FILOZÓFIAI VITAKÖR TÖRTÉNETE 1995
292. vitaülés:
1995 évnyitó ülése az elnöki rezidenciában.
1995 január 6., péntek, Detre-lakás: Budapest, Csörsz utca 10.
Alábbiakban lásd az eredeti meghívót:
„Tisztelt
Tagtársunk, Kedves Barátom !
Szeretettel meghívlak 1995 január 6.-án, pénteken 17 órakor kezdődő házi filozófiai rendezvényemre, amely az alábbi címet viseli:
ALKALMAZHATÓ_E A FILOZÓFIA ?
Ezzel a rendezvénnyel egy új „kabinetülés” (filozófiai házibuli) sorozatot szeretnék elindítani, amelynek második állomása lesz SLEMMER LACI január 20.-i „A Kapitány-féle módszer: egy alkalmazott filozófia” c. vitadélutánja, 15 órai kezdettel, a Törzshelyen, azaz a MÁFI Ebédlőjében.
Tisztelettel üdvözöl, s Kellemes Ünnepeket kiván:
Detre Csaba
1124 Bp., Csörsz u. 10., II.em.1.
tel.: 166-2002”
Az évnyitóra mintegy húszan gyűltek össze az Elnök lakásán. (NB: Pontos létszám és névsor nem lehetséges az 1996 március 29.-i jelenléti könyv elbitorlása miatt.) Ez alkalommal jött el először a Körbe Dr. Halász Ferenc (1949 – 2002) akit Agócs József mutatott be a Filozófiai Vitakörnek, s aki a későbbiekben, egészen haláláig kiemelkedő szerepet töltött be a Kör életében, elsősorban az alcsúti vándorgyűlések megszervezésében és érdekes környezetvédő valamint festői tevékenységével.
293. vitaülés:
VELÜNK TÖRTÉNIK
költői élménybeszámolót tart az elmúlt negyedszázadról BOKOR LEVENTE, amelyre minden barátját és érdeklődőt szeretettel meghív a Filozófiai Vitakör, a szerzői felolvasóest házigazdája
Versek – kamarazene – beszélgetés
bevezeti: VITÁNYI PÁL, VARGA JÚLIA zongorán és fuvolán, BOKOR EMŐKE fuvolán, KÓCZIÁS GYÖRGY zongorán, MOLNÁR PÉTER klarinéton játszik. –
Az előadás színhelye: Magyar Állami Földtani Intézet, Bp. XIV. ker. Stefánia út 14. II. emelet, Lábnyomos Terem. (Valójában a rendezvény végülis a földszinti ebédlőben zajlott le.)
A nagyszabású rendezvény lebonyolításának előkészületében és magában a lebonyolításban számos szerencsétlen tényező játszott közre. Bokor Levente jelezte Detre Csabának, hogy számítson legalább 100 fős publikumra, s ezért számára a MÁFI nagy Díszterme lenne leginkább a megfelelő színhely. Detre Csaba az éppen azidőtájt megalakult „Teremtanácstól” elkérte a Díszteremet, de nem kapta meg, mert a MÁFI bevezette mindenféle idegen szervezet számára az igen borsos terembérletet. Ez akkor 100 Ft/perc volt. Detre a hagyományokra való hivatkozással kérte Gaál Gábor igazgatót, hogy a MÁFI tekintsen el a terembérleti díjtól, de az igazgató hajthatatlan volt, mivel az összejövetelnek nem volt tudományos jellege, s különben is az Ebédlő valamint az Igazgatói Tanácsterem a Vitakör hagyományos működési helységei. Detre az elutasítást január 12.-én kapta meg, amitől Bokor Levente kétségbeesett. Detre az előadás napján megszerezte az ebédlővel szomszédos Nyugdíjas Klubot is, így lehetővé vált, hogy az Ebédlőbe mintegy 70-80 széket be lehessen tenni, de még ez sem volt elég. csakugyan közel százan jöttek össze, s a széksor az Ebédlő előterén túl, kifutott a folyosóra is.
A bonyodalmat fokozta, hogy éppen aznap történt egy fontos programegyeztetés a MÁFI és a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója között a MÁFI űrkutatási támogatásáról, amelyen Detrének feltétlenül jelen kellett lennie. A MÁFI igazgató titkárnője, Bodnár Erika (aki nemrég még a Vitakör titkárhelyettese volt) néhány perccel az ülés kezdete előtt kihívta Detre Csabát az Ebédlőből, s ezért ő már csak az előadás vége felé tudott visszamenni. A további bonyodalmakhoz tartozott még az is, hogy a Nyugdíjas Klub vezetője hétfőn panaszt tett Detre Csaba ellen az igazgatói titkárságon, hogy a „költők és filozófusok”nem vitték vissza a székeket a Nyugdíjas Klub helységébe, s ezért a Filozófiai Vitakört „örökre kizárták” abból a helységből.
Mindezen bonyodalmak és kellemetlenségek ellenére Bokor Levente felolvasóestje jól sikerült. Hadd álljon itt néhány akkor elhangzott vers:
Javunkra
gördül
- (1970)
Javunkra gördül az idő
láthatóból láthatatlan felé
- amíg tudtuk, hogy mit akarunk
mégiscsak könnyű volt nekünk.
Nehéz a védelemben – senki sem támad,
Esznek az akarat ünnepei.
Kiválasztódnak szádban az ízek
- lenyelni ne siessünk.
Tát ittunk tegnap mézzel
s ma már hársakat hajt a tüdőgyulladás
- sétálnak a gyerekek alattunk
arcukba a láz belecsípett.
Baba-korunkban óvatlanul
a köd ágai tüdőnket kercolták
ha kezünkbe vettek mint forró tárgyakat
minket is dobáltak szüleink.
Fiam a tél majd meggyógyítja melegünket –
a fűtőtest bordáit pedzi.
Eljön az Akarat ünneplőben –
megnyerni siessünk.
Szabályszerű vezet el tudást
ama naphoz mely értelmünk lehet
fogalmunk nyílik szerkezetünkről
s ez kizárja a halált.
Forog a
világ – (1970)
Forog a világ jaj hol a szarva
hol gojam hogy ne ontsa belem!
Értelmetlen halálom lenne
elpusztulni ezért a semmiért.
Nem az a dolgom hogy lecsillapítsam
vérem rongyát aggassam izgalmára.
Lökdösöm csak jellemem jeléül
mint a ragadozó lássam hová szédül.
Hogy csőröm vágjam kútja fedelébe
okát rejtő koponyacsontjába
kitéphessem a vatta-agyat
hitvány titkát a kócbikának.
Mert jaj mi lesz ha megszilárdul végül
és márványból ömlik fennkölt orrlika
s úgy néz le szuggesztív szemeivel
mint idegölő csodabogár.
Vitaindító
- - -
kérelem kell
és engedély.
Egymásnak adjuk
mi emberek
hogy e g y e n l ő l
legyünk a hátráltatásban.
Ez az az psztályharc
amely gombóc a szájban
megfullad aki lenyelni akarja
vágy
nyelvével ízekre szedi.
Hozzászólások (részlet)
Mért tegyem ezt így
ha szükségem van a jobbra?
Megtiltani a képességet
talán nem lopás-e?
Elhúzod ideig-óráig
levegő nélkül
de nem tilthatod meg
a rettenetes foltot.
Szükségünk van levegőcserére
alkatunk eleme hajtja.
Felpaskolják frissítő kerekek
a velünk mérgezett tudást.
Hiába ha később elereszted
és felfújod tele tüdőből
léggömbnek talán használhatod
mint óriás embóliát.
Az
apokalipszis természete – (1993)
Valamikor nagy volt az idő
órával mérhető.
Most mikroszkóppal ütjük a nyomát
zsebóra ketyegett az asztalon
mérte mikor jön-távozik valaki
most senki sem jön
vagy itt időz egyfolytában.
Egyetlen változás-atom furkósodik csak.
3000. május 1-jén
- lehet hogy előbb
de ősszel vagy tavasszal –
becsukják a Földet
mert ráfizetéses az egész.
készülök a napra
ahogy lyukat ölelve kúszik a csigalépcső
és a forró magma egyetlen csöppenés.
Zenei
darabok:
Zongorán kisér Kócziás György és Varga Júlia.
294. vitaülés:
SLEMMER LÁSZLÓ: A Kapitány-féle módszer: egy
alkalmazott
„
...
hogy
megváltoztassuk”
–
1995 január 20.,péntek, 15h
MÁFI földszint, ebédlő
Kivonat:
- Az egyén és a társadalom kapcsolata,
- A személyiség meghatározói,
- A mozgatórugók felismerése szóhasználat alapján
Az előadásról nem maradt meg bővebb írásbeli anyag. Kapitány Gábor egy reformista marxista filozófus volt,aki az ortodox marxistákkal valamint az antimarxistákkal is súlyos eszmei háborúkat vívott, s akit az előadó személyesen is ismert. KapitányGábor 1995 május 12.-én előadást is tartott a Filozófiai Vitakörben, de filozófiai műveiről azon kívűl semmit nem tudunk.
295. vitaülés:
A MÁFI Kozmikus Anyag Kutató Csoport ülése
1995 január 27., péntek, 15h, MÁFI földszint, ebédlő
Erről az űlésről csak annyit tudunk, hogy felkészülés volt a márciusi Debrecenben tartandó IGCP 384 nemzetközi konferenciára.
296. vitaülés:
- 15h: LONTAY ERVIN PÁL: Fejezetek a klasszikus filozófia köréből IV. rész: A bölcseleti pszichológia alapproblémája
-
17h 15m: HAJDÚ-MOHAROS
JÓZSEF: Kaukázus: népek és vallások
kereszteződése
-
1995 február 3., péntek,
15h, MÁFI földszint, ebédlő
Korai nyugovóratérése miatt azokon a délutánokon
amikor Lontay előadott, egy másik előadásra is
sor került. Ekkor tombolt az Első Csecsen
Háború, amelyről a geológusból lett kiváló
etnográfus adott ismertetést. Hajdu-Moharos
József több ízben is járt Csecsenföldön.
Lontay Ervin Pál előadásának kivonata, a mások számára értelmezhetetlen latin rövidítések elhagyásával:
I.1. Előzmények. Kozmológia és pszichológia (javítva általam „pszihológiá”-ból – d.cs. 2004 febr. 12.-én). Viszonyuk az ontológiához. Rendszerkép. Természetbölcselet. Egyetemestől a speciális felé. Didaktikai és episztemológiai szempont. Metafizika speciális.
2. Témánk különleges: tárgyában és módszerében. Reflexióink pszihológiánk és ontológiánk. Útunk a gyengén élőktől az abszolúte élőig vezet. Önmagunk is tárgya. Alapproblémája az élet mivolta. Az ember esetén új ágak a bölcseleti karakterológia és tömeglélektan.
3. Célkitűzis: a vitális principium felé az élet definíciójából. A potenciák. A generális és speciális lélektan. A hármas életfokozat. Kiemelten az ember. Meegismrésfolyamata, akrata, képességei, karaktere, tömegpszihológiája. (megjegyzés, 2004 febr. 12.: az előadó nyilvánvalóan a magyar fontetika-hűség miatt írja mindig „h”-val a pszichológiát – d.cs.) Delfoi, Sophokles, Aristoteles, Dosztojevszkíj, Bergson, Jung ... gnóthi szauton.
II.1. Def.: Scientia, quae agit de vita et anima. A ration vitae. „In quo primo manifestatur ...” Ultima ratio vitae: „Ex se motum habere”. A „motus” háromféle: 1. Localia: acuatio continua (stricte dicta). 2. Operatio: transitus immanens: actusból a potenciáig, (late dicta) 3. Activitas pura: solus Deo convenit, (latissime dicta). Esetünk 2-ik: sese novere: ab ente incipit et in ipso finitur immanenter. Tahát „vitalis” operatio. Tézis és argumentuma. Külső és belső élmény.
2. Az út tovább: rövidítésekkel és formulákkal teletűzdelt bekezdés nyolc soros bekezdés. Értelmezhető mondat: Alapprobl.: a cognitió funkcionalitása, az inst. agensé főleg. A corpus és anima......A phantasma, mint causa concurrens.
3. A problémarendszer: a „szóma és psyché” kapcsolata. Az idegrendszer, mint causa instrumentlis. A sensus externus és internus kapcsolata és a betegségek. A voluntas és intellectus kapcsolata. A tömeglélektan bölcseleti háttere. A bölcseleti karakterológia. A constans modus agendi per se kérdése. A lélek N a kitevővel sua immortalis. Az ani. rationalis creatur. Dinamikus fejlődésben, főleg methodikai.
III.1. Össznézet. Neveléstani szerep. Tanulás- és szintézisalkotás. A szellemi és anyagi lélek. Az ember helye a mindenségben, a közösségben.
2. Történelmi nézőpont. Eszmetörténet. Koreszmék. Tömeglélektani szempont. Az egyén és tömeg kapcsolata.
3. Új a szzolidáris karakterológia. Bölcseleti alapelvek a tömegek karakterológiája irányában.
Hajdú-Moharos József
előadása és ennek fejleményei:
Az előadó nem adott közre írásbeli anyagot, de több vonatkozó történelmi könyvet is bemutatott. Vázolta a csecsenek történetét, s azt, hogy az oroszokkal Nagy Katalin cárnő ideje óta háborúban állnak. Könyörtelenül védelmezték függetelnségüket. Az orsoszok több kaukázusi népet kiirtottak már az elmúlt két és fél évszázad alatt, ú.m. a cserkeszeket, akik még a 18.század elején még mintegy hat-hét millióan voltak, ma már a Kaukázusban alig él balőlük negyedmillió. Az oroszok elől több millióan menekültek el, főleg Törökországba, Szíriába és Iránba.
Az űlés végén a jelenlévők egy manifestumot fogalmaztak meg:
„Az Orosz
Föderáció nagykövetének
Alulírott tiltakozom az orosz hadsereg cscsenföldi attrocitásai, az emberi jogokkal össze nem egyeztethető cselekedetei ellen.
Aláírták:
Vajda Erzsébet, Solt Péter, Torma István, Dr. Detre Csaba, Dr. Tavaszy Ferenc, Agócs József, Dr. Angyalos László, Bánhidi András, Deák Ferenc, Vecsernyés György, Vitányi Pál, Dr. Kónya Balázs, Balás Imre.”
Az aláírási aktus után az előadó kitért arra, hogy az orosz ügynökhálózat a múltban irgalmatlanul leszámol még a nem orosz terülteken is azokkal, akik a kaukázusi népek függetlenségét támogatták, s erre példákat is felsorakoztatott. Erre egyesekben rémület lett urrá, s kihúzták nevüket a listáról. Detre Csaba erről az incidensről az alábbi körözvényt tette közzé február 6.-án, hétfőn:
„K ö r ö z v é n y
Köröztetetem az Orosz Föderáció magyarországi nagykövete számára írott, s a Vitakör több tagja által aláírt ívet. Az ívről később harom tagrátsunk, Bánhidi András, Vitányi Pál, Vecsernyés György nevét kihúzta, úgy, hogy ezt az ívet ilyen formában nyilvánvalóan nem lehet (ne lehessen?) elküldeni a címzetthez. Ezzel a kollektív aktivitást sérelem érte, amit nem kivánok kommentálni. Köszönetet mondok a többi aláírónak, s elnézésüket kérem az incidensért. A civilkurázsi szép példáját mutatták.
Dr. Detre Csaba
A Filozófiai Vitakör elnöke”
297. vitaülés:
A Filozófiai Vitakör Kommunikáció-Informatika Munkacsoportjának megbeszélése
1995 február 10., péntek, 15h, MÁFI földszint, ebédlő
A megbeszélésre Dr.Kónya Blázs az alábbi napirendet álította össze:
1.) beszámoló a megalakuláskor tervbe vett feladatok (előadások, tezaurusz-szerkesztés) eddigi megvalósításáról és továbbviteléről:
-
előadások: Adawinter Péter, Thomas A. Sebeok, és
Újlaki László.
= fogalmi jegyzékek összeállítása a filozófia, informatika, számítástechnika, szemiotika, a környezet és környezetvédelem valamint és társadalmi-gazdasági kapcsolatok terén.
2.) Szervezési kérdések:
- tárgyalás a Magyar Gazdasági Kamara jogutódjával a Magyar Közgazdasági Tezaurusz szerzői jogát illetően;
= A Munkacsoportnak – mint tezaurusz szerzői kollektivájának képviselője – együttműködési javaslata az Interdiszciplináris Kutatásokért Alapítvánnyal.
298. vitaülés:
A Nagyalföld volt
etnikumai (Ókor, Középkor)
- 1994 február 14., kedd, 17h, Debrecen, DAB, „C” terem.
Vitaindítók:
Budai Attila,
Csiby Attila,
Joó István,
Kocsis Ferenc,
Korsós Géza,
Molnár Anna,
Nagy Kristóf,
Varga Menyhért,
Vörös Zoltán,
Ütő Botond,
Zakariás József,
Zsengellér Gábor,
Zsíros Arnold.
Az
előadók mindegyike a Debreceni Kossuth Lajos
Egyetem diákjai, akik mind a fenti témában írták
szakdolgozatukat. Pannonia történelmében először
merült fel az a lehetőség, hogy a pannonok a
magyarok közvetlen elődei és rokonai lehettek.
306a. vitaülés:
A Nyugat-Dunántúli Munkacsoport ülése
1995 február 15.
Színhely: Sopron, Csongor
út 8., Agócs József lakása
Résztvevők:
-
Agócs Csilla,
-
Agócs József,
-
Agócs Józsefné,
-
Dárdai Árpád,
- Keresztes Rózsa,
-
Rohonyi Béla,
-
Szommer Gabi,
-
Szommer Mária
Ajánlatok a Kör működésére:
név: Szerdai Kör
cél:
találkozások: havonta, mindig másnál, vagy az erdőben.
témajavaslatok: a zene eredete, zeneterápia, Jézus és Pál működése (A Holt tengeri tekercsek, a torinói lepel története), Fitos Vilmos filozófiája, evezés veszélyes vízekre: Élet, Lélek, stb. Müller Péter könyvei. Bármi.
299. vitaülés:
HORVÁTH JÓZSEF: A haladás drámái
1995 február 17., péntek, 15h, MÁFI földszint, ebédlő
Ez az előadás volt Horváth József (1932-1997), a
Filozófiai Vitakör alapító atyjának utolsó
előadása a Körben. Az előadó májusban súlyosan
megbetegedett, s éppen két évre rá, 1997
májusában elhúnyt. A Vitakörben nem ez volt az
utolsó fellépése, egy héttel később, a 300.
ünnepi összejövetelen ő volt az egyik levezető
elnök, s rögtön az első előadás után érthetetlen
konfliktusba került a megnyitó előadóval, Lontay
Ervin Pállal. (Lásd: 300. vitaűlés).
300., ünnepi vitaülés:
INTELLEKTUS ÉS TERMÉSZET
1995 február 24., péntek, 13:30-tól a MÁFI II.em. Tanácstermében
- LONTAY ERVIN PÁL: Tudomány és valóság
- GULYÁS PÁLNÉ: A fejlődés akadályai. A nevelés megújításának nehézségei
- SZÁNTÓ BORISZ: A tökéletesedés eszköze. Az intellektus evolúciós helye és szerepe
- KÓNYA BALÁZS: Ismeretgyarapodás természetes, illetve mesterséges értelem útján (kölcsönhatások a komputerökológiában)
- GÉCZY ISTVÁN: Értekezés a természetes és mesterséges intellektus hasonlóságáról
- VITÁNYI PÁL: Újra a hipotetikus imperatívuszról
- AGÓCS JÓZSEF: A másodfokú intellektus
- STALLER TAMÁS: Oikosz, logosz, ethosz
- ABA BOTOND, DETRE CSABA, ZARUTÁSZJÁNC TANIT, ZSUZSAY FERENC: Poszthumán világ
Az előadók nem tettek közzé írásos anyagokat, pontosabban olyan dolgokról beszéltek, amelyeket már más helyen megírtak. Annál érdekesebb viszont az, hogy több írásbeli észrevétel is beérkezett az előadásokkal kacsolatosan.
Az első előadás után kínos incidens zajlott le. Az előadóknak 30 perc állott rendelkezésre az előadásokhoz. A konferencia első részének levezető elnöke Dr. Horvtáh József professzor volt, a másodiké Dr. Dudich Endre. Lontay Ervin Pál 29 perce beszélt, amikor Horváth József berekesztette az előadását, mondván „lejárt az idő”, s felkérte a következő előadót, Gulyás Pálnét előadása megtartására. Lontay kérte a levezető elnököt, hogy még két perc kell a befejezéshez. Horváth kérlelhetetlen volt, s felszólította Lontayt, hogy azonnal adja át a helyét. Detre is kérte Horváthot, hogy Lontay hadd fejezze be az előadást. Horváth azt felelte, hogy ha Lontay nem lép le a pulpitusról, akkor ő távozik. Fagyos légkörben folytatódott az előadóülés, de lassan feloldódott a feszültség.
Az előadások elsősorban a természetes és mesterséges intellektus közötti együttműködésekről, s ellentmondásokról szóltak. Az összejövetelre sokan, mintegy ötvenen-hatvanan jöttek el, mivel több elsősorban környezetvédő szervezet is meghirdette. Jelenléti ív ne maradt meg, mivel az is benne vlt az 1996 március 29.-én elbitorolt jelenléti könyvben. (lásd ott)
Utólagos hozzászólások
az INTELLEKTUS ÉS TERMÉSZET konferenciához:
DIENER
JÁNOS (Budakeszi):
Kónya Balázs előadása érdekes kérdést, mégpedig az intelligens társadalom kérdését vetette fel. Első kézből azt mondhatnánk, hogy azon társadalmak intelligensek, amelyek gazdaságilag és politikailag prosperálnak, politikailag hatalmasak, gazdaságuk rohamosan nő, polgárainak életszínvonala magas. A történelem folyamán tartósan ilyesmi nem fordult elő. Minden prosperáns időszak rövid, amelyet sokkal hosszabb mély depressziók követnek. A prosperáló korszak evolúciódinamikailag megfogalmazva túlspecializálódott helyzet, amelynek létvalószínűségtartalma (valami ilyesféle az, amit a sznobok „homöosztázisnak” neveznek) meglehetősen ingatag. A tartós, a lappangó („lurking”, ahogyan Detre Csaba jelöli egyik cikkében) helyzet, az, stabil! A gazdasági pangás időszakai.
DUDÁS
ISTVÁN (Keszthely):
Gulyás Pálnénál, Agócs Józsefnél és Kónya Balázsnál véltem felfedezni a kollektív társadalmi intellektus gondolatát. Az intellektus ugyanis eleve társadalmi (v.ö. Lontay Ervin idézetét: intus legere: bevezető előadásában. megjegyzem, elképesztő durva módon zavarták le a pulpitusról. Ilyent már rég nem láttam.)
Szerintem nem létezik egyéni, személyes intellektus, legfeljebb egy olyan vonatkozásban, ha azt vizsgáljuk, hogy ki az, aki optimálisan viselkedik bizonyos társadalmi helyzetekben. Persze „ez maga a nyájszellem” mondhatná erre valaki, s neki is igaza van. Gondoljuk meg, éppen a zsenik, akik a legkevésbé hozzáférhető személyiségek, s leginkább inpertinensek. Ezek szerint éppen a zsenik lennének a legkevésbé intelligensek?
CAVALLONI SÁNDOR (Budapest):
„Intellektus és természet”? Ez a kettő elválaszthatatlan. Intellektuálisnak a természettel harmonizálót, „unintelligensnek” (szörnyű germanizmus!) a természetelleneset jelölném. A legkevésbé intelligens lény pedig az ember, mert története folyamán egyfolytában a természetet rombolta. Cáfolja ezt meg valaki!
IZBÉGHY
IMRE (Budapest):
Az emberiség egésze szempontjából az intellektuális viselkedés az, ami az egész emberiség javát szolgálja. Korunkban ez elsősorban a tönkretett biológiai létalap, a biológiai „oikumené” megmentését jelenti. Javallom a Filozófiai Vitakörnek, hogy környezetvédelmi tevékenységét ebben az irányban mélyítse el. Az ilyesféle megfogalmazást elsősorban Agócs József tevékenységében vélem felfedezni, s hasonló gondolatok villantak fel Géczy István előadásában is, amíg – nem tudom miért – nagyképűen belé nem fojtották a szót. (Utólagos megjegyzés 2004 február 14.-én: Horváth József a Lontay-incidens után mindenkit megrendszabályozott aki túllépte a 30 percet, Géczy Istvánt is kíméletlenül elzavarta amint lejárt a harminc perce. Az utolsó négy előadáson a levezető elnök Dudich Endre volt. )
GONDOLATSCH ERVIN (Vecsés):
Evolúciódinamikailag csak ködösen lehet megfogalmazni: intellektus: ami harmonizál, alkalmazkodik. (pl. a női viselkedési mód általában! Ez azonban nem viszi előre a fejlődést, inkább stabilizál bizonyos állapotokat. Cáfolhatatlan az, hogy a fejlődést elősorban a nem-alkalmazkodó, az állandóan ütköző viselkedés hajtja előre. Ez természetesen bizonyos határon túl rombolóvá válik, mondhatni anti-intellktussá.
NYILAS FERENC (Budapest):
1992 óta nem voltam a Filozófiai Vitakörben. Azóta döbbenetesen polémikusabbá vált a légkör, mondhatni durvább. De amint nézem, a társaság nagyon jól megvan egymással. Ez az intellektuális viselkedés! Gratulálok!
301-303. vitaűlés:
„HALF MEETING OF THE IGCP 384”
Debrecen,Akadémiai Központ (DAB), 1995 március 4-6.
Az International Geological Correlation
Programme (UNESCO-IUGS, Paris) 1995 elején
elfogadta a magyar vezetésű nemzetközi
szferula-kutatási projektjavaslatot azzal a
feltétellel, ha azt a szervezők globálissá
szélesítik ki. (Eredetileg Közép-, Észak
Európára valamint Kelet-Átzsiára terjedt ki.) Ez
az összejövetel elsősorban a globális stratégiát
volt hívatott előkészíteni. Külföldi résztvevők:
Hadnagy Árpád, Gheorghe Udubasa (Románia),
Katherina Jakabská (Szlovákia), Anto Raukas
(Észtország), Jean-Michel Théry (Franciaország),
Shigeyoshi Miono (Japán), Borisz Nazarov
(Oroszország), Aram Tigranjan (Örményország),
Jevhen Gurov (Ukrajna).
304. vitaülés:
KÓNYA BALÁZS –TÁLAS BARNA: Szun Jat Szen élete és filozófiája (Life and philosophy of Sun Yat Sen)
1995 március 10., péntek, 15h, MÁFI földszint, ebédlő
Tálas Barna valaha Kónya Balázs kollégája volt a Budapest Banknál, majd később Pekingben a magyar nagykövetségnél dolgozott több mint tíz évig a hatvanas-hetvenes években. Az előadók megadták az előadás címét angolul is, mert számítottak arra, hogy a Tajvani Misszió újfent képvisleteti magát. Meg is jelent valaki a missziótól, de csak rövid ideig tudott jelenlenni. Kónya Balázs előadásrészét, amely szorosan véve Szun jat Szen élettörténetével foglalkozott, Tálas Barrna kínaira szinkrontolmácsolta az akkor jelenlévő tajvani vendégnek, aki már nem tudta megvárni Tálas Barna előadását. Kónya Balázs közreadott egy 30 oldalas Szun Jat Szen életrajzot, amelyet remélhetőleg a Filozófiai Vitakör valamelyik évkönyvében sikerül megjelentetni.
305. vitaülés:
- 1995 március 17., péntek,
15:00, MÁFI földszint, ebédlő
Program:
15:00:
FÁY ÁRPÁD: Liska Tibor
humánökológiai koncepciója
15:30:
A Humánökológiai Munkacsoport új kezdeményezése a globális etnodiverzitás védelmében: A VESZÉLYEZTETETT ETNIKUMOK VÖRÖSKÖNYVE, 1. fejezet: A CSÁNGÓK Előadó: HAJDÚ-MOHAROS JÓZSEF.
Sajnos a két előadásról nm maradt fenn írásbeli dokumentum. Fáy Árpád Liska Tiborról, professzoráról tartott megemlékezést. Hajdú-Moharos József a történelmi presszúra elleni ellenállás csodájának nevezte a csángók megmaradását,noha jelenlegi helyzetük a legveszélyesebb történelmük során.
311. vitaülés:
A Nyugat-Dunántúli Munkacsoport ülése
1995 március 22., Keresztes Rózsa lakása, Sopron, Horváth József u. 33.
Résztvevők:
-
Agócs Csilla,
-
Agócs József,
-
Dárdai Árpád,
-
Keresztes Rózsa.
Fölvezetett és megvitatott témák:
- A Holt Tengeri tekercsek, Pál működése. Előadó: Dárdai Árpád.
- Dobos L. és Bodor B.: Jézus Indiában élt és 34/VIII. 19
- A torinói lepel
- Szabolcsi Bence: Musica mundana
- Müller Pál: Lomb és gyökér (a világ egysége)
- Szabadság vagy meghatározottság
- A kiválasztottak sorsa
- Beszélgetés Istennel
306. vitaülés:
A FILOZÓFIAI VITAKÖR 1995.
ÉVI KÖZGYŰLÉSE
1995 március 24., péntek,
16h, MÁFI földszint, ebédlő
A közgyűlés elnöke: Dudich Endre főtitkár
„A Vitakör tagjai a megjelenést tekintsék
erkölcsi kötelességüknek!”
Program:
LONTAY ERVIN PÁL tiszteletbeli elnök: Megnyitó 10’
DETRE CSABA elnök: A Kör helyzetéről
BOKOR LEVENTE – AGÓCS JÓZSEF: A Felügyelő Bizottság jelentése: 30’
A TERÜLETI MUNKACSOPORTOK
BESZÁMOLÓI: 30’
GÉCZY ISTVÁN:
Tokaj-Hegyalja
AGÓCS JÓZSEF: Nyugat-Dunántúl
BÁNHIDI ANDREW: Alföld
KÓNYA BALÁZS: A Kommunikáció-Informatika Munkacsoport beszámolója, külügyek 10’
TAVASZY FERENC alelnök, alapítványi képviselő: Az „Alapítvány az Interdiszciplináris Kutatásokért” bemutatása 10’
A beszámolók megvitatása,
javaslatok, határozatok
307 – 308. vitaülés:
A MÁFI Kozmikus Anyag Kutató Csoport űlése a MÁFI Hármaskúti Kutató Állomásán.
1995 március 28-29., kedd, szerda.
Közös munkamegbeszélés az ATOMKI fizikusaival: Dr. Kiss Árpád Zoltánnal és Dr. Uzonyi Imrével. MÁFI résztvevők: Detre Csaba, Dosztály Lajos, Don György, Kákay Szabó Orsolya, Rálisch Lászlóné, Sieglné Farkas Ágnes,Solt Péter.
309. vitaülés:
LONTAY ERVIN PÁL: Fejezetek a klasszikus filozófia köréből V.: A klasszikus karakterológia problémái
DUDICH ENDRE: A megismerés útvesztői. Kalandozás a filozofálás történetében, 1/14.: Jó kezdet fél kudarc Szókrátész előtt.
1995 március 31., péntek
15h, MÁFI földszint, ebédlő
Lontay Ervin Pál ezen előadásáról nem maradt fenn kivonat.
Dudich Endre ezennel kezdte meg a Filozófiai Vitakör történetének legnagyobb szabású tematikus sorotzatát A végül is 16 részes sorozat 1999-ben fejeződött be és az egész olvasható a „Filozófiai Vitakör Évkönyve – 2000”-ben.
Dudich Endre ekkor adta közre a „Kalandozás a filozofálás történetében” egész programját:
Mottó: „Vagyok, tehát gondolkodom”
I.
Már a régi görögök ...”
II.
Fények a sötétségben
III.
A modern meghasonlás
310. vitaülés:
Az eredeti meghívó szövege:
„Kedves Barátom !
Szeretettel meghívlak 1995 április 7.-én, pénteken 16 órakor kezdődő
„VITAEST
A VÉLETLENRŐL”
c.
házi rendezvényemre (kabinetülésre), amelyre szellemi fegyvertáradon kívűl – a hagyományoknak megfelelően – kulináris célokat szolgáló hozzájárulásodra is számítunk, mint pl. száraz vörösbor, sütemény, stb.
Dr. Tavaszy Ferenc
az est rendezője
Budapest VIII., Rákóczi út 11., III.em.4.
ajtókódszám: 146,
tel.: 1380-831”
319. vitaülés:
A Nyugat-Dunántúli Munkacsoport űlése
1995 április 12., szerda, Sopron, Várkerület 108/a, Ormosi Anikó lakása
Résztvevők:
-
Agócs József,
-
Dárdai Árpád,
-
Horváth Attila,
-
Keresztes Rózsa,
-
Ormosi Anikó,
-
Rohonyi Béla,
-
Szommer Mária
Felvetett és megvitatott témák:
- Az evolúció és szelekció
- a gyógyítás alternatívái
- az ember célja és jövője
- az ember: zsákutca vagy fejletlen, lárva állapot előtt bábozódás.
- a Madách-i paradigmaváltások.
A következő témák: (Szigligeten): a zene története
Fitos Vilmos: Erdő.
312. vitaülés:
A Filozófiai Vitakör Kommunikáció-Informatika Munkacsoportjának űlése
1995 április 21., péntek, 15h, MÁFI földszint, ebédlő
A megbeszélés programját előterjeszti KÓNYA
BALÁZS
A napirenden a következő kérdések szerepelnek:
1. A tezaurusz-szerkesztés problémáinak áttekintése az 1994. áprilisi tanulmányom alapján, kiegészítve a KÖRNYEZET FOGALMA és az INTELLEKTUS ÉS TERMÉSZET című konferencián elhangzottakkal.
2. Gyakorlati példa a tezauruszban szereplő filozófiai fogalmak hypertext-szerű feldolgozására az 1995.II.10.-i „Bevezető rész” szövege alapján.
3. Munkaszervezési kérdések.
Dr. Kónya Balázs
A Munkacsoport vezetője
1124 Budapest, Méra u.5.
tel.: 202-44-21
318. vitaülés:
A Filozófiai Vitakör Tokaj-Hegyaljai valamint Rendszer- és Fejlődéselméleti Munkacsoportjának kerekasztal vitaűlése – 1995 április 28., péntek, 16h, Abaújszántó, „Huberus”Motel, Konferencia-terem.
GÉCZY ISTVÁN: „Anyag,
Szubsztancia, Szellem, Energia” c. dolgozatának
megvitatása
Az abaújszántói vitaülés egy háromnapos (ápr. 28-30)vándorgyűlés első állomása volt. Másnap, szombaton 29.-én, a szerencsi Rákóczi-várban Szántó Borisz tartott előadást „Az innováció gazdaság-ejlesztésének eszköze (Magyarország innovációs elmaradása)” címmel .
Géczy Istvánnak erről az előadásáról külön nem maradt fenn írásbeli anyag, azonban Géczy egész filozófiai vitaköri életműve e tematika körül forgott, s több kisebb-nagyobb írása maradt ránk.
320. vitaülés:
1995 április 29, szombat,10:30, Szerencs, Rákóczi-vár.
A
Filozófiai Vitakör (Budapest), a Filozófiai
Vitakör Tokaj-hegyaljai Munkacsoportja, valamint
a Szerencsi Városi Kulturális Központ közös
rendezvénye.
(megjegyzés a számozáshoz: az 1995 tavaszi igen
sűrű program számos rendezvényén akkortájt nem
tüntették fel a számozást. Ez több esetben
utólag történt meg. Ez az oka annak, hogy a
folyamatos háromnapos vándorgyűlés számozása nem
folyamatos.)
Az előadás kivonata:
Kelet-Európa a világban kibontakozó innovációs
versenybe bukott bele. A világpiaci innovációs
versenyfeltételek és a fejlesztési stratégia
hiányos ismerete okzta azt, hogy a politikai
váltásra gazdasági válságkezelő és kivezető
koncepció nélkül került sor.
Az INNOVÁCIÓ alkotótevékenység a javából, a holnapi ipari és gazdasági rutintevékenység előfeltétele és meghatározója. Amilyen ma az innováció, olyan holnap az ipar versenyképessége, feltéve, ha kiheveri a keleti piacoktól való „megszabadulását.” Az innovációs képesség regressziója alapjaiban veszélyezteti európai helyzetünket és perifériára kerüléssel fenyeget. Kiszakadni a regresszióból nagyon nehéz. Elveszíteni az innovációs képességet könnyű, visszanyerni csaknem reménytelen. Erre csak olyan rendszer képes, aki önfejlesztő stratégiai elképzeléseinek kemény akarattal és ambicióval tud érvényt szerezni, lelkesítő céljaival mozgósítani a mnukatársait, magával ragadja, összefogásra készteti a környezetét.
Az összejövetelen megjelent
Szerencs város alpolgármestere, valamint több
szerencsi üzem képviselője, valamint a Miskolci
Egyetemről is többen jöttek el.
321. vitaülés:
Ismerkedés Szerencs és környékének történelmi és kulturális nevezetességeivel. A kirándulást vezette GÉCZY ISTVÁN, TARNÓCZY KATALIN és DR. ANGYALOS LÁSZLÓ.
1995 április 30.
314. vitaülés:
15.00 LONTAY ERVIN PÁL: Fejezetek a klasszikus filozófia köréből VI. A megismerés funkcionális pszichológiája
17:15 DUDICH ENDRE: A megismerés útveszői 2/14:
A bölcsesség megszállotai – Szókrátész és a
szofisták
1995 május 5., péntek, 15h,
MÁFI földszint, ebédlő
Lontay Ervin Pál
előadásának kivonata:
I.1. Előzmények. A vita és cognitio. Ontológiai
jelentése. Kritikai téren is. Conformitas rei
cum intellectu. Funkcionalitása. Dinamikája.
Verum et falsum. Dubium, opinio, certitudo.
Correctio.
2. Tételünk. Cognitio consistit in possessione intentionali formarum alienarum, alienarum uti talium, praeter propriam formam naturalem in eodem actu vitali. Cognoscens in actu et cognitum ...
3. Célkitűzés. A megismerés útja. Érzéki kezdet. Intentionalis unio. A fantazma anyagtalanítása; az intellectus agens. Facultas, connaturalitas, szintézis. (Species impressa és expressa.) 3 abstr.
II.1. Alapfunkciók. Anyagunk az akcidensek jutnak a szenzusokba. (% külső és 5 belső). Konstruális intenciók és fakultások. A recepciók és gyümölcsei: a fantazmák. Állat esetén a terminus ez. Válasz az appetitus sensitivus. Ember esetén via: intell. agens, species impressa, amit a species expressa követ. Az intell. possibilis seu possibilis a fakultas (? – d.cs. 2004 febr.16.) Ezt újabb (racionális recepció) szintézis követ. Íme a simplex apprehensió, majd terminusai (internus és externus) követnek ... Sensualitas és innatista tévelyek.
2. A cognitio rationalis. Indukciók és dedukciók. A definíciók, judiciumok ratiociniumok. Actus, term. int. és extern. Animal rationale, Intus legere. la grandeur et la misere de la metaphisique. Degres du savoir ... Ismeret-körfolyamatok. Az intellektus dinamizmusa. A tematikus ismeret mögött;háttérismeret kérdése. A belső (materiális és formális) okok. A causa exempláris, efficiens és finalis. „Omnes homines N...(?) scire desiderant” (Ar. Met. 1.1.1.) A logikai rend aktivizálódik a megismerőben. „esse naturale praecedit esse intentionalis.”
A tudomány kialakulása. Cognitio rerum per causas. Konkrét és szellemtudományok. Abstractio physica, matematica et metaphysica. Les degres du savoir, ou distinuier pour unir ... Semper perfectibile. A fejlődésspirális (Spengler: 1918-22). Hipotézisek, teóriák. Pszihológiai kiséret: reflexiók (ontológiaiak és pszihológiaiak). Az akarat kettőssége az emberben. Intellectus intelligit voluntatem velle, voluntas vero vult intellectum intellegere. A diszpozíciók: qualis esse, talis agere. Qualis unusquisque est, tallis finis ... A proverbe chinois ...
III.1. A fejlődés. Jelenben múlt is. Az értelmi élet feltételei.
2. Ügyelni a perfektibilitásra. Generáció és degeneráció.
3. Tripolaritás. Tudósok, cselekvő lángelmék és művészek.
Az előadás után többen javasolták Lontaynak, hogy írja meg előadásait egy olvasmányos könyv formájában. Ezt az előadó elhárította azzal, hogy tulajdonképpen életművét a mellékelt kivonatok formájában már megírta. Egyesek kifejezték azt a véleményüket, hogy az előadások érdekesek, de a közreadott kivonatok nyilvánvalóan kizárólag csak az előadó öntájékoztatását szolgálják. Lontay ezt a megállapítást cáfolta, s azzal vágott vissza, hogy aki számára a kivonatok érthetetlenek, az ne olvassa azokat. Tovább folytatdott tehát az ún. „Lontay szemantika-vita.”
Dudich
Endre előadásnyagát lásd: „A Filozófiai Vitakör
Évkönyve 2000” vonatkozó fejezetét.
317. vitaülés:
KAPITÁNY GÁBOR: Motiváció és beszéd
1995 május 12., péntek, 15h, MÁFI földszint ebédlő
Az előadót Slemmer László ismertette meg a Filozófiai Vitakörrel. Reformista marxistaként tartották számon, aki elsősorban szemiotikával és szemantikával foglalkozott. Az előadásról nem maradt fenn írásbeli anyag, Kapitány egyéb műveiről semmit nem tudunk.
Jegyzeteim (d.cs.) Kapitány előadásáról:
„Minden motiváció alapja a beszéd. 4-40 alapmotivációról szoktak beszélni.” Az előadó 11. alapmotivációt különböztetett meg:
A 11 motiváció egyenértékű. A történelem különböző korszakaiban nagyon különböző motivációkat preferálnak.
Szerelmi viszony: Mind a 11 típust megvalósíthatja.
Tulajdnképpen 33 motivációs terület van, mert mind a 11 főtípuson belül megkülönböztethetők az alábbi altipusok:
a.) Belső késztetettség
b.) Célorientáció
c.) Megfelelési készség
322. vitaülés:
15:00 LONTAY ERVIN PÁL: Fejezetek a klasszikus filozófia köréből. VII. rész: Fogalmak, szemléletmódok, analógiák
17:15: DUDICH ENDRE: A megismerés útvezstői 3/14: Kalandozás a filozofálás történetében. Az eszmék és árnyaik. Plátón és az ideák tana
1995 május 19., 15h, MÁFI földszint, ebédlő
Lontay ezen előadásáról nem maradt fenn írásbeli összefoglalás Dudich előadásának teljes anyagát lásd: Filozófiai Vitakör Évkönyve 2000.
323. vitaülés:
FÖLDI TIVADAR: Az információtér kvantált modellje
1995 május 26.,péntek, 15h, MÁFI földszint, ebédlő
Földi Tivadar az 1995 – 2000 közötti években érdekes alakja volt a Filozófiai Vitakör életének. Magyarország legaktívabb feltalálója volt, több mint háromezer bejegyzett találmánnyal. A Filozófiai Vitakörben tartott előadásairól szándékosan nem adott közre írásbeli anyagot, nehogy ötleteit elorozzák. Erről az előadásáról sem maradt fenn írásbeli anyag.
324. vitaülés:
Extraterrestrial Spherules: A New Tool for Global Correlation – IGCP 384
Inaugural Meeting of the
Hungarian National Committe of IGCP
PP 384, Eger, 9-10 May 1995
organized by Károly Esterházy Teacher’s training Colleague, Eger, Eszterházy tér 1., H- 3300, Hungary
Organizer secretary: Árpád DÁVID
Department of Geography,
tel.: 06-36-412-399/145
Programme:
9 May 14:00 Room 119.
- The coordination of the activity of participating institution in the IGCP PP 384.
- Problems of spherule-based correlation in Hungary
19:00
- Dinner and wine probe in „Ködmön Csárda” in the Szépasszony Valley
10 May 9:00
Fieldtrip to the spherule-bearing geological sections of Bükk Mts.
325. vitaülés:
A T 014958 „Szferulitok vizsgálata a Kárpát-medence....” tematikus OTKA első röpgyűlése
1995 május 17., szerda, MÁFI múzeumi galéria, Népstadion felöli „társalgó”.
Részleteket lásd: Filozófiai Vitakör 1993-1995, 231-365.
326. vitaülés:
A Filozófiai Vitakör Kommunikáció-Informatika Munkacsoportjának űlése
1995 június 2., péntek, 15h, MÁFI földszint, ebédlő
Napirend:
-
Filozófiai fogalmak
-
Informatikai és
számítástechnikai fogalmak
- Környezeti és környezetvédelmi fogalmak. Ezzel kapcsolatban DOMOKOS MIKLÓSNÉ bemutatja az Európai Unióban használt környezetvédelmi tezauruszt és annak magyar változatát.
327. vitaülés:
A Filozófiai Vitakör I. Nógrád Megyei Vándorgyűlése, szervező: SIMÁN KATALIN
Szécsény, Vármúzeum, 1995 június 9-11.
Program:
június 9., péntek:
-
14h: Indulás a MÁFI elől
gépkocsikal
- 16h: Érkezés Szécsénybe, szállásfoglalás
-
17h: Szécsényi Vármúzeum,
előadások:
-
MAJCHER TAMÁS: A
Széchenyiek Szécsényben
-
R. VÁRKONYI ÁGNES:
Széchenyi Pál
-
TAVASZY FERENC: Széchenyi
István és kora
június 10., szombat:
-
9h: Reggeli
-
10h: Kirándulás az UNESCO
világörökség részeként számon tartott Hollókőre
-
kb 15h: Ebéd után
visszatérés Szécsénybe
-
16: Látogatás a Ferences
kolostorban
- kb. 18h: SZÁNTÓ BORISZ beszámolója egy brüsszeli konferenciáról
június 11., vasárnap:
Kirándulás Ipolytarnócra (ősmaradványok) majd d.u. visszatérés Budapestre
328. vitaülés:
GIDAI ERZSÉBET: „Kivánt” – „jósolt” – valóságos jövő
1995 június 16., péntek, 15h, MÁFI földszint, ebédlő
Dr. Gidai Erzsébet közgazdász professzornő a hatvanas-hetvenes években Bokor Levente munkatársa a Szakszervezetek Országos Tanácsában, s felhasználva e régi kapcsolatát meghívta a jeles professzornőt a Körbe. Gidai Erzsébet meglehetősen zaklatott politikai pályát futott be a kilencvenes években, több pártnak is tagja volt, alapító tagja volt a MIÉP-nek is, ahonnan legutóbbi információm szerint (2004 február 18) onnan is „kifúrták”, s jelenleg pártonkívűli. Több évig volt a Soproni Egyetem professzora.
Erről az űlésről nem maradt meg írásbeli anyag.
329. vitaülés:
NAP NAP
A Környezetünkért Egyesület, az Alapítvány az Interdiszciplináris Kutatásokért, a Reális Zöldek Klubja, a Filozófiai Vitakör, a Magyarországi Zöld Kereszt közös rendezvénye
1995 június 21., szerda 10:00, MÁFI II.em. Lábnyomos Terem.
Szervezők: Tóth Álmos és Detre Csaba
Program:
10.10 – 10.20 Megnyitó: Tóth Álmos
10.20 – 10.40 Földi Tivadar: A Nap elektrosztatikus tere
10.40 – 11.00 Nagy Zoltán: Nap-légkör-ózonlyuk
11.00 – 12.00 Horváth István: A napsugárzás káros egészségügyi hatásai
12.00 – 12.20: Mészáros Milán: A napenergia-felhasználás káros hatásai a Föld energiafolyamára
12.20 – 12.40: Agócs József: A napenergia-bioszféra-éltető hatásfokának változása
S z ü n e t
14.00 – 14.20: Lontay Ervin Pál: ... urunk-bátyánk a Nap
14.20 – 14.40 Lukács Béla: A Nap entrópiája
14.40 – 15.00: Bérczi Szaniszló: Nap, kő, jég
15:00 – 15:20: Zelenka Tibor: A Naprendszer bolygóinak távérzékeléses kutatása
15:20 – 15:40: Detre Csaba: megdöntötte-e Copernicus a geocentrikus világképet?
Vita az utolsó előadást követően
A sokrétűen multidiszciplináris előadóülés külön érdekessége, hogy csaknem 10 év után (1985 október, lásd ott) újra megjelent a Vitakörben Mészáros Milán, aki 1983 – 1985-ben jelentős és érdekes szerepet játszott a Kör életében, s ennek akkor furcsa módon lett vége. A Vitakör meghatározó, s a nyolcvanas évek első felében aktív tagjai barátsággal fogadták a „megtért Milánt.”
330-332. vitaülés:
Őrségi vándorgyűlés, szervező: TAVASZY FERENC,
1995 június 23-25., hétfő-vasárnap, Szatta, Tavaszy Ferenc „tusculanuma”
A Filozófiai Vitakör és az
Őrségi Önkormányzat közös rendezésében:
AGÓCS JÓZSEF (a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem adjunktusa): Az erdő és mezőgazdálkodásunk mai helyzete és problémái – 1995 június 23., péntek, 20h, Szatta, Faluház
Szattán, a piciny őrségi falucskában Dr. Tavaszy Ferenc a Vitakör alelnöke hangulatos körülmények között látta vendégül a Kört „tusculánumában.” A vándorgyűlés másik két napján, jún. 24.-én szombaton, s jún.25.-én vasárnap a vendégek kirándulást tettek az Őrségben, illetve átmentek Ausztriába is.
Kéziratos jegyzeteim (d.cs.):
Agócs József vitaindítójában leszögezte: „Az Ember amióta létezik, az Erdőt irtotta. Az Erdő az Emberiség ősellensége.A természet nem tűri a monokultúrákat, mert az természetellenes.” Bokor Levente hozzáfűzte: „A monokultúrák az Ember eltömegesedésének eredményei.”
333. vitaülés:
Az IGCP 384 PP (Extraterrestrial Spherules: A New Tool for Global Correlation) Magyar nemzeti Bizottságának 2. ülése 1995 június 26., hétfő 14h, MÁFI II.em. Lábnyomos terem
Napiend:
- A téma pályázatai feladatai (OTKA) és pályázati lehetőségei
- (OMFB, COST, COSPAR, stb.)
- Vizsgálati metodológiák
- Nemzetközi szerveződés
- Magyarországi referenciaszelvények és a globális korreláció jelenlegi helyzete
334. vitaülés:
Az évadzáró összejövetel
eredeti meghívójának szövege:
Szeretettel várunk 1995 június 30.-án pénteken a „Tücsök” Sörözőben („Taverna Philosophica”) 17 órakor kezdődő évadzáró összejövetelünkre!
cím: Budapest, XIV. Stefánia út 29., a Földtani Intézettől kb. 350 m-re a Budapest Sportcsarnok felé, a teniszpályákkal szemben. Tel.: 252-4480.
Elnökség
Az évadzáró összejövetelen a Vitakör programját egészen 1995 november 17.-ig összeállították a jelenlévők.
335. vitaülés:
Az IGCP 384 Magyar Nemzeti Bizottságának 3. ülése
1995 július 17.,hétfő, 14h, MÁFI II.em. Lábnyomos Terem:
PRINCZ PÉTER: A globális
komputeres információs hálózat kiépítése (STATOR-program)
336-338. vitaülés:
A Filozófiai Vitakör Alföldi Munkacsoportjának ülése:
„Ó-GÖRÖG AGÓRA BUGACON” – rendező és házigazda: BÁNHIDI ANDREW, 6133 Jászentlászló, Kalmárföld 54., budapesti tel/fax: 1 600 021,
1995 augusztus 4., péntek – augusztus 6. vasárnap.
Ez volt a második bugaci vitaköri
vándorgyűlés.(Első: 1994 agusztus.)
Budapestről autókaraván indult pénteken 14 órakor a Földtani Intézet elől két Skoda-autóval, az egyiket D. Lombay Kamilla vezetee, benne Vcsernyés Györggyel, Géczy Istvánnal és Detre Csabával, míg a másikat Földi Tivadarné vezette, benne Földi Tivadarral és Bokor Leventével. Bugacon csatlakozott a társasághoz Agócs József és Fáy Árpád.
Az összejövetelről nem maradt meg írásbeli anyag, kéziratos jegyzeteimben (d.cs.) azonban néhány kiemelkedő eszmefuttatás megmaradt:
A vitaindító előadás a térbeni és időbeni véges és végtelen gondolatkört járta végig. Minden létező véges, még maga a világ is: „Fizikailag és szellemileg is elenyészett a világ” jelentette ki az előadó. „Mindennek kezdete és vége van. Az emberi elme véges testben van, számára felfoghatatlan a végtelen.Előbb az időt kell birtokolni, utána lehet belépni a létezés birodalmába.” (Ez utóbbi kifejtéssel szemben több ellenérv is elhangzott). „Idő előtti állapot a Paradicsom.”A nézőpontok különbsége távolságot jelent. Ez a távolságrendszer a tér.” (Detre Csaba ezt igen figyelemreméltó kijelentésnek nyilvánította.) Az előadó arról is beszélt, hogy a reális létezőkkel, - amelyek térben is időben léteznek – szemben, a „lélek v. szellem” az, amely örök, éppen azért mert független a tértől és időtől. „Ami tér és időn kívűl van, az a szellemi (lélek, „asztrális” stb., kizárólag nomenklatúra kérdése). Detre Csaba erre megjegyzete, hogy „ha minden létező ötdimenziós (lásd ennek kifejtését máshol), akkor dimenzión kívüli lények feltételezése irracionális.” Élénk vita folyt a dimenzió értelmezéséről is.
339. vitaülés:
A „Szferulitok vizsgálata a Kárpát-medence ....” OTKA résztvevőinek összejövetele egy nagybányai mineralógiai szimpózium (1995 aug. 27-28) előadásainak nyilvános vitájának céljából.
1995 augusztus 21., 14h, MÁFI Lábnyomos Terem.
(részletes programot lásd: Filozófiai Vitakör 1993-1995, 231-365)
Gheorghe Udubasa a Román Földtani Intézet igazgatója a szokásos nagybányai mineralógiai összejöveteleket a közös magyar-román extraterresztrikus geológiai vizsgálatokra koncentrálta, amely fontos részét képezte az IGCP 384 globálissá tételének. (Lásd: Proposal of IGCP 384, valamint a készülő: „Az IGCP 384 története” c. készülő művemet – d.cs.)
Detre Csaba OTKA-témavezető
figyelmeztetése, amelynek tudományfilozófiai
értéke van.”Végezetűl felhívom a Tisztelt
Kollégák figyelmét az OTKA-kutatásokra előírt
műhelytitok rendelkezésekre. A témábavágó
kutatások nyilvános tudományos üléseken váljanak
publikussá, és különösen ne a bulvárlapokban és
egyéb kétes értékű információs csatornákon. Az
ilyen híradások mérhetetlenűl lejáratják a
tudományos eredményeinket!”
340. vitaülés:
Nagybányai mineralógiai konferencia.
1995 agusztus 27-28., Nagybánya, Román Földtani Intézet rezidenciája. (Részleteket lásd: Detre Csaba: „Az IGCP 384 története”
341. vitaülés:
„A FILOZÓFIAI VITAKÖR” idénynyitó összejövetelét 1995 szeptember 1.-én pénteken 17 órakor tartja a szokott helyen, a „Taverna Philosophica”-ban (Tücsök) Feltétlenűl várunk!
Elnökség”
342. vitaülés:
Az IGCP 384 PP Magyar Nemzeti Bizottságának 4. ülése
1995 szeptember 4., hétfő, 14h, MÁFI Lábnyomos Terem
„Napirend:
- Beszámoló a nagybányai 3. Mineralógiai Szimózium (aug.27-28., kiutazás. 25-29.) „Extraterrestrial Spherules” szekciójának eseményeiről
- A november 14-16. „Second International Budapest Meeting on Spherules” előkészületei
- Nemzetközi aktivitás
- Pályázatok, különös tekintettel a pernye („industrial spherules”) kutatásokra
- A T 014958 OTKA személyes vállalásai
Megjelenésére feltétlenűl számítok,
tisztelettel
Dr. Detre Csaba
elnök”
343. vitaülés:
FÖLDI TIVADAR: Nem-lineáris jelenségek
1995 szeptember 8., péntek, 15h, MÁFI földszint, ebédlő
Az előadásról nem maradt meg írásban közreadott anyag. Az előadó mottóként jelentette be HAMLET-mondatát: „Olyan késő van, hogy mindjárt korán lesz.”Egyéb illusztráció-szerű kijelentés: „Egyiptomban a király (faraó) lábhossza volt a hosszmérték.” Az előadó az időjárást kitüntetetten nem-lineáris folyamatoknak tekintette.
Szántó Borisz megjegyzései:
A nem-linearitás jellemzői:
- outpot nem függvénye az inputnak.
- nem-lineáris az, ahol mindig több minőségű folyamat különböztethető meg.
- mindig folyamat, csak folyamat lehet.
- mindig visszacsatolás,
- granulált („ugrásszerű”) minőségi változás
- mindig oszcilláló, periódikus gerjedés, lecsengés.
Ha a linearitás dominál:
- struktúrája meghatározható
- lineárisan nem írható le, csak közelíthető. Szukcesszióban leírható, története van.
Földi Tivadar válasza: „Minden nem-lineáris rendszer emlékezik az előéletére.”
Megjegyzésem (d.cs.): lineáris = irreverzibilis
344 – 346. vitaülés:
II. Soproni Vándorgyűlés
A TERMÉSZET NYELVE
Rendező: AGÓCS JÓZSEF, a Nyugat-Dunántúli Munkacsoport elnöke –
1995 szeptember 15-17.,
Sopron, Csongor u.8., Agócs-ház.
Szeptember 15.-én pénteken 15 órakor autókrarván indult az elnöki rezidenciától, a Csörsz u.10-ből: a Lombay László vezette Seat Ibiza, benne Detre Csaba, Lombay Kamilla, Szántó Borisz, a Tavaszy Ferenc által vezetett Lada, benne Tavaszy Ferencné, Bokor Levente, Vitányi Pál, Valamint a Földi Tivadarné által vezetett Skoda, benne Földi Tivadarral. Agócsék házánál a társaság találkozott Bánhidi Andrással, aki Bugacról egyenesen Sopron felé ment szintén gépkocsival. Az egyik előadó volt még Dárday Pál zenész, annak a soproni kórusnak a karnagya, amelyben Agócs József is énekel. Ugyancsak jelen volt Ormosi Anikó, a soproni rendezvények állandó szervezője.
A jelenlévőkről készült jelenléti lista elveszett az 1996 március 29.-én elorozott jelenléti naplóval együtt. Agócs József több tanítványa is jelen volt, valamint családjából Agócs Józsefné és Agócs Csilla.
A házigazda Agócs József a nyelvet mint az emberi kommunikáció legfontosabb eszközét definiálta. Azonban szerinte létezik egy még általánosabb, ún. „metanyelv”, amely „evolúciós skálafüggetlen” fogalom. Idézte SZADOVSZKÍJ-t, aki szerint az emberi nyelv alkalmatlan a Világ megismerésére. Léteznek bizonyos „speciális nyelvek”, amelyek csak annyiban hasonlítanak az emberi nyelvekre, hogy az ember számára érthetővé tehetők, „lefordíthatók” emberi nyelvre.
Az előadó szerint a természet nyelvével szemben az emberi nyelv elvont, s egyre inkább elvontabbá válik. Ennek oka az emberi nyelv általánosító jellege, szemben a természet nyelvével, amely nem absztrahál. Agócs szerint a nyelv általános értelemben = kölcsönhatás.
„A természet nyelve válaszoló, míg az ember nyelve: kérdező”.Detre Csaba hozzászólása: „absztrakcióra csak az emberi nyelv képes, talán éppen ez is lehet az ember egyik specifikuma”. Agócs: „A természet nyelve egyszerre szól. Nem absztrakt, mem tud a sok közül elvonatkoztatni. Az emberi nyelv hagyománytisztelő.A természet nyelve az előbb említett szinfóniából kifolyólag együttműködésre törekvő.” Utóbbi megállapítást többen kétségevonták, éppen a „struggle for life” kapcsán. Vitányi Pál megjegyzése: Agócs József szerint a Természet maga a Nyelv.
Ezután került sor DÁRDAY PÁL: A zene eredete c. előadására: „a zene eredete: metafizikai és irracionális dolgokkal való kapcsolat egyik lehetősége – transzcendens hatalmakkal való kapcsolat.” „Azonos hangnemek = azonos hangulatok. A zene fő szerepe: magunkat találjuk meg benne.legintimebb elmélyedés, az irracionális világgal való kapcsolat.A zene a legmagasabb rendű absztrakció.”
Hozzászólások:
Földi Tivadar: zene korábbi, mint a beszéd.
Detre Csaba: a zene nem irracionális, emocionális, de az emóciókat nem lehet irracionálisnak nevezni.
Detre
Csaba és neje este meglátogatta Dorosmai Imrét,
aki ugyanúgy mint ő, örmény-magyar szótárt
szerkesztett.
A II. Soproni Vándorgyűlés egyik emlékezetes eseménye, hogy 17.-én vasárnap délelőtt a Károlyi Kilátó alatt egy kutya megharapta Földi Tivadart. Agócs Csilla a kirándulásra elvitte kiskutyáját, amelyre a kilátó toronyőrének kutyái rátámadtak, s a nagy kavarodás során az egyik láncát letépő kutya harapta meg Földi Tivadart, akit a toronyőr terepjáró gépkocsijával elvitt a sopronoi kórházba, ahol veszettség elleni szérumot kapott.
347. vitaülés:
A Filozófiai Vitakör Kommunikáció-Informatika Munkacsoport megbeszélése
1995 szeptember 22., péntek, 15h, MÁFI földszint, ebédlő
Az
eredeti meghívó szövege:
„A napirenden a következő kérdések szerepelnek:
1) A tezaurusz-szerkesztés alapproblémáinak áttekintése a „Logika-szemiotikai és informatikai fogalmak tisztázása” és „Ismeretgyarapodás természetes, illetve értelem útján” címmel elhangzott előadások alapján.
2) Javaslat a MAGYAR GAZDASÁGI TEZAURUSZ tematkai vázlata alapján az egyes fejezetek megírására felkérendő szakértékről.
3) Fejlemények a tezaurusz megszerkesztéséhez és kinyomtatásához szükséges anyagi háttér megteremtését illetően.
Előadók: 1) és 2) pontnál KÓNYA Balázs, a 3) pontnál BALÁS Imre.
Az összejövetel helye: .......ebédlő.
Budapest, 1995. szeptember 8.
Dr. Kónya Balázs
a Munkacsoport vezetője
1124 Budapest, Méra u.5., tel.: 202-44-21”
Kónya
Balázs egy 4 oldalas, sűrűn nyomtatott anyagot
adott közre, lásd: Filozófiai Vitakör 1993-1995,
231-365.
348. vitaülés:
A MÁFI Szferula Kutató Csoportjának űlése:
PROF. HIDEO OHASHI (Physics labor., Tokyo University of Fisheries):
Japanese Studies on Cosmic Dust – Surface, Deep Sea; Balloon and Satellites
1995 szeptember 26., kedd, 14h, MÁFI Igazgatói Tanácsterem
A japán vendég a magyar-japán szferula-kutatási együttműködés keretében járt Magyarországon. Több japán szakember bevonásával jelentős szerepe volt az IGCP 384 „projekt” globálissá bővítésében.
349. vitaülés:
SZÓNOKY MIKLÓS: A geológiai megismerés és a képzőművészet I. rész
1995 szeptember 29., péntek, 15h, MÁFI földszint, ebédlő
Detre Csaba a japán vendéggel való terepi kirándulás miatt nem tudott jelen lenni szegedi geológus kollégája előadásán. A feljegyzések szerint az előadó legemlékezetesebb kijelentése: „A geológia a kincsek tudománya, egészen általános értelemben is.”
350. vitaülés:
DUDICH ENDRE: Kalandozás a filozofálás történetében IV. rész
1995 október 6. péntek, 15h, MÁFI fölszint, ebédlő
A nagyívű filozófiatörténeti sorozat ezen fejezetének (Arisztotelész) teljes anyagát lásd: A Filozófiai Vitakör Évkönyve 2000.
351. vitaülés:
VITÁNYI PÁL: „Saláta, vörösbor, paradigma” – házirendezvény,
1995 október 19., csütörtök, 12h, Budapest II., Riadó u.10/A, telefon: 275 03 04.
Részvételi díj: (legalább) egy üveg száraz vörösbor.
A rendezvényről nem maradt fenn semmilyen írásbeli dokumentum.
352 – 354. vitaülés:
A Filozófiai Vitakör Tokajhegyaljai Munkacsoportjának vándorgyűlése
1995 október 20-22, péntek-vasárnap, Abaújszántó, Hubertus Motel.
A vándorgyűlésre Budapestről Abaújszántóra elmentek: Bokor Levente, a Detre-házaspár, Lombay László, Simán Katalin, Fáy Árpád, Vitányi Pál. Ott a helyszínen, a Hubertus-motelben tudta meg a társaság, hogy a Tokajhegyaljai Csoport vezetőjét és lelkét, Géczy Istvánt előző nap mentők vitték el Szerencsről a Miskolci Megyei Kórházba. Ekkor derült ki az is, hogy Géczy Istvánnak előrehaladott vastagbélrákja van. Ebbe halt bele hét évvel ésőbb, 2002 december 12.-én.
A Hubertus Motelben az első este szabad vita folyt az energia társadalmi szerepéről, amelyre késő este megjelent Dr. Angyalos László is. Ő kifejtette, hogy a vándorgyűlés időzítése nem volt a legjobb, mert éppen azidőtájt van a szüret dandárja is. Az összejövetelen két abaújszántói tanár is megjelent, Büdy József és Madár Ferenc is, akik még hosszú évekig is a szerencsi-abaújszántói rendezvények résztvevői voltak.
A budapestiek 22.-én vasárnap meglátogatták Géczy Istvánt betegágyánál a miskolci kórházban.
A vándorgyűlésről nem maradt fenne írásbeli anyag.
355. vitaülés:
A MÁFI Szferula Kutató Csoport ülése
1995 október 28., szerda, 14h, MÁFI II.em. Lábnyomos Terem
Program:
- A november 14-16.-i „Budapest 2nd Meeting on Spherules” előkészületei, kivonatok leadása. (előadás címe angolul, magyar kivonat.)
- Az 1995. évi OTKA-teljesítések.
- A M.Ü.I. támogatásával induló program megkezdése.
- Siegelné Farkas Ágnes: beszámoló az 1995. évi eseményekről: kréta szferula kutatás, K/T határ;nagybánya, Bruxelles, Maastricht.
- Egyebek.
Megjelenésére feltétlenűl számítok!
Detre Csaba témavezető
356. vitaülés:
A SEMMIRŐL – DE NIHILO
őszi ankét (későbbi, 2003 novemberi megnevezésén: „I. Udenológiai Konferencia”, a második ilyen konferenciára 2003 november 14.-én került sorra Kőbányán, a Pataky Művelődsi Ház Könyvtárában, Kovács Györgyi rendezésében)
1995 november 3., péntek 14:45-ös kezdés, MÁFI földszint, ebédlő
Program:
-
LONTAY ERVIN PÁL: De nihilo
-
DETRE CSABA: Az evolúciós
semmi, azaz létezik-e a semmi?
-
GÉCZY ISTVÁN: Korreferátum
a semmihez
-
AGÓCS JÓZSEF: A semmiről
-
TAVASZY FERENC:
Korreferátum az ontológia szemszögéből
-
ÉDER ISTVÁN: A „semmihez”
címzett utólagos hozzászólás
Az előadók nem tettek közzé írábeli anyagokat előadásaikról. Feljegyzéseim az előadásokról és a vitáról:
Lontay Ervin Pál: Nihil: minden kvantitás kiiktatása, ontológiai semmi. „Ex nihilo nihil fit”-et senki nem tagadta a filozófia története során. Sartre: „Les mots”.
Detre Csaba:”Fésületlen jegyzetek”: Előzmények: Fejlődés: A Világ mozgásmennyisége állandó. A fejlődés ezen összmennyiség átrendeződése. ha valahol megnő a mozgásmennyiség, más helyen csökken. Nem létezik olyan mozgás, történés, ami nem ebben az egységes rendszerben történő átrendezés lenne. Ezért minden történés, mozgásmennyiség átrendeződés, azaz fejlődés.
Ki akarom mutatni azt, hogy a nem létező, amit én semminek nevezek, az, ami nem fejlődik.Mivel minden ami létezik, az fejlődik, azaz lét=fejlődés. Ez az Anyag, azaz Univerzum genetikai egységének következménye. Ebből kifolyólag létezni=származni. A „semmi” absztrakció, elméletileg feltétlezhetünk olyan létezőt, amely nem fejlődik, azaz nem származik sehonnan, de éppen ez a „semmi”.Egy ideális végtelen alacsonyrendűség, ahol a mozgásmennyiség nulla, semmilyen mozgásmennyiség átrendeződés nincsen, ez az evolúció megszűnése, a nem-létezés, a nihil. Ergo: a nihil a nem-fejlődés.
Géczy István: Semmi az abszolút negáció: Nihil: negatio omnibus. Isten mindenhatósága abban jut kifejezésre, hogy a semmiből, azaz a nem-létből alkotta meg a mindent. A semmiről mint nem-létről nem lehet beszélni, tehát Wittgenstein-t idézve: „Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell.”
Agócs József: Ha mindenkor a valami van ,a semmi nem lehetséges. A hiány: = dinamikus semmi. (v.ö. Eckhardt Meister). Hiány – elidegenedés—(Entfremdung). „Aki ismeri a valamit, az azt (is) láthatja, ami nincs. (Detre közbe: az Entfremdung hívja elő a Jakob Böhme-i „Qual”-t is!)
Tavaszy Ferenc: Ha létezik ontológia, azaz léttan, akkor kell léteznie kell a nem-lét tanának is, amely azzal foglalkozik ami nincs, azaz nem létezik.
Éder István („magánmatematikus”): Sokféle semmi van! A matematikai zérus nem semmi, mégpedig nem is a kvantitás tagadása, hanem nagyon is fontos kvantifikáció! Természetesen a matematika számára abszurdum a kvantitás tagadása, hiszen a matematika a kvantifikáció tudománya. A „semmi” tehát a legelvontabb metafizikai fogalom. A gyakorlatban létezik egy „semmi” fogalom, ami csakugyan „hiányt” vagy negációt jelöl, ahogyan azt Agócs József kifejtette. Kozmikus hiány azonban Istenhez vezet el, Ő hiányolta az Univerzumot, s ezért megteremtette.
Hozzászólások:
Dudich Endre: Absolutum --- semmi. A semmi szükséges volt a világ teremtéséhez, mert Isten a semmiből (tudta csak?) teremteni a világot, másból mint semmiből teremtenie nem is volt lehetséges. Egyáltalán lehet-e a világot másból teremteni mint semmiből?
Vitányi Pál: „Azért az még sem semmi, ahogyan ez a kategória létezik!” (derültség).
Földi Tivadar: A statikus semmi nem létezik. (v.ö. Detre: a nem-fejlődő) A relatív semmi, a „hiány” az reális v.ö.: Agócs, Eckhardt Meister. Semmi: végtelen, a változó menyiség különböző sebeséggel tart a végtelen mennyiség felé.
„Szöllőleves Tivadar” (1995-1996 szezonban a Kör űlésein gyakorta megforduló szöllőlé üdítőital gyáros, aki már kinyomozhatatlan módon került a Körbe, s neve nem maradt meg az utókorra, a Jelenléti Napló 1996 március 29.-i elorzása miatt):”A semmi az ami nem teleológikus.” Ilyen a Semmi és a Minden.
357. vitaülés:
JORDÁN GYULA (ELTE Politikaelméleti Tanszékének docense): Szun-Jat-szen és a Kínai Forradalom
1995 november 10., péntek, 15h, MÁFI földszint, ebédlő
Dr. Jordán Gyula docnes Kónya Balázs „kínai bankszakértő köréhez” tartozott, akik igen jó kapcsolatot tartottak fenn a budapesti „Tajvani Misszióval.” Ez alkalommal is képviselte magát a misszió, de nevét már nem tudjuk, a Jelenléti Naplót ért merénylet miatt.
358-359. vitaülés:
Spherules and Global Events. Second International Budapest Meeting on Impact and Extraterrestrial Spherules – organized by the Geological Institute of Hungary and the Hungarian Geological Society.
Budapest, 14-16 November 1995.
A
részletes programot lásd: Filozófiai Vitakör,
1993-1995, 231-365. A konferencia résztvevőinek
listája: „A Filozófiai Vitakör előadásainak
címlistája” c. mellékleten.
360. vitaülés:
- LONTAY ERVIN PÁL: Fejezetek a klasszikus filozófia történetéből, 9. rész: A kritikai vizsgálatok kiindulásai
- DUDICH ENDRE: A megismerés útvesztője. Kalandozás a filozofálás történetében, 5. rész: Űr a külvilágban, és A LÉLEKBEN. Epikurosz és a sztoikusok
1995 november 17., péntek, 15h, MÁFI földszint, ebédlő
Dudich Endre előadásának
teljes anyagát lásd: A Filozófiai Vitakör
évkönyve 2000.
Lontay Ervin Pál előadásának kivonata:
I.1. Előzmények: A filozófia definíciója. Minden
a tárgya. Végső okait keresi. Az általános
metafizika (Ontológia). Speciálisak: az
Abszolútúum, Kozmológia, Pszihológia, és az
Etika. Definíciók.
2. Témaelemek: A két logika. Tanítás az értelemről: formális és anyag. A Kritika. Def.: Az igaz és biztos megismerés feltételei, forrásai és korlátai. Episztemológia. Más elnevezések.
II.1. A kritika alapproblémája. Megismerésünk fogalmi. Bennmaradó. Tárgyi konformitása. Körülírása: „más képek ismeretképi birtoklása... Élettevékenység. Az igazság objektivitása: az értelem és a dolog megegyezése. A tévedés a kettő különbözése. Vizsgáljuk az igazi megismerés lehetőségét általában. Az emberi megismerés alapja ez. Az ismerettárgy és az ismerő alany tökéletessége egy és ugyanaz.
2. Tézis ... Kindulásképpen minden bizonyosságban kételkednünk kell ... St. q.: Az értelem problémamegoldó állapota. Tudománymegalapozó. Terminológia: tudatlanság, kétely, gyanú, bizonyosság. A kétely: az értelem állásfoglalásának felfüggesztése a tévedéstől való félelem miatt. A kétely felosztása: a.) Reális: nincs motívuma (dub., neg.) vagy egyenlők (dub. poz.) b.) Módszeres (akarattól eredő): lehet: Túlzásba vitt kritika: privatív lehet (amíg az igazság léte nem izonyított), Lehet: negatív (mindent tagad, majdnem mint a rivatív) A józan kritika: Problémamegoldó, általános, elvonatkoztat (Ez a klasszikus.) Színlelt kritika: a bentrekedéstől való félelem miatt. c.) A szkepticizmus: az általános kétely.
A probléma megoldása: Olyan kételyt kel alkalmazni, amelyet 1.) a a probléma megoldása megkövetel, 2.) elkerüli a tévedést, 3.) és nem teszi lehetetlenné a megoldást. Ámde ilyen az elvonatkoztató, probleatikus, általános és módszeres kételkedés, tehát áll a tézis. Ad 1./ a módszeresség elkerüli mind az „in sacculo”, mind a színlelt kételyt. 2./ semmit sem tagad, ha anak nincs kellő indoka, és 3./ nem teszi lehetetlenné a megoldást, mint az általános privatív kétely. Scholion: a Platón féle innatista (veleszületett) dogatizmus nem őrzi meg a tudományos érdeket.
III.1. Összefoglalás. Íme a KRITIKA alapproblémájának megoldásához szükséges értelmi alapállás. A filozófia összes főfejezetéhez is ...
2. Konzekvenciák. Amilyen a lét, olyan a cselekvés. Amilyen valaki sajátmaga, olyanok a céljai. Az ember valamiképpen minden ...
A következő témánk címe: A Kozmológia alapkérdései. /X. fejezet.
361. vitaülés:
RADNAI ISTVÁN: Identitás – nemzettudat – nacionalizmus
1995 november 24., péntek, 15h, MÁFI földszint, ebédlő
Radnai István egyike a Filozófiai Vitakör rejtélyes alakjainak. 1995-1996-ban gyakori vendége volt a Filozófiai Vitakörnek, s ez az előadás volt egyetlen előadása. Írásbeli anyagot nem adott közre. megelőzően azt javasolta több akalommal, hogy a Filozófiai Vitakör legyen „Societas Philosophica Classica”, s elsősorban Lontay Ervin Pál filozófiai irányvonalát kellene erősíteni.
Előadásáról írt jegyzeteim (d.cs.): Nemzetfogalom: politikai fogalom. A magyar nép nem volt hódító, inkább „sedenter” tipusú, mint pl. az örmények. Az amerikaiak által vezényelt globalizmusnak elsődleges érdeke, hogy a volt szocialista országok lakosságából írtsák ki a nemzeti öntudatot, hogy konformisak legyenek az amerikai kozmopolitizmussal. Ehhez az amerikaiak legfőbb kollaboránsai a magyarországi zsidók kozmopolita rétegei. Ő mint magyar zsidó élesen ez ellen van.
362. vitaülés:
A Filozófiai Vitakör Kommunikáció-Informatika Munkacsoportjának megbeszélése
1995 december 1., péntek, MÁFI földszint, ebédlő:
Napirend:
- BALÁS IMRE: Fejlemények a Magyar Gazdasági Tezaurusz megszerkesztéséhez és kinyomtatásához szükséges anyagi háttér megteremtését illetően
- KÓNYA BALÁZS: Javaslat a Magyar Gazdasági tezaurusz tematika vázlata alapján az egyes fejezetek megírására felkérendő szakértékről
- VITÁNYI PÁL: A most alakuló „3.-ik paradigma” mint a mesterséges intelligencia-kutatás informatikai háttere
Dr. Kónya Balázs
a munkacsoport vezetője
1124 Bp..Méra u. 5., tel.: 202-4421
363. vitaülés:
A MÁFI Kozmikus Anyag Kutató Csoportjának űlése:
Napirend:
Az Űrkutatási Iroda első „elenőrzési pontjához” kötelező beszámolók előkészítése
1995 december 5., kedd, 14h, MÁFI Múzeum, Népstadion-felöli galéria.
A beszámolók az ÜI által finanszírozott „Szferulák eredetének komplex vizsgálata” kutatási program módszertani bemutatása.
Mottó: „A
pénz nemhogy nem boldogít, de még bajjal is jár”
Detre Csaba: nemzetközi együttműködés. Kapcsolódás űrkutatási programokhoz. Kozmológiai, kozmogóniai vonatkozások.
Don György: A program információs háttre. (Princz Péter bevonásával)
Dosztály Lajos-Solt Péter: Szferulák kinyerése kőzetekből (A terepi gyűjtéstől – a beszerzendő – binokuláris mikroszkóppal történő vizsgálatokig. Az új mikroszkóp jelentősége.
Kákay Szabó Orsolya: A SEM-EDAX vizsgálatok eddigi eredményei és lehetőségei a szferulák eredetének kutatásában
Viczián István: Az agyagásvány vizsgálatok szerepe (kész, publikált anyag, 2nd Budapest Meeting on Spherules).
Részleteket lásd: Filozófiai Vitakör 1993-1995,
231-365.
364. vitaülés:
SZIMONJÁN ANAHIT – DETRE CSABA:
A diaszpórák története és fejlődésdinamikája
1995 december 8., péntek, 15h, MÁFI földszint, ebédlő
Anahit Szimonján örmény történész, az Örmény Diaszpórakutató Intézet tudományos főmunkatársa volt azidőtájt. (Ma, 2004 február 28.-án igazgatóhelyettese). A hetvenes években Magyarországon az ELTE-n szerzett történészi diplomát. Kiváló magyar tudása miatt magyar-örmény tolmács, majd 1991 után, Örményország függetlenné válását követően magyar-örmény kormányi szintű tolmács. 1995 november-decemberében Magyarországon volt tanulmányúton, s Detre megszervezte a közös előadásukat a Filozófiai Vitakörben. Detre a nyolcvanas évek elejétől külső tanácsadója az Örmény Diaszpórautató Intézetnek, s Anahit Szimonjánnal együtt dolgozták ki modelljeiket a diaszpórák dinamikájához.Az örmény diaszpóra mellett különös figyelemmel kutatták a zsidó és a görög diaszpórák természetét. Meghatározásuk szerint a diaszpóra népek azok, amelyeknek több mint a fele nem egy őshazában lakik, hanem a világ különböző részein szétszórtan.
Ilyen diaszóra népek:
Örmény: 3,5 millió az őshazában, s mintegy 5,5 millió szétszórva
Zsidó (itt kritérium a zsidó vallás): 3 millió Izraelben, 13 millió szétszórva (ebből 7 millió az USA-ban)
Görög: 10 millió Görögországban, 12 millió szórványban.
Ír: 3,5 millió Írországban 40 millió(!) szétszórva, ebből kb. 30 milliónyian az USÁ-ban.
Nincs anyaországuk:
Kurdok: kb. 35 millió, szétszóródva Törökország, Örményország, Azerbejdzsán, Irán, Irak, Szíria, Szaúd-Arábia területén. (Ebből: Irak: 40%, Irán: 35%, Törökország: 15%, többi: 10%).
Palesztinok: 2 milliónyian kegyetlen elnyomás alatt Izraelben, s ugyanígy mint menekültek mintegy kétmilliónyian Szíriában, Libanonban, Jordániában, Egyiptomban, s ugyanennyien szétszóródva a világ minden részén.
Lényegében a legnagyobb diaszpóra a kínai, amely meghaladja a 120 milliót, de a kínai a fenti definíció szerint mégsem nevezhető diaszpóra-népnek.
Magyarok: 10 millió az anyaországban, 5 millió a környező országokban, azaz a trianoni diktátum által lecsatolt területeken, s mintegy 2 milliónyian szétszórva a világban.
A diaszpórák dinamikája elválaszthatatlan a világpiac dinamikájától. E téren kiemeleten lásd: zsidók, örmények, görögök, kínaiak.
365. vitaülés:
Az 1995. évi évzáró vitaűlés:
1995 december 15., péntek,
15h, MÁFI földszint, ebédlő
Program:
-
Az 1995. év értékelése.
Zentai Péter Emléklapok átadása. Mit tud tenni a
Filozófiai Vitakör az Interdiszciplináris
Alapítványért?
-
TAVASZY FERENC: Az
ontológia axiomatikájáról
-
SZÁNTÓ BORISZ:
TUDOMÁNY-POLITIKA és/vagy TECHNOLÓGIA-POLITIKA
A
feljegyzések szerint a következők kaptak Zentai
Péter Emléklapot:
- Balás Imre,
- D. Lombay Kamilla,
- Fáy Árpád,
- Dr. Simán Katalin,
- Dr. Szántó Borisz.
Tavaszy Ferenc előadásának
kivonata:
A címben jelzett tanulmány általámos és
összefoglaló képet igyekszik nyújtani az
ontológia –azaz a lételmélet – birodalmának
alapjairól. Előljáróban tehát a diszciplina
fogalomkörének legalapvetőbb elemeivel – a
„semmivel” és a „valamivel” foglalkozik.
Megállapítja, hogy ezek az elmek egymás
komplementereként viselkednek, azaz kizárják,
ill. egyúttal fel is tételezik egymást.
Ilyen minőségükben egymásba is átmehetnek, azaz a semmiből éppúgy lehet valami, mint a valamiből a semmi. Ezen a körön belűl éppen a semmi kínája fel azt a lehetőséget, aminek a világába belefér a minden a semmi világa éppúgy kiépíthető, mint a „bármi-valami” világa, az utóbbi negációjaként. A semmi világa ekként éppúgy strukturálható, mint a valóság szférája.
Miután a semminek nincs „fogantyúja”, saját strukturálására számtalan lehetőséget kínálhat fel. A cél – végső soron – mégis a semmiből eredő valóság világába való bekötés, célszerű és kívánatos tehát a szükséges aspektusokat a valóság birodalmából meríteni.
Ehhhez a megoldáshoz az első lépcsőt az ún. „igazságok” kínálják fel, amelyek mindkét oldalról szemrevételezhetők. Ezek között is első helyet szorítanak ki maguknak az ún. „átmeneti” szférák, aminő pl. a számszerűsíthatő valóság világa.
Elég egy pillantás az ún. „reális számok” és „irreális számok” sajátos matematikai kezelésére és nyomában szembetűnik rendkívül szoros, - egymáshoz kötődő kapcsolatuk. A „reális világ” szinte észrevétlenűl csusszan át a tiszta „irrealitásba”, s mindezt olyan módon teszi, hogy ezt az „irrealitást” a mai világunk korszerű mechnikai tudománya – pl. a hidro- és aerodinamika – de számtalan más terület sem – tudja már nélkülözni.
Hasonlóan átvihetők egyébként a valóságos világ fogalomtárának olyan kifejezései is, mint pl. absztrakt, konkrét, relatív, abszolút é.i.t. az irreális síkokra.
A tanulmány a továbbiakban azokkal a végső, másra már vissza nem vezethető alapelvek rövid áttekintésével foglalkozik, amelyek az ontológia tudományának végső megalapozására és alátámasztására lennének hivatva. Amelyek tehát érvényüket már önmagukban hordják. További bizonyításuk éppenúgy nem lehetséges, mint a tagadásuk. Ezek közé tatozik –példának okáért az „okság elve” éppenúgy, mint teszem azt a „genetikai egységesség elve”.
Budapest, 1995 nov. 16. Dr. Tavaszy Ferenc – (aláírással is,)
a műsz. tud. kandidátusa
Szántó
Borisz előadásának kivonata:
Az iparilag élenjáró országok társadalmi-technikai fejlődésének szintjét nemcsak az infiormációs hálózatok és a globalizáció jellemzik. Fontosabbnak tűnik a fajlett társadalom értékrendjéhez kapcsolódó és a kiválóság elérésére irányuló műszaki és gazdasági stratégia térnyerése.
Az innovációs menedzsment koncepciója egyre inkább az önfejlesztés stratégiája felé tolódik el. Ezt az utat követi a technológia-politika is, a vállalkozói technológiai előny megteremtését, megőrzését és piaci hasznosítását segítő orientális és sekentés koncepciója. A jövő mérnöki előkészítésének koncepciója a piaci viszonyokat felmérő racionális gondolkodáson, de főképpen fantázián és akaraton múlik. Nem annyira a „mennyiből”, mint a „mennyi jól”-ból indul ki. A prioritások és a fejlesztés parancsoló szükséglete, a jövő piaci sikerét megalapozó ötetek és vállalkozások szelektív támogatása ellentmond ugyan a „mai” gazdasági gyakorlatnak – mivel éppen azt kivánja megváltoztatni – viszont előkészíti a „holnapi” termelést és értékesítést. Az innováció menedzsmentjében éppen az a művészet, hogy úgy készítsük elő a társadalmi-gazdasági mechanizmusok révén a gyökeres változást és a „holnap” rutin gazdaságát, hogy ne zavarjuk meg a „mai” termelést és piacot. Az innováció mikroszinten bizonytalan és irányíthatatlan, de - a társadalmi-gazdasági mechanizmusok hosszabb távú kutatásának köszönhetően – mikroszinten előrejelezhezővé válik. Sőt, a technológia-politika lényegéhez tartozik az is, hogy ne a mindenkori állapotban, hanem a folytonos fejlődésben gondolkodjunk.
A technológia-politika koncepciója mind vállalati, mind országos szinten megfogalmazható. Modelljei tanulmányozhatók és sajátosságaiknak megfelelően adaptálhatók. Előrelátó mérnöki szolgáltatást jelent a gyorsabb fejlődésre képes vállalkozónak, amelyek lényegi mozzanata, hogy nem a gyenge vállalkozó támaszkodhat a mindenható államra, hanem fordítva, a mindig konzervatív – és ezért az országok közötti piaci versenyben hátrányos helyzetű – állam próbálja tudatosan előreküldeni az ország legjobbjait, számítva ereedményességükre és az ezzel járó húzóhatásukra.
A technológia-politika alapgondolata csakis a legmagasabb politikai szinten fogalmazható meg. Prioritásából vezethetők le a szervesen kapcsolódó politikai koncepciók.
Európa saját jövője érdekében a közös technológia-politika, a versenyképesség jegyében igyekszik egyesíteni erőfeszítéseit. A technológiai előnyök megteremtéséhez keresi a partnereket. A „kooperációs konkurrenciában” nem behódoló és alkalmazkodó, hanem erős és innovatív tagországokra számít.
Eközben a legtöbb iparilag fejlett országban a tudomány-politika még mindig a két ismert véglete, a „politika a tudományban” és a „politika a tudományon keresztül” koncepciói között tengődik. Az előadás választ keres arra, hogy a fejlődés mai magasabb szintjén a konvencionális tudomány-politika miért ütközik a műszaki fejlesztés mérnöki koncepciójával? A tudomány- és technológia-politika koncepciója felülvizsgálatra, filozófiája újrafogalmazásra szorul.
Az 1995-ös évzárónak szomorú történése, hogy utóljára vett részt vitaköri rendezvényen DR.MIHÁLY SÁNDOR alapító atya (1941-1995), ekkor már sajnálatosan mint a MÁFI portása. Az évzáró után 16 nappal, 1995 december 31.-én elhúnyt.
365a vitaülés:
A MÁFI Kozmikus Anyag Kuató Csoport űlése
1995 december 19., kedd, 14h, MÁFI II. em. Lábnyomos Terem.
A MÜI/TP/15/1995 „Szferulák eredetének ..... vizsgálata” kutatási program résztvevőinek 1. plenáris űlése.
A MÜI (Magyar Űrkutatási Iroda) által támogatott MÁFI szferula-kutatáshoz számos más intézet is csatlakozott: ATOMKI Debrecen, KFKI, Egri Tanárképző, több ELTE TTK-tanszék, a BME Atomfizikai Tanszéke, MTA Csillagászati Kutató Intézet.
Az ülés részletes programját lásd: Filozófiai Vitakör 1993-1995, 231-365.