölcsi katarzisai.
A XX. századi haladás átélt és várható drámái. Századunk utolsó negyedében kibontakozó korszakváltás perspektívái. Mi olvasható ki az új dráma, a drámák drámájának ezredfordulói prológusából?
Korunk globális problémáinak erkölcsi vonatkozásai. beszélhetünk-e mai társadalmak morális szintjének gyors zuhanásáról, mint globális problémáról? Vannak-e globális etikai feladataink?
280. vitaülés:
VITÁNYI PÁL: A paradigmák pragmatikája, avagy miről is van szó?
1994 október 28., péntek, MÁFI földszint, ebédlő
Az előadásról és az összejövetelről nem maradt fenn semmiféle írásbeli anyag.
281-282. vitaülés:
SPHERULITES (MICROMETEORITES)
IN THE CARPATHIAN BASIN – International Meeting,
Budapest 31 Oct. – 1 Nov. 1994 Organized by the
Geological Institute of Hungary and the
Hungarian Geological Society
A magyar vezetésű új
International Geological Correlation Programme (IGCP)
első előkészítő összejövetele a magyarokon kívűl
két román és két kínai résztvevővel. Az „Organiznig
Committee” elnöke Detre Csaba volt. A részletes
programot lásd: „A Filozófiai Vitakör
előadásainak címlistája” c. mellékleten.
283. vitaülés:
Az Alapítvány az Interdiszciplináris Kutatásokért és a Filozófiai Vitakör közös őszi ankétja:
EMBERVÉDELEM VAGY EVOLÚCIÓVÉDELEM?
-
1994 november 4., péntek,
13:30-tól, MÁFI Lábnyomos Terem:
Program:
- 13:30 LONTAY ERVIN PÁL: Embervédelem és evolúcióvédelem
- 14:00 TAKÁCS SÁNDOR: A veszélyes és veszélyeztetett ember
- 14:30 SÍKLAKY ISTVÁN: Ökoszociális régió mint kisérlet az ember – környezet harmónia megközelítésére
- 15:00 TÓTH ÁLMOS: A „dinamikus-organikus fejlődés” elmélete
- 15:30 AGÓCS JÓZSEF Az evolúció emberszükséglete
- 16:00 SZÁNTÓ BORISZ: Az evolúciós limit elve és az életminőség védelme
s z ü n e t
- 17:00 TAVASZY FERENC: Ember és környezete
- 17:30 BOKOR LEVENTE: Az evolúció mint a végzet hatalma
- 18:00 VITÁNYI PÁL: Erkölcs – van – nincs?, lehetetlen – lehetséges? együtt: a
jövőben: „HIPOTETIKUS IMPRATÍVUSZ”
- 18:30 PAULINYI TAMÁS: A környezet
- 19:00 Disputa: DETRE CSABA: Záró korreferátum
QUANTZ, FRIEDRICH: Üdvözlő levél
A nagyon
szinvonalas rendezvény az Interdiszciplináris
Alapítvány első sajátszervezésű konferenciája
volt. Már ekkor nyilvánvaló volt, hogy a Vitakör
és az Alapítvány csak együttesen lehet sikeres.
Sajnálatos, hogy az érdekes ankétról nem maradt
fenn írásbeli anyag.
284a vitaülés:
VITÁNYI PÁL házirendezvénye: „Melegszendvics, vörösbor, paradigma”
1994 november 10., csütörtök, reggel 9h, VITÁNYI PÁL lakása: Budapest II., Riadó u.10/A.
Az
összejövetelről csak azt tudjuk, hogy Bokor
Levente és Szabó Lászlóné voltak jelen. Nem
maradt fenn az utókorra semmiféle írásbeli
dokumentum. A dialógus december 13.-án
folytatódott lényegesen nagyobb részvétellel.
284. vitaülés:
LONTAY ERVIN PÁL: Fejezetek a klasszikus filozófia köréből II. A kritika alapproblémája
1994 november 11., péntek, 15h, MÁFI földszint, ebédlő
Az előadás kivonata:
I.1. Filozófia, logika, kritika. Tudományos és
didaktikai rendszerkép. Logica maior,
citeriológia, epistemológia, gnosiológia
2. Def.: a megismerés igazságtartalmáról. Fusius: scientia, quae verae, certaeque cognitionis, criteria, fontes, limitesque inquirit. Scientia stricte dicta ...
3. Célkitűzés: problematika. Megismerésünk: Illud, quod est in intelllectu, est similitudo ejus, quod est in re. (Perihermenias, I.2. A cognitio descriptiva meghatározása. A cognoscens és cognitum viaális aktusa. (Homo capax ... Th Aqu).
II.1. A problema criticum. Cognitiónk conceptuálisa. Conformis-e a fizikai tárgyával? Vagyis az immanens operatio eredményeként keletkező species követel-e obiectum extra mentem existens-t? A veritas in sua forma generalissima: Conformitas rei cum intellectu. Alap az ontológiai igazság, a logikai pedig ettől elválaszthatatlan. Lex entis est lex mentis. Az igazság közelítése: idea, judicium, ratiocinium. A dubium, opinio és certitudo. Az abstractio hármas fokozata: fizikai, matematikai és metafizikai ...
2. Fusius: a cognitio descriptiv definitiója:est prosessio internationalis formatum alienarum, uti talium, praeter propriam formam naturalem, in eodem actu vitali. Vegetativa, sensitiva, intellectiva. „Cognoscens natum est habere formam etiam rei alterius; nam specio cogniti est in cognoscente ...” (I.qu.14.a.1.). Omnis cognitio inciptur a sensibus et a sensibilibus. A voluntas szerepe: intellectus intelligit voluntatem velle, voluntas vero vult, intellectum intellegere.Így „Anima est quodamodo omnia” (Arist.)
3. Item fusius: cognoscens in actu et cognitum in actu est unus idem que actus. Criteria metaphysica objecti és subjecti. A receptio a. unio per accidens, b. unio substantialis, c. unio assimilativa és d. cognoscitiva, i.e. dualitas unitorum etiam in fine vitalis assimilationis remanet. Structura cognitionis: Capacitas facultatis (Nat. apriori), Possibilitas unionis (intell. agens), Synthesis in uno actu vitali. „Qui bene distinguit,bene docet”.
III.1. A maradandó elelmek a klasszikus filozófiából. Az intell. agens kutatása. „Scire quod nescimus magna pars sapientiae”.
2. Az inneist ou sensualist szofizma. A hylemorphismus. A critica metaph. objecti felépítése. Az elmaradások pótlása kell.
3. Az alapprobléma megoldott, ám semper perfectabile ... inexhaustibilis, et ducit ad Absolutum.
Lontay
Ervin Pál hosszas rébeszélésre végül rövidítések
nélkül adta közre az előadáskivonatát. Ezzel
szemben előadásának nagy részét latinul
tartotta.
285. vitaülés:
A MÁFI Kozmikus Anyag Kutató Csoportjának ülése
1994 november 15., kedd, MÁFI Igazgatói Tanácsterem:
SHIGEYOSHI MIONO (Osaka City University, Japán): Microspherules from the Permo-Triassic section of the Sasayama Mountains
A kilencvenes években gyakran Magyarországon járt jeles japán szferula-kutató a magyar-japán és a globális szferula-kutatási együttműködések kiemelkedő személyisége volt. Első magyarországi látogatásával nagy lendülettel kezdődött meg a magyar-japán együttműködés és a szferula-kutatás globális kiszélesítése.
286. vitaülés:
Vitadélután a marxizmus történelmi szerepéről
1994 november 18., péntek, 15h, MÁFI földszint, ebédlő
SLEMMER LÁSZLÓ: A marxizmus
egy lehetséges leírása – szerintem
„Ha ezek a
marxisták, akkor én nem vagyok az.” (Marx
Károly)
1. A marxizmus differencia specifikája
a.) Miben nem más a
marxizmus?
b.) Miben más a marxizmus?
2. A marxista történetfelfogás mint rendszer
a.) A marxista politikaelmélet: az elosztás elmélete
b.) A marxizmus mint gazdaságelmélet: a termelés elmélete
c.) A marxizmus mint antropológia: az önújratermelés elmélete
3. A marxizmus mint módszer: az a bizonyos dialektika ...
CZECZ GÁBOR – DETRE CSABA:
A marxizmus mint vallás
- A marxizmus mint az újkori kapitalizmus reakciója, az elnyomorodott tömegek vigaszideológiája.
- Prófécia-jellegek a marxizmusban. (Paradigma: a Kommunista Párt Kiáltványa, 1848).
- A kommunizmus eszméjének irreális jellegei, avagy létezik-e a „Homo communalis”? Beilleszthető-e a marxizmus a Hegel-féle humanizálódási történelmi folyamatba?
- A marxizmus ideológikus jellegei a tudománynak kikiáltott jellegzetességekkel szemben.
- Marxizmus nem= dialektikus materializmus! A legradikálisabb materializmus a marxista eszmekörben valósult-e meg?
- A marxizmus mint citoyen forradalmiság + Kelet.
- A marxizmus politikai értelmezései és kisajátításai. Ezek eredményei: A Szovjet Birodalom végzete és Kína virágzása.
287. vitaülés:
A Filozófiai Vitakör Kommunikáció-Informatika Munkacsoportjának megbeszélése. Szervező: KÓNYA BALÁZS
1994 november 25., péntek, 15h, MÁFI földszint, ebédlő
Napirend:
Budapest, 1994. november 1.
288. vitaűlés:
„MI TÖRTÉNIK MAJD HA ....? – téli ankét.
1994 december 2., péntek, 15h, MÁFI földszint, ebédlő
Az eredeti meghívó szövege:
„Előzmények:
A június 24.-i „Taverna Philosophica”-beli őszi programmegbeszélésen Tavaszy Ferenc dr. szept. 30.-ra bejelentett előadása: „Mi történt volna, ha ...?” Az előadást családi elfoglaltság miatt kb. másfél héttel az időpont előtt kénytelen volt lemondani. (Megjegyzés: Tavaszy Ferenc szeptember 30-ra elküldött egy anyagot felolvasásra, amelyet később visszavont, s nem tette közzé – d.cs. 2004 febr.9.) A téma érdekessége folytán a téma megvitatását nem lehetett elodázni a felcsigázott érdeklődés miatt. Detre Csaba dr. beugróként vállalta a témavezetést.
Detre
Csaba vitaindítójának vázlata:
A „Mi történt volna ha ....? „ irreális kérdésfelvetés. Mint logikai játék rendkívűl érdekes. Pl. Mi történt volna, ha Hannibál elfoglalja Rómát, ...ha a santorin nem tör ki a Kr.e. 16.sz.-ban, Hitler elfoglalja Moszkvát, ha az angolszászok nem Normandiában, hanem a Balkánon szállnak partra, etc., etc., etc.
A felvetés kétségbe vonja a világ kauzális egységét, az Idő egyetlenségét, és egyetemességét.
A kérdés felveti, hogy
X-ből nem Z (a megtörtént realitás), hanem a megnem történt Y lett.
Ha ez lehetséges, akkor X-ből bármi is megtörténhetett, s az egyetemes egységes idő-processzusban bármiből bármi is bekövetkezthetett, bekövetkezik, ill. be fog következni.
Az Y így khaotikus faktor, vagy maga a Kháosz. Másképpen kifejezve: indeterminisztikus faktor.
A Világ determinisztikus, keletkezésének (formatio) egymásutánisága (successio) egyetlen folyamat. E folyamatban az történik, aminek a valószínűsége a legnagyobb, azaz okságilag meghatározott. Fentiekből az is következik, hogy a „véletlen” fogalma egyszerűen csak ismerethiányra utal.
A Világ minden része egy tér-idő szelet, - gondoljunk egy lombkoronájában elmetszett fára, - az ágmetszetek a metszési síkon determinisztikus elrendeződésben helyezkednek el, az elrendeződés nem khaotikus.
Hozzászólások, ill. javaslatok:
VITÁNYI PÁL: Az idő az, ami meghatároz mindent, mindenen az idő végzetes pecsétje van rajta.
BÍRÓ KATALIN: Az időterminizmus miatt a történelem a „legkeményebb” tudomány. Javasolja a „Mi lesz ha, majd ....” c. vitaülés kitűzését.
SOLT PÉTER: „Mi fog történni, ha ....” c. vitaülést javasol.
HORVÁTH JÓZSEF: Determinizums = időbeni determinizmus, javasolja a nem retrospektív, hanem prospektív kérdésfelvetést.
KÓNYA BALÁZS: Nem tartja abszurdnak a retrospektív feltevést, az alábbi formában: „Miért nem történt meg, ami ....” A kérdéskörben vitasorozatot javasol.
DETRE CSABA: Elfogadja Kónya Balázs vitasorozatot javasoló hozzászólását az első alkalommal (ami ekkor dec.2. péntek volt) azaz Prospektív változatban, azaz: „Mi történik, majd ha ...” megjelölt előadó nélkül, szabad vitaülés formájában, remélve, hogy a témafelvető Tavaszy dr. bekapcsolódik. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozza a FV Jelenlét Prioritás elvét.
Sajnos a
már többször említett jelenléti napló 1996 márc.
29.-i ellopása miatt már nem lehetet
rekonstruálni, de úgy tűnik, hogy a december
2.-i vitaülésen a témát már hónapokkal korábban
felvető, s az első megbeszélésen, szeptember
30.-án vitaindító előadást tartott Tavaszy
Ferenc most nem volt jelen. A „mi történt volna,
ha ...” ötlete éles vitákat váltott ki, de
ugyanakkor Tavaszyt éles kritikák is érték, pl.
Balás Imre részéről: „erről a témáról regényt
kellene írni, s nem filozofálni rajta.”
289. vitaülés:
LONTAY ERVIN PÁL: Fejezetek a klasszikus filozófia köréből III. Az ismerettárgyak rendszere az episztemológiában – 1994 december 9., péntek, 15h, MÁFI földszint, ebédlő
Az előadás kivonata:
I.1. Előzmények. Kritika. Def.: scientia,
stricte dicta. „Omnes homines naturliter scire
desiderant” (Arist.) veritas... Alapkérdést
tárgyaltuk: Conformitas ... Possessio ...
Cognoscens in actu ...
II.1. A krit. metafiz. objecti és objectivas, a subjecti és -vitas. Cognoscens (B) et codgnitum (O). Az „unum idemque actus”. Szerk.: 1. Kapacitás facultatis (apriori), 2. Possibilitas inonis (connaturalitas), 3. Synthesis in uno actu vitali ...(S et O). Nota: Ne sit fac. a materia ita abscripta ... intell. agens as species express ... Species cogniti est in cognoscente ... Actus 2-us. valor ontologicus ...
i / ex parte obiecti: obj. per se: per se
primarium, secundarium. Obj. per accid.:
imperfecte cogn.: obj. proprium et improprium.
ii/ ex parte facultatis (seu S-ti): concretus, abstractus, directus, reflexus.
III.1. A fősodrásban ... Évezredek maradandó eredményei ... Phil. perennis.
2.Kritikai realista szemlélet ... Hylemorfita
valóság ... Perfectibilis.
Az
előadás formája most is mint mindig, vita
tárgyát képezte. Különösen az, hogy az előadás
egyes részei kizárólag latinul, más részei
magyarul és latinul folyt. A jelenlévők főleg
arról faggatták az előadót, hogy az általa
képviselt skolasztikus filozófia kizárólag
citátumokkat képez-e vagy vannak saját
interpretációi is. Az előadó kijelentette, hogy
a sokalasztikus filozófiában az egyéni
intepretációkra van lehetőség, de alapjaiban
véve a nagy elődöket kell követnie. Jezsuita
iskolázottsága kötelezi egy ilyesfajta
„filozófiai fegyelemre.” A nagyon korlátozott
hallgatóságból (rendszerint a latinul tudó 7-8
fő és egy-lét velük tartó érdeklődő) közül
Tavaszy Ferenc és Detre Csaba arra kérték az
előadót, hogy inkább tartsa az előadásokat
latinul, s csak ott adjon magyarázatot, ahol ez
feltétlenül szükséges. Ezt sokan ellenezték.
Detre különösen azt kifogásolta, hogy nem lehet
tudni, hogy az előadó most éppen kit citál.
290. vitaülés:
VITÁNYI PÁL házirendezvénye: „Melegszendvics, vörösbor, paradigma” – a november 10.-i megbeszélés folytatása. – 1994 december 13., kedd 13h, Vitányi-lakás: Budapest II., Riadó u. 10/A.( Telefon nincs.)
A házigazda salátáival elkápráztatta a vendégeit. Most lényegesen többen voltak jelen, mint előzőleg november 10.-én, ahhol csak ketten jelentek meg. (lásd ott.) Jelen voltak: Balás Imre, Bokor Levente, a Detre-házaspár, Dudich Endre, Fáy Árpád, Kónya Balázs, Szabó Lászlóné, Tavaszy Ferenc. Detre Csaba aki a MÁFI-ból érkezett, elkésve, lóhalálában, az intézetben felejtette az 1996-ban eltulajdonított jelenléti naplót, így az alkalmi jelenléti ív megmaradt az utókorra.
291. vitaülés:
Évzáró összejövetel
Program:
- Zentai Péter Emléklapok átadása: Ez alkalommal Géczy István, Szalai István és Bánhidi András kaptak emléklapot.
-
GUJDÁR NOÉMI – PAULINYI
TAMÁS: Lehetséges jövők és a hozzá vezető útak
1994 december 16., péntek, 15h, MÁFI földszint, ebédlő
Az előadó mátkapár az emberiséget megváltó jövőt az ezoterikus tudományok áldó hatásától várta. Írásbeli anyagot nem tettek közzé.
Késő éjszakáig tartó fogadással ért véget az 1994. esztendő.