763. vitaülés: Évnyitó
A 2003 év megnyitó összejöveteléhez felidézzük az eredeti meghívót:
ANNUM NOVUM FAUSTUM, FELICEM, TOTO TERRARUM ORBE
PACIFICUM EX ANIMO PRECATUR
Kedves Barátom!
Szeretettel meghívlak a Filozófiai Vitakör 2003. évi évnyitó összejövetelére, amelyre 2003 január 17.-én, pénteken 17 órai kezdettel kerül sor otthonomban: Budapest XII., Csörsz utca 10., II. em. 1.
Amit megvitatunk:
Homo irrationalis
Aktív
megjelenésedre feltétlenül számítunk!
Tisztelettel: Detre Csaba
Az
évnyitó vitához írott kivonat:
Ráció: Megfelelőség. A világ minden része megfelel egy másik részének. Emiatt van az, hogy a világ valamennyi részét egymáshoz viszonyíthatjuk, egyikkel a másik felett értékítéletet adhatunk. A reális világ minden része egymással kompatibilis. Ez a világban megnyilvánuló parciális vérrokonság törvénye.
Az Ember viszont az, amelyik semelyik uiverzum-résznek sem felel meg. Az Ember az univerzális inkompatibilitás, az Univerzum belső elidegenedése (elidegenedettsége.) Ugyanakkor az Emberrel mindent mérhetünk (homomensura!), de semmit nem mérhetünk, azaz semmit sem hasonlíthatunk össze az Emberrel. Az Ember mint univerzális inkompatiblitás, a totális elidegenedettség. Viszont éppen ez biztosítja az Embernek a végtelen értéket.
764. vitaülés:
A 70 éves VECSERNYÉS GYÖRGY alapító tag
köszöntése
Alapító Atya (Pater Fundator) emléklap átadása
VECSERNYÉS GYÖRGY: Sorsunk mélységei II. rész
2003 január 24., péntek, 15:30, MÁFI Ebédlő
Formai
megjegyzés a meghívóhoz: ezen a meghívón volt
először feltüntetve fejlécként a Filozófiai
Vitakör 30 éves jubileumára utaló felirat, amely
a májusvégi ünnepi konferenciáig minden meghívón
rajta volt:
CIRCULUS PHILOSOPICUS 1973 – 2003
XXX
Vecsernyés György 1973-as alapító atya a második olyan vitaköri alapító tag volt, aki megkapta a Pater Fundator Circuli Philosophici oklevelet. (Az első Dr. Marczis József volt, aki ezt a dokumentumot 80. születésnapja alkalmából 2000 december 1.-jén kapta meg.)
A kitüntetett „székfoglaló előadásában” az alábbi sorsproblémákat tekintette át:
- Minden kultúra vallási meghatározottságú., „szent.”
- Európai kultúra teremtett, nem szent. Épen ezért Európa megismerhető.
- Keresztény/pogány világ önmagától fogva van. A pogányság különféleképpen jelenik meg az európai történelem folyamán.
- „Európai kultúra nem más mint lábjegyzetek Platón műveihez”.
- Népkultúra: Közeledés a Kozmoszhoz.
- Tudomány: bonyolultan strukturális csoportstruktúra.
- Tömegkultúra: A kultúra elsivárosodása. (Ortega y Gasset) Elit érdekei nem azonosak a tömeg érdekeivel: Új feszültség Európa és az emberiség összes többi része között. A kultúra eltömegesedése elsősorban nem Európából indult el.
- Materiális tényezők határozzák meg a társadalmat.
- Maga a „Pénzisten” is irracionalista. A hypermarketek a „Fogyasztás Templomai.” Áhítatosság észlelhető bennük.
765. vitaülés:
DUDICH ENDRE: A „sci-fi” különös világa(i). Széljegyzetek a tudományos-fantasztikus irodalomhoz 11/9. rész: Aranyszemcsék a homokban: R. Bradbury és A. Clarke – 2003 január 31., péntek, 15:30, MÁFI Ebédlő
Az előadás teljes anyagát lásd: Filozófiai Vitakör évkönyve 2001-2003 és FILOZÓFIAI VITAKÖR 2002 nov. – 2003 okt. 758-825. dokumentumkötet.
Az alábbiakban részleteket mutatunk be az előadás anyagából:
Bevezetés
A science fiction ABC-je: A mint Asimov, B mint Bradbury, C mint Clarke
Asimovot egyedülááló jelenségként értelmeztük. Bradbury írásairól az mondható, hogy fiction – science nélkül. Calrke-ról pedig, hogy science – fiction nélkül.
Ez természetesen karakírozó túlzás. (Főleg ami Clarke-ot illeti.) De azért van benne valami. Bradbury esetében határozottan találó.
Mindketten fényesen csillogó, értékes aranyszemcséi az amerikai + angol tudományos-fantasztikus irodalomnak a 20. század második felében mindent elöntő félelmetes homoktengerében.
„Az emberi nem legnagyszerűbb tulajdonsága,
hogy képes mindig újra
kezdeni, mert tudja,
hogy fontos és érdemes újra kezdenie.”
(R. Bradbury)
1920-ban született Waukeganban, egy Illinois állambeli kisvárosban. Az amerikai „középnyugat” kispolgári családjának sajátos hangulata egész életművében érezhető. Tizenkét éves kora óta ír. Verne, Wells és Rice Burroughs művei döntő hatással voltak rá. Nem tudós, hanem író. (Neve is költői, felvett írói név: „Szögtemető sugár.” Eredeti neve: Leonard Spaulding). Szépíró, komoly művészi igénnyel, érzékkel, színes minden érzéket megszólító, szinte barokkos stílussal. Saját bevallása szerint mindig inkább az érzelmekre hallgat, semmint az eszére.
Magát modern mesemondónak és moralistának minősítette. Számra az űr-ügyek csak ürügyek, hogy humanista, szabadságpárti, háborúellenes társadalmi-erkölcsi mondanivalóját kötetlenül, a képzelet szabad szárnyalásával mondhassa el kisregényekben és elbeszélésekben.
Huszonkét évesen debütált – Rice Burroughs Mars-történetének folytatásával. Első elbeszélései Los Angelesben egy eléggé lebecsült sci-fi magazinban jelentek meg. A Marshoz fűződik nyolc évvel későbbi (1950), talán leghíresebb műve is, a Marsbeli krónikák (The Martian Chronicles).
Ez valóan a Marson játszódik, és tényleg a bolygónak a földi jövevények általi, több hullámban végrehajtott meghódításának történetét meséli el az 1999.évi Rakéta-nyártól a 2026-os Egymillió éves kirándulásig. A vörös bolygón csodálatosan kifinomult, dekadenciába hajló civilizáció fejlődött ki, amely igen ötletesen, változatos módon védekezik a barbár és erőszakos betolakodók ellen. Azonban a mese valójában rólunk szól.
Egyik epizódját (A harmadik expedíció ) filmre is vitték. Ebben az űrhajósok saját gyermekkorukba kerülnek vissza de ez halálos csapdának bizonyul. „John Black káplán ugrott egyet, és végigfutott a szobán. Sikított. Kétszer sikított. De az ajtót már nem érte el.”
Végül a Mars őslakói eltűnnek, az egész bolygó valamiféle űrbéli vásári pót-Középnyugattá silányul. A Föld atomháborúban elpusztul. Az egyik túlélő a Marson így foglalja össze a helyzetet: „Egyedül vagyunk. Mi és még egy maroknyi ember, akik néhány napon belül megérkeznek. Elegen, hogy elforduljunk mindattól, ami a Földön volt, és új csapást vágjunk.” – Szemlélet kérdése, hogy ezt a befejezést valaki optimistának tartja-e. de az kétségtelen, hogy féltő figyelmeztetés.
A Mennydörgő robaj c. elbeszélés az időutazás paradoxonjaival foglalkozik. Ősvilági dinoszaurusz-szafári ürügyén mutatja meg, hogy a múlt nem szándékos és teljesen jelentéktelenek tűnő megváltoztatása (egy pillangó eltaposása) milyen messzemenő következményekkel járhat (a másik, demokrácia-ellenes elnökjelölt győzelme, az angol helyesírás megváltoztatása, Wadaskyraandulaasok a mooltba!)
A 451 fok Fahrenheit (a papír gyulladási hőmérséklete, 1953) figyelmeztetés és írás az olvasás szabadságának Mac Carthy és a hozzá hasonlók által veszélyeztetettségére, egy olyan társadalomban, hol a tűzoltók (fire guards) – mint a főhős Montag – nem oltanak, hanem porig égetnek, és a könyvek csak bujdosók fejében élnek már. A könyvemberek túlélik az atomháborút. A saját háza felégetésére kényszerített, föllázadó, főnökét lángszóróval likvidáló Montag ezek közé kerül. „Nem voltak biztosak abban, hogy a fejükben őrzött tudástól a jövő hajlata tisztább fényben ragyog majd fel. Semmiben sem voltak biztosak, csak abban, hogy a könyvek ott sorakoznak nyugodt homlokuk mögött, felvágatlanul várnak az eljövendő idők tiszta és piszkos kezű olvasóira.” Bradburynek ebből a regényéből színes mozifilm készült, amelyet Magyarországon is nagy sikerrel vetítettek, a (nálunk nem jobb-, hanem baloldali) házkutatások és könyvelkobzások idején.
A Szabadjegy a csikágói bombatölcsérbe az atombombákkal megvívott harmadik világháború következményeit és túlélők emberfölöttien emberi erőfeszítéseit mutatja be. (Ez Bradbury egyik, szinte mániákusan visszatérő fő témája, több változatban is feldolgozta.)
A feketék kivándorlása a Marsra a végsőkig élezi a rasszista konfliktus ellentmondásait. Ellenpontja az az elbeszélés, amelyen a földi atomháború fehér túlélői a Marson élő feketéktől kérik, hogy fogadják be őket ha másként nem, legalább mint szolgákat. (A másik oldal.)
A Tetovált asszony és a Tetovált ember egy alapötletet két homlokegyenest ellenkező módon bontakoztat ki. Az egyik esetben a tetoválások képzeletbelinek bizonyultak, a másikban viszont a valóságnál valósabb valósággá válnak.
„. Arthur C.
Clarke, a „világűr Homérosza”
„I. – ha egy kitűnő, de már öregedő tudós kijelenti, hogy
valami lehetséges, rendszerint igaza van. Ha azt mondja,
hogy valami lehetetlen, valószínűleg
téved.
II . – Egyetlen módon ismerhetjük meg a lehetséges határát:
Ha túl megyünk rajta a lehetetlenig.
III. – A maga és a lefejlettebb technika nem különböztethető
Meg egymástól.”
(Arthur C. Clarke)
Curriculum vitae – életrajz
Arthur Charles Clarke az angliai Sommerset megyében Mineheadben („Bányafő”) született 1917 ec 16-án. Nyolc évesen már csillagászati távcsövet épített apja Bellifants-i farmján. Kilenc évesen kezdett tudományos-fantasztikus irodalmat olvasni. Tizennégy éves volt, amikor házilag rakétát szerkesztett. A londoni King’s College-ben kapott különleges diplomát fizikából és matematikából. A II. világháború alatt a RAF (Royal Air Force, a Királyi Légierő) rádiótechnikus tisztjeként résztvett az első radar-berendezések kísérleti próbaüzemeltetésében. (RADAR: RAdio DEtection And Ranging), rádiós felkutatás és bemérés.) Egyetlen nem tudományos-fatasztikus regényének, a Siklópályának (Gilde Path) ez a munka az alapja. Találmánya, a távközlési műhold (Földön kívüli közvetítő állomások, 1945) nagy szakmai hírnevet szerzett neki. Számos kitüntetésben és lismerésben részesült: a Brit Interplanetáris Táraság volt elnöke, a Királyi Csillagászati Társaság Úrhajózási Akadémiájának tagja, a Marconi Nemzetközi Társaság tagja, a Franklin Intézet aranyérmese az ahmedabadi Fizika Kutatólaboratórium professzora, a Colombo melletti Moratuwa egyetem rektora 1979 óta, stb.
Az 1950-52 éveket az Egyesült Államokban töltötte. Science fiction magazinokban írt, előadásokat tartott, és hamarosan az amerikai tudományos fantasztikus irodalom elismert személyiségévé vált. Angliába visszatérve megnősült, de házassága még egy évet sem élt meg. Az ötvenes évek második felében a francia Cousteau kapitány hatására a tengerkutatás, a könyűbúvárkodás felé fordult a figyelme. Ekkor költözött Ceylonba (Sri Lankára). Az űrkutatással való foglalkozás azonban továbbra is fő szenvedélye maradt. Az ötvenes-hatvanas években az amerikai és az orosz űrkutatás nem csak egymással futott versenyt, hanem Athur C. Clarke tudományosan és műszakilag magasan iskolázott, fanyar humorú fantáziájával is. És Clarke lett az igazi győztes.
Ötven könyvet írt, melyek több mint harminc nyelven, mintegy húszmillió példányban jelentek meg. 1961-től kezdve a science fiction világának minden létező díját és elismerését megkapta. Az amerikai Apollo-11, -12, -15 expedíciókat és a Szojuz-Apolló összekapcsolódást a CBS tévében egyenesben kommentálta. Walter Cronkite-tal közösen 13 éves tévé-sorozatát (Arthur C. Clarke titokzatos világa) számos országban vetítették.
Akaraterejére és szívósságára jellemző, hogy 1962-ben le tudta küzdeni felnőttkori, gyermekbénulási tüneteggyüttessel járó betegségének bénító hatását. (Hónapokig ágyhoz volt kötve). És a csúcs még csak ezután következett!
1964-ben fogott össze Stanley Kubick-kal „az igazi science fiction film megteremtésére.” 1968-ban el is készült a korszakalkotó film: a 2001. űrodisszeia. (Oscar-díjat kaptak érte.) A történet még ugyanazon évben regényként is megjelent (nem fordítva!) és a tudományos-fantasztikus irodalom immár legendás klasszikusává vált.
Válogatás A.C. Clarke műveiből
· Mentőosztag (elbeszélés az amerikai Asounding Stories SF magazinban), 1945
· Bolygóközi repülés (Interplanetary Flight), 1950
· A világűr kutatása (Exploration of the Space), 1951
· Expedíció a Földre (Expedition to the Earth), 1953
· A gyermekkor vége (The End of Childhood), 1953
· A Mars homokja (Sands of Mars), 1957
· Földfény (Earthfligh), 1957
· Az ég másik oldala (Other Side of the Sky), 1958
· Randevú a Rámával (Meeting with Rama)
Homérosz megírta az Odüsszeiát. Arthur C. Clarke nem csak hogy megírta az Űrodüsszeiát, hanem három folytatást is írt hozzá. Négy Odüsszeia – csodálatos teljesítmény, még ha az űr-Iliászt nem is írta meg.
§ 2001. Űrodüsszeia (2001 Space Odyssey), 1964-1968
§ 2010. Második űrodüsszeia (2010. Odyssey Two), 1982
§ 2061. harmadik űrodüsszeia (2062. Odyssey Three), 1987
§ 3001. Végső űrodüsszeia (3001. The Final Odyssey), 1997
Ő maga nem tetralógiának, hanem kvartettnek nevezte.
Az egész
odüsszeia összefoglalását lásd: FILOZÓFIAI
VITAKÖR Évkönyve 2001-2003, FIOZÓFIAI VITAKÖR
758 – 825 dokumentumkötetet
Clarke … 1967-ben megjelent elbeszélése …, amelynek címe: isten kilencmilliárd neve (The Nine Billion Names of God).
Ebben egy tibeti láma megrendel egy nagykapacitású számítógépet az IBM-től. Az lesz a feladata hogy a himalájai kolostorban megalkossa, végigpróbálja isten nevének minden lehetséges kombinációját, mintegy informatikai imamalomként. Ugyanis a lámák hite szerint ha a feladatot, amelyben már évszázadok óta dolgoznak, végrehajtották, elérkezik a világ vége, az istennel való egyesülés.
Megkötik az üzletet, és az IBM két mérnöke üzembe helyezi a számítógépet a kolostorban. Szkeptikusok lévén, attól tartanak, hogy ha a program végigfut és a világvége mégsem következik be, a csalódott lámák rajtuk állnak bosszút. Ezért idejekorán megszöknek. Éjszaka van. Lefelé lovagolnak a völgyben, és figyelik, mikor érkezik el a kritikus pillanat. Egyikük végzi a visszaszámlálást.
„Most! – felnézett az égre. És látta, amint szépen, sorban kihunynak a csillagok.”
766. vitaülés:
BOKOR LEVENTE: Mit tudhatok? Mit kell tennem? Mit remélhetek? Mi az ember? – Házi filozófiai vitaülés
2003 február 7, péntek, 17:30, Bokor-lakás, Budapest VII., Bethlen Gábor tér 3., II.em. 1., telefon: 3215-079.
A hagyományos február elejei Bokor-házirendezvényről nem maradt fenn semmiféle dokumentum. A házigazda a vendégeket hallatlan szkepticizmusával és pesszimizmusával lepte meg. A címben feltett kérdésekre a válasza mindenhol: semmit volt. Az ember pedig az Univerzum legnagyobb irracionalizmusa.
767. vitaülés:
SIMON LEHEL ALPÁR: Filozófiák és diszciplínák – 2003 február 14, péntek, 15:30, MÁFI Ebédlő
A „szertelen” ifjú filozófus hallgatónak 2007 november 16.-ig ez volt az utolsó fellépése a Filozófiai Vitakörben. A következő hónapokban, években elfordult a filozófiától, s a Filozófiai Vitakörben is mindinkább elterjedő különféle ezoterikus tanok hatására egyre inkább a pszichológia ezoterikus irányaira vetette rá magát.
Ebben az előadásában arról beszélt, hogy a filozófiának nincsenek cselekvési határai, tárgykörébe bármi beletartozhat, s ezt éppen a Filozófiai Vitakörben látja megvalósulni. Ezzel szemben a szaktudományok éppen azért szaktudományok, mert tárgykörük lehatárolt, „fegyelmezett”, azaz diszciplinárisak.
Az „ezotéria” az előadó szerint épen az, hogy széttör minden fegyelmet, azaz diszciplínát, s minden szellemi tevékenységből filozófiát, azaz bölcsesség szeretetét csinál. Mint kijelentette: „éppen azáltal vagyok én ezoterikus, mert filozófus vagyok, s nem viselek el semmiféle fegyelmet, azaz diszciplínát”. Ugyanezzel az indokkal mondta le a február 21.-i „Hány lényegű a világ?” konferencián bejelentett „A lényeg és a lényegtelen” c. előadását, ami felháborította a Filozófiai Vitakör sok tagját.
768. vitaülés:
HÁNY LÉNYEGŰ A VILÁG?
Téli egésznapos konferencia
2003 február 21., péntek, 10:30, Pataky Művelődési Ház, Kőbányai Szabó Ervin Könyvtár, Bp. X., Szent László tér 7-14., rendező: KOVÁCS GYÖRGYI
Részvételi díj:
hölgyeknek: 1 csomag sütemény, uraknak: 1 üveg
ital.
PROGRAM:
10:30: DETRE CSABA: Az Egy és a Végtelen mint egységes világlényeg
11:15: KISS ENDRE: A világ aktuális leírhatóságáról
12:00: SZÁNTÓ BORISZ: A lényeg lényege: Univerzum int Operátor
12:45: D.LOMBAY KAMILLA: A filozófia mint hétköznapi tevékenységünk lényege
-
ebédszünet –
15:00: VITÁNYI PÁL: Mindig Egy: Logikai
15:45: BOKOR LEVENTE: Bolyai, mint a magyar egzisztencializmus legnagyobb alakja
16:30: AGÓCS JÓZSEF: Hány vagy mi?
18:00: BÁNHIDI ANDRÁS: Miért többlényegű a világ?
18:45: PATAKI TAMÁS: A világ szervességének képi modellezése
19:30: KISS MIKLÓS: Korreferátum a tematikához
20:15: plenáris vita
kb.
21:00: FOGADÁS
A
konferencia előadótermét TULOGDI PÉTER grafikái
díszítik
A
konferenciára beküldött előadáskivonatok:
DETRE
CSABA: Az Egy és a Végtelen mint egységes
világlényeg
A Világ kladisztikus dinamikájának alapvonalai: A Fejlődés a végtelen egyszerűből a végtelen magasrendűség felé haladó egységes folyamat, amelynek leggyorsabb és ugyanakkor leglassúbb iránya a Világ minden részét szülő egységes Törzs (Kormosz), amely a végtelen mennyiségű ágát (Kladoi) szüli. Ezért valamennyi ág, azaz a Világ összes része egymás vérrokona. A Törzsfa (Dendron) a közeli szintbeli ágak vetélkedésének (Polemosz) eredőjeként jönnek létre, a győztes továbbviszi a Törzset, míg a vesztes oldalágra kerül. A Törzs az örök teremtő, míg az oldalágak a végtelen számosságú, véges világrész.
A Törzs kettős jellege: a végtelen potencia, amely a Mindent (Kladoi) szül, de ugyanakkor az Állandó.
Mindebből következik, hogy definiálható minősége csak az ágaknak van, a Törzs definiálhatatlan, minőség nélküli.
Qu.e.d.
Megjegyzés: Fenti modellt a különféle vallások, filozófiák változatos terminológiában mutatják be.
SZÁNTÓ BORISZ: A lényeg lényege: Univerzum mint operátor – lásd: SUPPLEMENTA 2003 02 21
769. „vitaülés”:
Detre Csaba külön fájlsorozatban foglalta össze az egyre inkább fenyegető amerikai invázió elleni mozgalmakat. Ezekről lásd: FILOZÓFIAI VITAKÖR 758 – 825 2002 november – 2003 dokumentum kötetet, valamint néhányat a SUPPLEMENTA FV 769 közül.
Ezek közül lásd a 2003 február 17.-én közzétett 769/2 jelzetű email körlevelet, amelyet már díszített a Detre Zaránd által 2003 első napjaiban megrajzolt új Filozófiai Vitakör Logo.
MINDEN ERŐT A
BÉKE VÉDELMÉRE !
Köszönetet mondok azon tagtársainknak, akik résztvettek a 105 polgári szervezet február 15.-i béketüntetésén. Továbbra is bíztatom a Filozófiai Vitakör tagságát, hogy a lehetséges minden fórumon hallassák szavukat., vagy tegyenek az amerikaiak készülő rablóháborúja ellen. AZ EMBER ERŐSEBB A FEGYVERNÉL!
Tisztelettel:
Detre Csaba sk.
RCPh+
+Megjegyzés: Detre néha használta a „Rector Circuli Philosophici” címet.
770. vitaülés:
VECSERNYÉS GYÖRGY: Sorsunk mélységei III. rész – 2003 február 28., péntek, 15:30, Kőbányai Szabó Ervin Könyvtár, Pataky Művelődési Ház, Budapest X., Szent László tér 7-14., Rendező: KOVÁCS GYÖRGYI, telefon: 261-6001.
Az előadó nem adott közre írásbeli anyagot, saját feljegyzéseim (d.cs.) az előadásról:
Az I. világháború után Európában teljes kulturális, erkölcsi, államszerkezeti szétesés történt. Felborult a többezer éves társadalmi struktúra. Szélsőséges politikai rendszerek kerültek hatalomra: bolsevizmus, nácizmus, fasizmus. „Önfelszámoló civilizáció” jött létre Európában. Európával szemben, a más kultúrkörhöz tartozó társadalmak, pl. USA, Japán, stb. megerősödtek.
Az előadó szerint elkezdődött az Európai Végjáték.
773. vitaülés:
KOLLÁTH ZOLTÁN: Fényszennyezés – tendenciák és kiútkeresés – 2003 március 6., csütörtök, 14h, MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete, 1121 Budapest Konkoly Thege M. út 13-17., Előadóterem.
Az MTA Konkoly
Thege Miklós csillagászati Kutatóintézet
Szemináriumával közös rendezvény.
Az előadás
kivonata:
Ha a jelenlegi tendenciák tovább folytatódnak, akkor a csillagos égbolt 30 éven belül eltűnik Európa jelentős része fölött. Ez nem a csillagászat, de az állatvilág szempontjából is katasztrofális lehet. Összefoglalom a külföldön kapott eredményeket és lépéseket a fényszennyezés visszaszorítása terén. Fényszennyezés növekedése terén hazánk sajnos már csatlakozott Európához. Ismertetetem az itthoni helyzetet és a kiútkeresésben eddig elért eredményeket.
Detre Csaba, aki tagja volt a Csillagászati Kutatóintézet szemináriumának, 2003 március 3.-án az alábbi E-mail levelet írta Patkós Lászlónak, az intézet igazgató helyettesének, s szeminárium vezetőjének:
Kedves Laci!
Megkérlek engedd meg, hogy ezt a nagyon izgalmas környezetvédelmi témára szóló meghívót terjesszem a Filozófiai Vitakör tudományos egyesület érdekelt tagjai (lásd: cc) között. Előre is köszönve,
üdvözlettel:
Csaba
A
Filozófiai Vitakör részéről Detrén kívül Adonyi
Zoltán és Solt Péter voltak jelen a svábhegyi
szemináriumi ülésen.
771. vitaülés:
JOSZIF VISSZARIONOVICS DZSUGASVILI SZTÁLIN
Megemlékezés halálának 50. évfordulóján
2003 március 7., 15:30, MÁFI Ebédlő
Program:
DETRE CSABA: A téma aktualitása
GHAZARJAN ARAM (Örményország): Sztálin az államférfi, taktikus és az utolsó istenember
KISS ENDRE: A sztálini logika
DETRE CSABA: Sztálin mint a dialektikus materializmus korifeusa
Detrét megelőzően számos kritika érte a rendezvény miatt. Ez csak akkor csillapodott, amikor kiderült, hogy a világ és ugyanígy Magyarország médiumaiban, sajtójában se szeri se száma nem volt a Sztálin-megemlékezéseknek.
A nagy óvatoskodás miatt nem maradt fenn semmiféle írásbeli dokumentum az összejövetelről. Az ülést többen bojkottálták.
Feljegyzéseim (d.cs.) az ülésről:
Detre Csaba első előadásában arról beszélt, hogy Sztálint nem lehet antipátiából elhallgatni, „ki kell beszélni”, hiszen mindenképpen történelemformáló személyiség volt. Kétségkívül a II. Világháború legnagyobb győztese volt, aki szinte ujjai között forgatta angolszász szövetségeseit.
Második előadásában pedig arról beszélt, hogy a dialektikus materializmus konzekvens végiggondolásához „vaslogika” és „vasfegyelem” kell, amelyet csak Sztálin tudott megvalósítani filozófiai műveiben. Abban a „pillanatban”, amikor ezek fellazultak, a dialektikus materializmus mint eszmerendszer támadhatóvá vált, ami végül szerepének elvesztéséhez vezetett.
Gházárján Aram Magyarországon tanuló örmény történelem szakos egyetemi hallgató azt fejtegette, hogy egy olyan sok nemzetiségű birodalom, mint a Szovjetúnió nem maradhatott fent egy Lenin és Sztálin formátumú diktátor személyiség nélkül. Tulajdonképpen Sztálin halála után már rögtön megkezdődött a Szovjetúnió és a „Szocialista Tábor” szétesése.
Az ún. „Nyugati Demokráciák”-ban eltűnnek a nagy formátumú személyiségek. Ezekben végeredményben a „színfalak” mögül kormányozzák az államot bizonyos szűk érdekcsoportok, klikkek, ami a „színfalak” előtt folyik, az irányított színjáték, ahol a „csőcselék” kitombolhatja magát a bedobott jelentéktelen koncokon. Arisztotelészi terminológiával a nyugati demokráciák tipikusan „okhlokráciák”, viszont a diktatúrákban a csőcselék háttérbe van szorítva, meglehet ez lehet megfenyegetettségi állapot is. A diktátor a csőcseléket képes saját érdekében kisajátítani, amivel fegyelmezni tudja. Bárhogy nézzük, a diktátorok a történelem kiemelkedő, történelemformáló személyiségei. Az ilyen személyiségek ma letűnőben vannak, a politika elszemélytelenedik, szürke hivatalnokok aktivitásába süllyed.
Végül is a sokat kritizált vitaülés minden incidens nélkül zajlott le.
772. vitaülés:
ÁLLAM, EMBERI JOGOK, ALKOTMÁNY
2003 március 21., péntek, 15:30, MÁFI Ebédlő
Program:
BOKOR LEVENTE: Bevezetés az alkotmány problematikájába
RÁSZLAI TIBOR: Személy és egyén Szt. Tamásnál korunkban
FÁY ÁRPÁD: Az állam az emberi jogok forrása vagy eszköze?
DR KÓNYA BALÁZS 2001 május 16.-i halála után ez volt az első közös rendezvény a Kónya Balázs által a Magyarok Világszövetsége keretében létrehozott Alkotmányossági Műhellyel, amelynek vezetését Fáy Árpád vállalta magára. Itt ugyancsak aktív szerepet játszott Bokor Levente s Rászlai (Tóth) Tibor is.
A vitaülés anyagait lásd: FILOZÓFIAI VITAKÖR 2002 november – 2003 október 758 – 825 dokumentumkötet, valamint elektronikusan: SUPPLEMENTA: BOKOR 2003, s FÁY több művét.
774. vitaülés:
DR. HALÁSZ FERENC EMLÉKÜLÉS
2003 március 28., péntek, 16h, Kőbányai Szabó Ervin Könyvtár
a Pataky Művelődési Házban, Budapest X., Szt. László tér 7-14,
Rendező: KOVÁCS GYÖRGYI
A 2002 november 30.-án életének 54. évében elhunyt kiváló biológus, festő és filozófus kőbányai emlékülésére 23-an jelentek meg a Filozófiai Vitakörből és a Pataky Művelődési
Házból, ahol több alkalommal is kiállítást rendezett festményeiből. Megjelent felesége és fia, ifj. Halász Ferenc, s annak felesége.
Megemlékező előadások:
BOKOR LEVENTE: Búcsú
AGÓCS JÓZSEF: Halász Ferenc az erdőgyógyász
DETRE CSABA: Halász Ferenc a filozófus és vitakörépítő
Valamennyi előadó kiemelte Halász Ferenc hallatlan sokoldalú műveltségét, sokoldalú aktivitását: számos tudományágban fejtett ki aktivitást, s még elismert festőművész is volt.
Halász Ferencné és fia kijelentették, hogy a Filozófiai Vitakör a továbbiakban is otthonra talál az alcsútdobozi Halász-rezidencián, amely a József Nádor által épített, de 1945 után teljesen széthordott palota egykori gazdasági épülete.
775. vitaülés:
KÁLLAI ESZTER: 2003 az Anyanyelvek és a Tiszta Szó Éve
2003 április 4., péntek, 16:00, Kőbányai Szabó Ervin Könyvtár a Pataky Művelődési Házban, Budapest X., Szent László tér 7-14. Rendező: KOVÁCS GYÖRGYI, telefon: 261-6001.
Az előadónő, magyar tanárnő, lényegében az általa alapított „Szépen, magyarul – Szépen emberül” mozgalmat mutatta be, amelyet 1983-ban indított el, majd a kilencvenes évek elején megalakította az ugyanilyen nevű alapítványt.
Kállai Eszter vagy 100 oldalas anyagot osztott szét a jelenlévők között, ezeket lásd: FILOZÓFIAI VITAKÖR 2002 november – 2003 október 758-825 dokumentumkötetet. Itt a „Szépen, magyarul – Szépen emberül” dokumentum bevezetését mutatjuk be:
„Hogy mikor, hol, hogyan kezdődik valami – azt bizony nehéz megmondani. A láthatatlan hajszálgyökerek messzire nyúlhatnak, a lélekben lévő igény, a valóságban előtűnő gondok ki tudja mikor kezdődnek.
Ha azt mondjuk, hogy a „Szépen, magyarul – Szépen emberül” mozgalmat az 1983/84-es tanévben indította el Budapest XV. Kerületében, az Árendás közi Általános Iskolában az akkori 5/a osztály – igazat mondunk. Azonban ennek előzményeit már évekkel előbb meg lehet találni. Érdekes lenne nyomon követni a fiatalok életét is az előző években, de talán nem érdektelen megjegyezni, hol mit tettem én, Kállai Eszter, az a tanárnő, aki az osztály osztályfőnökeként a gyerekekben hozzá kedvet ébresztettem, a felhívást elgondoltam, a gyerekekkel együtt megfogalmaztam.”
A
Filozófiai Vitakör a következő évben több közös
programban vett részt Kállai Eszter nyelvvédő
alapítványával.
2002 április 10.-én elhunyt Dr. Benkő Ferenc a Filozófiai Vitakör alapító tagja. Detre Csaba elnök ezt az alábbi E-mail körlevélben tudatta a Filozófiai Vitakör tagságával:
„Kedves
Barátaim!
Mély megrendüléssel értesítem a Filozófiai tagságát, hogy DR. BENKŐ FERENC Körünk alapító tagja, a földtani tudományok doktora április 10.-én 77 éves korában váratlanul elhunyt. 1981-től fejtett ki aktivitást körünkben, az 1984-es Haeckel jubileumon, az 1988-as, 90-es, 92-es, 93-as, 94-es, 96-os, 98-as nagy fejlődéselméleti konferenciákon a geonómiai iskolát képviselte érdekes előadásaival. Utolsó előadását 2000 júniusában tartotta, utoljára 2003 március 28.-án a Dr. Halász Ferenc emlékülésen volt közöttünk.
2003 őszén emléküléssel fogunk tisztelegni emlékének, amelyet Körünk örökké megőriz.
Detre
Csaba
RCPh
_____________________________________________________________________
776. vitaülés:
PRESZKÍTÁK? SUMÉROK, SZKÍTÁK, HUNOK, AVAROK, MAGYAROK EURÁZSIÁJA – ŐSTÖRTÉNETI ANKÉT
2003 április 11., péntek, 15:30, MÁFI Ebédlő
Program:
ZÁHONYI ANDRÁS: „Beszélő” sumér nyelvek – közismert olvasatok és hipotézisek újragondolása
PATAKI TAMÁS: Szimbólumok az ősi napjelektől az életfán át a feszületekig
TÁLOS GÉZA: Provokáció, provokáció hátán
DETRE CSABA: A szkíta-hun szukcesszió érvei. A „magyarrokon” népek és az „indogermánok”. A sumérok, örmények, és dravidák lehetséges kapcsolódása e szukcesszióhoz.
A Filozófiai Vitakör történetében első ízben került sor egy átfogó ősmagyar konferencia összehívására. Az utóbbi évtizedekben az akadémiai, egyetemi ősmagyarság kutatás teljesen elvetemült a felhalmozódó eredmények értékelésétől, s politikai indokokból kifejezetten ignorálta ezeket az eredményeket. A Filozófiai Vitakör több tagja is, - lásd: a négy előadó – foglalkozott ezzel a témakörrel, s ezért egy ilyen konferencia megszervezését a Filozófiai Vitakör „házon belül” fel tudta vállalni.
Záhonyi András elsősorban azokról a sumerológiai kutatásokról számolt be, amelyek a sumér és akkád szókincs elválasztását célozták. Az előadó nem zárta ki a sumér és a magyar nyelv közötti rokonságot. Erre utalnak bizonyos nyelvtani alakzatok, de egyes szavak is, pl. ini= nő, stb.
Pataki Tamás az ősmagyar Nap-ábrázolásokat mutatta be, valamint azokat a szintén ősmagyar kereszt-ábrázolásokat, amelyek jóval a kereszténység felvétele előtt keletkeztek. Ezek szerepét nem tudjuk biztosan, valószínűleg az égboltot szimbolizálták.
Tálos Géza megdöbbentette a hallgatóságot azzal a nézetével, hogy minden 15. századnál idősebb magyar nyelvemléket, mint pl. a Halotti beszéd, Ó-magyar Mária-siralom vagy a Königsbergi töredék, hamisítványnak minősített. Ezt a szélsőséges nézetet több hozzászóló egyenesen a magyar kultúra elárulásának minősítette.
Detre Csaba a különféle preszkíta, szkíta és hun, kun kutatásairól számolt be. Ebben az előadásában elsősorban e népek ősi fonetikus írásjeleit mutatta be. Szerinte a fonetikus írás sokkal régebbi mint a szó- vagy szótagírás.
Ezt a jelenlévő Varga Csaba saját kutatásaival is alátámasztotta, s bemutatta a „Jel-jel-jel” című vonatkozó könyvét.
777. vitaülés:
VITÁNYI PÁL: Saláta, vörösbor, számmisztika – házirendezvény
2003 április 17., csütörtök, reggel 9h(!) Vitányi Pál lakása: Budapest II., Riadó u. 10/A, telefon: 275-034.
A Filozófiai Vitakör ezzel a házirendezvénnyel ünnepelte meg a „Három Hetes” sorszámú összejövetelét, amelyen a házigazda áttekintette a számmisztika történetét.
778. vitaülés:
DUDICH ENDRE: A „sci-fi” különös világa(i). Széljegyzetek a tudományos-fantasztikus irodalomhoz, 11/10. rész: Modern mesék, mítoszok mesterei: G. Lucas és S. Spielberg – az előadást videovetítés kiséri. – 2003 éprilis 25.,péntek, 16h, Pataky Művelődési Ház, Kőbányai Szabó Ervin Könyvtár, Budapest X., Szent László tér 7-14, Rendező: KOVÁCS GYÖRGYI, telefon: 261-6001.
Az előadás teljes anyagát lásd: FILOZÓFIAI VITAKÖR ÉVKÖNYVE 2001-2003, valamint FILOZÓFIAI VITAKÖR 2002 november – 2003 október , 758-825 dokumentumkötetet. Az alábbiakban a teljes anyag egyes részleteit adjuk közre:
„Hollywoodben magyarnak lenni
nem elég, de segíthet.”
A tudományos-fantasztikus film története a fekete-fehér némafilmektől a színes, térhatású számítógépes animációig és a Mátrix virtuális világáig ível.
Két meghatározó mesterének műveiről szólunk:
1.
George Walton
Lucas jr. (1944 -
)
„Az Erő veled van.”
A kaliforniai Modesto-ban született. A Dél-lakiforniai Egyetemen tanult filmtudományt. Diplomája megszerzése után négy évvel (1970-ben) már saját vállalatot alapított, a Lucasfilm Ltd-et. 1965-ben rövidfilmek rendezésével indult, 1971-ben tért át a játékfilmekre, 1977-től forgatókönyvíró, sőt vezető producer is: a filmkészítés Jolly Jokere. A sci-fi témában korszakalkotónak bizonyult alkotásai:
· Csilagok háborúja, 1977 (Star Wars)
· A birodalom visszavág, 1980 (The Empire Strikes Back)
· A Jedi visszatér, 1983 (The Return of Jedi)
· Csillagok háborúja II-IV, 2001-2003 (A múlt árnyai, a klónok támadása)
Az ő nevéhez fűződik az Indiana Jones sikerfilmek is, Harrison Forddal, aki először a Csillagok háborújának Han Solo („Magánvaló”) kapitányaként vált híressé.
v Az elveszett frigyláda fosztogatói, 1981
v Indiana Jones és a Végzet temploma, 1984
v Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag, 1989 (az „igazi” James Bondként közismert Sean Connery-vel).
Gyermekkorom egyik borzongatóan maradandó moziélménye volt Óz, a csodák csodája, Walt Disney egyik klasszikussá ált alkotása. Ezért kellemes meglepetéssel ismertem fel mesealakjait a modern mesében, a csillagok háborújában. Hiszen a szőrös Csubakka nem más, mint a gyáva oroszlán, Threepio, a tudálékos tolmácsrobot pedig a bádogember. Leia hercegnő igazán nem szorul értelmezésre. Gonosz varázslónak ott van az Aszimovra rímelő Galaktikus Birodalom császárának hadvezére, a fekete, hörgőhangú Darth Wader, a renegát Jedi-lovag. Állhatatos ellenfele a hős Luke Skywalker. Neki kétszeresen is beszélő neve van: a „Luke” nyilvánvalóan maga az alkotó, Lucas; a „Skywalker” pedig „Égjáró”. Erősíti a meseszerűséget, hogy tudományos meggondolásoknak, műszaki magyarázatoknak nyoma sincsen; a fénysebesség átlépése egyszerűen magától értetődik, és a tunéziai Gadames barlangvárosban fényképezett kozmikus kocsmákban Walt Disney rajzos fantáziáját megszégyenítő galaktikus állatsereglet kereskedik. Létezik viszont a titokzatos Erő, amelynek van világos és sötét oldala, mint az egykori manicheizmus mítoszában. A gnóm-guru Yoda kitartó tanítványai számára a tárgyak szellemi távmozgatása, pszihokinézise mindennapos gyakorlat. Az már a humor területére tartozik, hogy a két rokonszenves robot nevét egyszerűen angolul kiolvasott számuk adja: Threepio = 3PO, a mosógépforma Artu Ditu pedig = R2D2. A később készült előzmény még a Ben Hur izgalmas kocsiverseny jelenetsorát is átültette az űrbe. Azt azonban nehéz értelmezni, hogy a Han Solo kereskedő űrhajónak miért éppen Millenium Falcon a neve, azaz „Ezredéves sólyom”, magyarán: Turul …
A film valóban rendkívül szórakoztató, a különleges hatások (special effects) olykor egyenesen lélegzetállítóak. Méltán lett világsiker. (1977 és 1985 között tisztán 400 millió dollár hasznot hozott.) Nem is igazi gyerek az, akinek nincs űr-szamurájhoz méltó sugárkardja …és persze robotjai. (Megjegyzésem d.cs.: Vannak szenvedélyes Star Wars figuragyűjtők, hatalmas gyűjteményekkel, mint az én Zaránd fiam.)
2. Steven Spielberg (1947 - )
Az igazság odaát van.”
(X-akták)
Ohio állam Cincinnati városában született. (Marx György szerint viszont Speilberger a Kárpátokból érkezett Amerikába.) A Kaliforniai Állami Főiskolán tanult, és már 17 évesen amatőrfilmesként indult. 1969-ben rendező lett, és 1974-ben tört be a Szent Erődbe, Hollywoodba.
A sci-fi szempontjából fontos művei:
ü Harmadik típusú találkozások, 1977 (Close Encounters of the Third Kind)
ü E.T., a földönkívűli, 1982 (The Extra-Terestrial)
ü Jurassic Park, 1992
Ő készítette többek között a következőket is:
o A cápa, 1979 (több folytatással)
G.Lucas-sal közösen:
Ø Az elveszett frigyláda fosztogatói, 1981
Ø Indiana Jones és a Végzet temploma, 1984
Furcsának tűnhet, hogy az értelmes földönkívüliek léte a hetvenes-nyolcvanas évek Amerikájában éppoly általánosan elfogadott volt, mint az angyaloké és ördögöké a középkori Európában. Annak ellenére, hogy a nagy apparátussal megvalósított SETI program (Search for Extra-Terrestrial Intelligence) nem hozott eredményt. Izgalmas kérdés viszont a velük való találkozás módja.
782. vitaülés:
AMFORTAS VON GIEBIHUNGEN: Die Holztafeln der Hunnen
2003 áprlis 30.,
szerda 16h, Passau, Giebihungenhalle
Az összejövetelre a Hunok Világszövetségének szervezésében került sor. Mivel a hun téma a Filozófiai Vitakörben többeket is érdekelt, Detre meghirdette a Filozófiai Vitakörben is. Az előadó a Németországban, Lengyelországban, valamint a Baltikumban talált, a hunoktól eredeztethető fatáblákról tartott előadást, amelyen a szkíták és hunok fonetikus írásai tanulmányozhatók.
779. vitaülés:
ERIKA MOLTKE: Die Posaunen des Jüngsten Gerichts über Detre den ateisten und Antichristen – 2003 május 3., szombat 16h, Wien,”Der Kampf gegen Atheismus” iroda.
A bécsi vallásvédő iroda már évek óta felelősségre akarta vonni Detre Csabát „ateista, istengyalázó evolúcióelméleti” tevékenységéért. Detre most belement a vitába, amely zárt körülmények között zajlott le. A vita jegyzőkönyve a megegyezés szerint 50 évvel később, 2053 május 3.-án hozható nyilvánosságra.
781. vitaülés:
Rákényszerítheti-e életmódját az Egyesült Államok
az emberiségre?
„Az emberiség nagy sorsfordulói” sorozat I. konferenciája
2003 május 9., péntek, 16h, MÁFI Ebédlő
Program:
DETRE CSABA: megnyitó: Az USA és köre: a végítélet harsonái az emberi kultúra felett. Az elhülyített fogyasztói plazmatársadalom: a poszthumán nyitánya?
ADONYI ZOLTÁN: Az evolúció trialitása; az Ember még tagja az élők rendjének (I. rész)
ABDUL FATTAH MUNIF (Jemen): A nyugati életstílus összehasonlítása az iszlám életstílusával, gondolataival
VECSERNYÉS GYÖRGY: Korreferátum: Életstílus-e a nyugat pszichopatológiája?
VITÁYI PÁL: Mi történt az USA-val Marx óta?
Információk a mezopotámiai kultúrkincs
megsemmisítéséről, az „Együtt a kultúráért”
világprogram.
Az Irak ellenes amerikai agresszió hallatlan módon felzaklatta a világ közvéleményét, különös tekintettel Európára, ezen belül Magyarországra is. Nem alaptalanul, - elterjedtek olyan hírek is, hogy az amerikai légierő különösen bombázza azokat a területeket, amelyeken elsősorban találhatók a sumér kultúrkincsek. Ez ellen egy nemzetközi akció is indult, amelynek magyar neve: „Együtt a kultúráért.”
Detre Csaba felhasználta jó kapcsolatait, amelyek a magyarországi moszlimokhoz fűzték, s meghívta előadónak a Magyarországon történelmet és filozófiát tanuló Abdul Fattah Munif jemeni egyetemi hallgatót, aki magyar édesanyja révén magyar anyanyelvű.
Ez alkalommal, elsősorban az idő rövidsége miatt egyik előadó sem adott közre írásbeli anyagot. Valamennyien élesen elítélték az amerikai agressziót.
Detre Csaba azt elemezte, hogy az amerikai támadás főleg izraeli érdeket szolgál, hiszen Izrael képtelen volna leverni egymaga egy olyan erős katonai hatalmat, mint amilyen Irak. Ugyanakkor az USA rá akarja tenni a kezét a világ második legnagyobb olajmezőjére. A közel-keleti amerikai behatolás kettős célt szolgál: az olajmezők megszerzését és Izrael állam „veszélyes” szomszédainak likvidálását. Ha egy nagyhatalom képes ideológiai célból, mint amilyen a cionizmus céljai, háborúkat indítani, akkor az közelebbre hozza az Emberiség végét. (U.i. az eddigi pragmatista nézetek szerint a háborúknak elsősorban pragmatista – utilitariánus célja van.
Abdul Fattah Munif azt elemezte, hogy nincs igaza a nyugaton népszerű Huntington nézeteinek, miszerint napjainkban minden kultúra harca folyik az összes többi kultúrával szemben, hanem csak két kultúra kíméletlen háborúja folyik: a muszlim kultúra háborúja a zsidó kultúra ellen, s vice versa. Ez magában hordozza az emberiség végzetét, mivel kíméletlen és engesztelhetetlen háború, éppen azért, mert a két ma még működő vallás háborúja.
Nyugaton iparkodnak az iszlámot úgy bemutatni, mintha az embertelen lenne, például elnyomja a nőket, nem tűri a demokráciát. Ez egyszerűen hamisítás! Valójában z iszlám sokkal humánusabb társadalmat hoz létre, mint amilyen a kapitalista nyugati társadalom. Ugyanakkor az iszlám humanitárius elvei sokkal mélyebbek, átfogóbbak emberközelebbiek, mint amilyen általában a mai nyugati életmód. Amíg az iszlám nem tűri az embernek ember által történő elnyomását, addig éppen ez az alapja a nyugati kapitalizmusnak.
Az összejövetelen mindenki kézhez vehette
A 2001 szeptember 11.-i merényletek háttere, és az aktuális USA politika
c. brosúrát, ami a 2001 szeptember 11.-i merényletek amerikai-izraeli provokatív megszervezését bizonyítja. Lásd: FILOZÓFIAI VITAKÖR 2002 november – 2003 október 758-825 dokumentumkötetet.
Az indulatoktól és az Amerika-ellenes kirohanásoktól sem mentes vita éjfél felé fejeződött be.
Detre másnap, 2003 május 13.-án az alábbi körlevélben köszönte meg a május 9.-i vitaülésen résztvevők aktivitását:
„Kedves
Barátaim!
Köszönetemet fejezem ki a „Rákényszerítheti-e életmódját az Egyesült Államok az Emberiségre?” ankéton kifejtett aktivitásokért. Előadásotok, a példás és korrekt vitaszellemetek döntően hozzájárult az ankét kimagasló sikeréhez. Mivel ez a téma az Emberiség közeljövőjét tekintve rendkívüli jelentőségű, ősszel folytatjuk. Néhány barátunk aggodalmát a ma éppen aktuális „Nagy Testvér” bírálatát illetően elosztathatom azzal, hogy a Filozófiai Vitakör a 30 évvel ezelőtti épp akkor aktuális „nagy Testvért” is merészelte bírálni, éppen azért él ma is. A világhódító imperializmus bírálata és a kultúra védelme a legigazibb humanista filozófia!
Barátsággal:
Detre Csaba
782. vitaülés:
A történések magyarázataként hadd álljon itt az egykori körlevél, amely a tervezett SN- effects nemzetközi konferencia megtartásáról vagy lemondásáról döntő bizottsági ülésről szólt. (A konferencia egyik társrendezője volt a Filozófiai Vitakör is, ezért a konferencia előkészítésének történései a Vitakört i. érintették.)
Az SN-effects terezett nemzetközi konferencia Honi Szervező Bizottságának tagjai voltak:
Dr. Breznyánszky Károly és Dr. Balázs Lajos – társelnökök,
Dr.
Dudich Endre alelnök
Dr Detre Csaba titkár,
Dr Király Péter, Dr. Jakab Mátyás, Dr. Patkós László bizottsági tagok.
Erre a megbeszélésre meghívottak voltak még: Detre Örs és Solt Péter.
„ KÖRLEVÉL
Tisztelt Kollégánk!
Az „SN-effects 2003” konferencia Honi Szervező Bizottsága 2003 május 14.-én, szerdán 15:00 kezdettel kibővített ülést tart a Magyar Állami Földtani Intézet Igazgatói Tanácstermében. Az ülés tárgya:
MI A TEENDŐ? – különös tekintettel a komor nemzetközi háttérre
Megjelenésedre és ötleteidre feltétlenül számítunk!
Szívélyes üdvözlettel:
D. Cs. „
Részletek
az ülés jegyzőkönyvéből:
„A Honi Szervező Bizottság … a nemzetközi helyzetet túl kockázatosnak ítélte meg ahhoz, hogy biztonsággal lehessen megtervezni a konferencia megrendezését. Ezért a HSzB úgy döntött, hogy a konferenciát az eredetileg tervezett 2003 szeptember 30 és október 4 között nem rendezi meg, de nem zárja ki, hogy egy nemzetközileg kedvezőbb időben újra megfontolja egy ilyen jellegű konferencia megrendezésének lehetőségeit.
Dudich Endre alelnök bejelentette, hogy a nemzetközi konferencia helyett a Magyarhoni Földtani Társulat Ásványtani és Geokémiai Szakosztálya kész megrendezni egy a témába vágó konferenciát, …” A Filozófiai Vitakör tudományos egyesület már bejelentette csatlakozását és kutatási tervei közé sorolta az SN-effects témakört (kiemelés tőlem- d.cs.) (Megjegyzés: erre 2003 októberében sor is került – d.cs.)
Az SN-effects konferencia teljes előkészítési anyagát lásd: FILOZÓFIAI VITAKÖR 2002 november – 2003 október 758 – 825 dokumentumkötetet. A beküldött előadások kivonatát lásd: SUPPLEMENTA-SN 2003.
783. vitaülés:
SZÁNTÓ BORISZ: A Világ levezethetőségéről – az eddigi előadások összefoglalása - 2003 május 16., péntek, 16h, Kőbányai Szabó Ervin Könyvtár a Pataky Művelődési Házban, Budapest X., Szent László ér 7-14.
Az
előadás egyoldalas kivonatát lásd: SUPPLEMNTA:
Szántó Borisz 2003 május 16.
Szántó Borisz ezen előadása a Filozófiai Vitakör történetében a leghosszabb előadás: Szántó Borisz összesen 190 percet beszélt minden szünet nélkül.
784. vitaülés:
CIRCULUS PHILOSOPHICUS 1973 – 2003
XXX
AZ EMBER ÉS KÖRNYEZETE TÉRBEN, IDŐBEN
A Filozófiai Vitakör és az Alapítvány az Interdiszciplináris Kutatásokért közös rendezvénye a Filozófiai Vitakör 30 éves születésnapja akalmából
Az
eredeti meghívót lásd: Supplementa 2003:
„Filozófiai Vitakör meghívók”
2003 május 23,
péntek, 10:30, Pataky Művelődési Ház, Kőbányai
Szabó Ervin Könyvtár, Budapest X., Szent László
tér 7-14., Rendező: KOVÁCS GYÖRGYI,
telefon: 261-6001.
Részvételi díj: hölgyeknek: 1 csomag sütemény, uraknak: 1 üveg ital
Program:
10:30: Ceremoniális megnyitó
11:00: KOVÁCS GYÖRGYI: A könyv mint az ember környezete történeti áttekintés
11:30: DUDICH ENDRE: Gaia rabsága és a szellem szabadsága, avagy sorsunk magasságai
12:00: BOKOR LEVENTE: Centrum és periféria
12:30: AGÓCS JÓZSEF: Környezetünk hierarchiája
13:00: ADONYI ZOLTÁN: Az evolúció trialitás;az ember még tagja az élők rendjének II.
13:30: DETRE CSABA: a humán és poszthumán környezet
ebédszünet
15:30: VITÁNYI PÁL: Mire jó és mit helyettesíthet a szemiotika?
16:00: VARGA CSABA: Őskori számírás: pont, pont, vesszőcske
16:30: ZÁHONYI ANDRÁS: Ókori építészeti és írásemlékek értelmezéseinek nehézségei
17:00: ZÁHONYI ANDRÁS: A mezopotámiai írásemlékek értelmezésének nehézségei
17:30: BÁNHEGYI ZSOLT: Földön belüliek
kávészünet
18:30: DUDICH ENDRE: „Ratio evolutionis” és „sustainable development” fel(nem)tartható fejlődés, fenntartható fejlesztés
19:00: MAGYARI ZOLTÁN: Az Ember az információ tengerében
19:30: PATAKI TAMÁS: A Világ megnyilvánulása mintázatokban – vetített képekkel
20:00: Fogadás a 30 éves Filozófiai Vitakör tiszteletére
A
jubileumi konferenciára beküldött
előadáskivonatok:
DUDICH ENDRE mindkét kivonatát lásd: Supplementa: Filozófiai Vitakör meghívók, 2003 05 23 Dudich 1-2.
MAGYARI ZOLTÁN: Supplementa: Filozófiai Vitakör meghívók, 2003 05 23 Magyari.
DETRE CSABA: A humán és poszthumán környezet
„Minden a környezetével együtt az, ami” (Hegel).
Az Embert mint mindent az Univerzumban a környezetével való kölcsönhatási folyamata hozza létre. A környezet és a fejlődő rendszer egymással azonos fejlettségi szinten van. Az Ember, mint az Univerzum legmagasabb rendű létezője, nem létezhet a számára specifikus magasrendű környezet nélkül, amely az Univerzum legmagasabb kölcsönhatási rendszere. Korábbi vitaköri előadásaimban kifejtettem, hogy a Fejlődés dinamikája a fejlődő rendszer és környezetének kezdeti harmonikus majd elidegenedő folyamatából ered. V.ö.: „Bölcső-sír dinamizmus.” A fejlődő rendszer viszonya létrejöttekor a legharmonikusabb a környezetével (bölcső állapot), mert akkor még környezete determinálja, nem idegenedett el még akkor. Ezt a fázist nevezhetjük még akár „Paradicsomi állapotnak” is. Később a bölcső (Paradicsom) állapoton belül a rendszer kifejleszti saját környezetátalakító mechanizmusát, azaz környezet-dinamikáját, amely az eredeti környezetből való fokozatos elidegenedéshez vezet. Az elidegenedés elérhet egy olyan fokot, amely a rendszer és környezete közötti viszony összeomlásához vezet, s e konfliktusból (a hegeli terminológiát használva: „Aufheben”) születik az új, magasabb rendű rendszer. Amennyiben nem jön létre az „Aufheben” feloldás, az egész addigi fejlődési ág összeomlik, azaz regresszív ággá alakul az egységes kladogenetikus folyamatban.
Az Emberiség környezetével jelenleg ilyesféle feloldhatatlan konfliktus viszonyban áll. A kérdés az, hogy lesz „Aufheben” feloldása, azaz belőle létrejön- egy magasabb rendű „Poszthumán” minőség, a maga specifikus környezetével, vagy pedig az egész Emberhez vezető fejlődési folyamat az univerzális fejlődés egyik regresszív ágára kerül. Még nem reménytelen az a jövő se, hogy az Emberiség megmaradjon, mint olyan, azaz Homo sapiens. Ez irányban egyetlen szellemi irányzat képes hatni, ez pedig az ISZLÁM. Az Iszlám tehát az emberi élet vallása.
A jubileumi konferenciára több társzervezet, tudományos intézet képviselője is megjelent. A Filozófiai Vitakör „bölcsőjét”, a Magyar Állami Földtani Intézetet Dr. Brezsnyánszky Károly igazgató képviselte, aki a társrendező szervezet, az Alapítvány az Interdiszciplináris Kutatásokért elnöke. Megjelentek a fenti alapítvány kurátorai is: Egyed László, Dr. Kiss Endre, Szente Erika, aki a konferencia előkészítéséért megkapta a „Mater Fundatrix Circuli Philosophici” oklevelet.
A jubileum alkalmából különféle dokumentumok közreadására is sor került. „A Filozófiai Vitakör története” 1973-74-es anyagai, valamint „A Filozófiai Vitakör előadásinak címjegyzése 1973 – 2003” , valamint „A Flozófiai Vitakör Alapító és Törzsgárdája” dokumentumanyag. Dudich Endre ebből az alkalommal mutatta be „A Filozófiai Vitakör Évkönyve 2000” kötetet, amely „Kalandozás a filozofálás történetében” előadássorozatának teljes anyagát tartalmazza.
Az ünnepi
konferencia éjfél körül ért véget.
787-788.
rendezvény:
„Attila a magyarok királyának ünnepe”
A „Kincsem Lovaspark” –kal közös rendezvény.
2003 május 24-25., Kincsem Lovaspark, Tápiószentmárton.
A Flozófiai Vitakör betársult a jeles rendezvénybe, amelyen a változatos kultúrműsorokon kívül tudományos előadásokra is sor került, mint pl. Salántai Lajos és Pap Gábor történészek előadására.
A Filozófiai Vitakört a Detre-házaspár, Fáy Árpád és családja, Pataky Tamás, Záhonyi András képviselték.
A
rendezvény részletes programját lásd: Filozófiai
Vitakör 2002 november – 2003 október 758 – 825
dokumentumkötetet.
786. vitaülés:
BÓKKON ISTVÁN - SZABÓ TAMÁS: Az absztrakt immunológia mint multidiszciplináris segédtudomány 2003 május 30., péntek, 15:30, MÁFI Ebédlő
A szerzőpárost Bokor Levente fedezte fel az Interneten 2003 március elején, s ő szervezte meg a szerzőpáros előadását. Bókkon István vegyészmérnök és biológus, azidőtájt doktorandusz a SOTE-n. Tipikus jobbsorsra érdemes, kallódó egzisztencia. Kiváló dolgozatai jelentek meg rangos tudományos folyóiratokban. Mintegy 100 oldalas anyagot adott oda Detre Csabának, hogy adja közre a Körben. (Önéletrajzok, cikkek, pályázati anyagok feljegyzések különfél tudományos szervezetekhez, tervleírások.) A vitaülésre közreadott dokumentáció lásd: Filozófiai Vitakör 2002 november – 2003 október 758-825 dokumentumkötetet.
Szabó Tamás mint Bókkon menedzsere mutatkozott be a Filozófiai Vitakörben, de kétségek merültek fel menedzseri szerepét illetően, inkább tűnt Bókkon valamiféle „leójának.”
Magáról az előadásról nehéz nyilatkozni, mert nem volt egy jól körülhatárolható tematikája.
Bókkon egy mindenképpen feljegyzésre méltó megállapításai: „A fejlődésnek legfőbb gátja maga a tudomány.” „Szeretet = tudás.”
40. fájl: 189 KB, 2003 június 6 – 2003 december 31, (832 –855 oldal), 789-848. vitaülés
790. rendezvény:
Az
eseménnyel kapcsolatos 2003 május 27.-én kelt
E-mail
körlevél:
„A Filozófiai Vitakör elnöke értesíti a Tagságot 2003 június 4.-i megbeszéléséről, melyet Kovács Györgyi információs igazgatóval folytatott a 2004. évi tisztújításról az elnöki tisztség utódlásáról.
Színhely_
„Mikszáth” Söröző.
Tisztelettel
Detre Csaba
RCPh
789. vitaülés:
SZUPERNÓVA-KUTATÓ CSOPORT MEGALAKULÁSA
Interdiszciplináris és nemzetközi kezdeményezés
2003 június 6., 15:30, MÁFI Ebédlő
Emlékeztető a Filozófiai
Vitakör 2003 június 6.-i üléséről
Tárgy: Az SN-Effects 2003 konferencia elmaradása, ill. elhalasztása, fórum a vonatkozó kutatások folytatására
A jelenlévők létrehozták a Filozófiai Vitakör „Csillagközi hatások a
Földön” munkacsoportját
Állásfoglalások,
határozatok:
- A Munkacsoport egyetért az SN-Effects 2003 konferencia Honi Szervező Bizottságának (LOC) 2003 május 14.-i döntésével, amely a politikai világhelyzetet tekintetbevéve az eredeti időben, - 2003 szept. 30. – okt. 4. – nem tartja lehetségesnek a konferencia megrendezését. Javasolja azonban, hogy 2004-ben, remélhetőleg jobb körülmények között kerüljön sor a konferenciára. Ezt támasztja alá a sok külföldről érkezett levél, amelyek ezt követelik. A Munkacsoport 2003 őszén ezirányú javaslatot tesz közzé a Magyar Állami Földtani Intézet és a Konkoly Thege Kutatóintézet felé.
- A Munkacsoport vállalja a fenti témában a nemzetközi koordináció fenntartását.
- Mivel a kutatási témakör a túlsúlyban lévő konzervatív nézetek alapján „avantgarde”-nak tűnik, a Munkacsoport nem kívánja rákényszeríteni semmilyen régi tudományos szervezetre, hanem mint eleve interdiszciplináris szervezet, karöltve az
az Alapítvány az Interdiszciplináris Kutatásokért testvérszervezettel, felvállalja az interdiszciplináris szervezést.
- A Munkacsoport várja tagjai közé az SN-Effects 2003 konferencia szervezésében előzetesen jelentkező résztvevőket, s bárkit, aki e témában tenni akar, vagy érdekelt.
- A Munkacsoport 2003 ősze folyamán egy nemzetközi intéző bizottságot hoz létre.
Tisztelettel:
Dr. Detre Csaba
(a Filozófiai Vitakör elnöke)
790 – 791.
rendezvény:
IN MEMORIAM GÉCZY ISTVÁN
Emlékülés
2003 június 13-14, Szerencs, Rákóczi-vár
Program:
Szerencs, Rákóczi-vár:
17:00: Megnyitó
17:10: DR. ANGYALOS LÁSZLÓ: Géczy István emléke
17:20: DR. DETRE CSABA: Géczy istván mint Giordano Bruno szellemi örököse
17:30: BOKOR LEVENTE: Az Ember mint elsődleges energia
17:40: AGÓCS JÓZSEF: Géczy István és az energia
17:50: VITÁNYI PÁL: Pista- energia
18:00: BÁNHIDI ANDRÁS: Pista örökké velünk marad
””””””””””””””””””””””””””””””””””””””””””””””””””””””””””””””””””””””
20:00:
Abaújszátó, Angyalos dr. borpincéje:
DR. ANGYALOS LÁSZLÓ: Európai identitás-tudat és magyarság
Fogadás
Szállás az abaújszántói Hubertus-motelben
2003
únius 14., szombat:
- Géczy István sírjának megkoszorúzása a szerencsi temetőben
- Nevezetes helyek megtekintése, hazatérés
Budapestiek
figyelmébe: indulás két gépkocsival a Csörsz u.
10-ből, 10:00-kor. Aki eben érdekelt június 3-ig
jelezze – Detre Csabánál, E-mailben, vagy
telefonon.
A
szerencsi Rákóczi-várban készült meghívó a
rendezvényt
-
A Szerencsi
Városi Kulurális Központ és Könyvtár,
-
A Filozófiai
Vitakör Tudományos Egyesület és a
-
Tokaj-hegyaljai
Gordano Bruno Munkaacsoport, Szerencs
közös rendezvényeként tüntette fel, s közreadta Géczy István fényképét is, s az alábbi felhívást tesz közre: „Emlékezzünk együtt Géczy Istvánra!”. (Lásd: SUPPLEMENTA 2003)
Az emlékülésre Detre Csaba és Bokor Levente adott közre írásbeli nekrológot. (Lásd: SUPPLEMENTA 2003).
Géczy
Tamás, Géczy István fia az alábbi Géczy István
életrajzot tette közzé:
Géczy István életútja
1926 január 26.-án született Mezőzomboron. Édesapját korán elvesztette mindössze 4 éves volt, amikor két nővérével árván maradtak. Özvegy édesanyjuk nehéz körülmények között nevelte őket. A lányok immár munkába álltak a fiút szerény lehetőségeikhez képest megpróbálták taníttatni.
A polgári iskolát Szerencsen, a középiskolát Miskolcon, a Magyar Állami Deák Ferenc kereskedelmi Középiskolában végezte el 1946-ban. Ezután Egerben járt a közigazgatási főiskolára, itt jegyzői végzettséget szerzett, majd két évig dolgozott Mezőzomboron a községi tanácson, de mivel nem értett egyet az akkor szokásos, kisembereket sújtó beszolgáltatási rendszerrel, otthagyta a hivatalt. Ezután az ÉMÁSZ Miskolci Igazgatóságánál dolgozott, mint műszaki tisztviselő.
1956-ban a kesznyéteni Vízierőmű telepvezetője volt, de az októberi események után, mint politikailag megbízhatatlan személyt azonnal elbocsátották. Ekkor már családos volt, két pici gyermekkel és a következő évek bizonytalan egzisztenciális körülmények között, a létfenntartáshoz szükséges munkahely kereséssel teltek. A politikai bélyeg és a szükség a maszek világba sodorta, ahol előbb villanyszerelő kisiparosként, majd a TV-korszak beindulásával tévészerelőként találta meg boldogulását. Egy ideig a szerencsi Gelka vezetője volt. Ekkortájt, 1964-ben született harmadik gyermeke, Tamás.
Sajátos, de egyenes gondolkodásmódja mindig is filozofikus életfelfogást sejtetett, már ifjúkorában is foglalkoztatták a lét kérdései. Baráti kapcsolatot ápolt papokkal, akikkel nem a hitről, hanem a filozófia kérdéseiről értekezett.
Küzdelmes életútja azonban csak nyugdíjas korára engedte meg számára hogy többet foglalkozzon azzal, ami igazán érdekelte.
Géczy
Tamás ezt az életrajzot elsőként Dr. Angyalos
Lászlónak adhatta oda bírálatra, mert a
kinyomtatott irathoz az alábbi utóiratot írta:
„Kedves Laci!
Innentől már te ismered jobban a Filozófiai Vitakörben végzett munkásságát. Kérlek egészítsd ki, ahogy te gondolod!
Üdvözlettel: Géczy Tamás
Géczy István sírjának megkoszorúzása után a Filozófiai Vitakört vendégül látta Géczy István özvegye, ahol több órát töltöttek. Kiderült, hogy hatalmas, több ládányi feldolgozatlan kézirat anyaga van. Detre elnökkel meggyeztek abban, hogy az anyagot egy bizottság át fogja tanulmányozni, hogy abból mit érdemes vagy lehetséges az utókor számára megmenteni, illetve publikálni. (Megjegyzés: az átnézés a mai napig nem törtét meg. – d.cs.)
793. rendezvény:
Zártkörű rendezvény. KOVÁCS GYÖRGYI és DETRE CSABA „csúcstalálkozója” 2003 június 18.-án, szerdán 16 órakor a Mikszáth Sörözőben.
A Kőbányai Szabó Ervin könyvtár vezetőnője és a Filozófiai Vitakör elnöke ez alkalommal elsősorban arról tanácskozott, hogy a két intézmény között hivatalos együttműködést hoznak létre, első menetben azzal, hogy a Filozófiai Vitakör tagjai a Kőbányai Szabó Ervin Könyvtár tagjai lesznek.
794. rendezvény:
A NAP NAPJA
Ének és vers-verseny a Napról
2003 június 20, péntek, 15:30, Gellérthegy, Filozófusok kertje
Detre Csaba ezzel a rendezvénnyel a kilencvenes évek első felében, a MÁFI-ban megrendezett egykori „Nap Napjait” akarta feleleveníteni, s az eseményt most a 2001-ben, a Gellérthegy K-i, Dunára néző oldalán, a víztároló tetején lévő kilátó mellett létrehozott szobor-parkban („Filozófusok kertje”) rendezte meg. Az ötlet nem várt sikert aratott, csaknem húszan jelentek meg, s több irodalmi mű előadására is sor került.
Záhonyi András két himnuszt is bemutatott:
-
A fáraó
himnusza (Kákosy László nyersfordítását Monlár
Imre ültette költői formába)
-
Himnusz-részlet a Naphoz (Komoróczy Géza
nyersfordítását Rákos Sándor tette költőivé)
A
himnuszok szövegét lásd: Filozófiai Vitkör 2002
november – 2003 október 758 – 825
dokumentumkötetet.
Detre Csaba ó-örményből (grabar) átültetett „A hunok vallása” c. fordítását mutatta be, amelyet Schréter János színes dísznyomtatványban adott közre. (Lásd: Supplementa 2003: „Hun szavak, szövegek”)
795. vitaülés:
TUDÓS-TAKÁCS JÁNOS: Az államra kötelező természetjog és az állam által definiált pozitív jog I – 2003 június 26., csütörtök(!),15:30, MÁFI Ebédlő.
Ez volt a jeles teológus professzor, Aquinói Szt. Tamás „Summa theologiae” teljes magyar fordítójának első bemutatkozója a Filozófiai Vitakörben. Az összejövetelről nem sok információ maradt fenn, mivel az előadó nem adott közre semmiféle írásbeli anyagot, ugyanakkor Detre Csaba nem lehetett jelen észtországi kiküldetése miatt. Később a professzorral megegyeztek, hogy az előadást megismétli, a tervezett kibővítésekkel együtt. Erre szeptember 26.-án került sor.
796. vitaülés:
ÉVADZÁRÓ ÖSSZEJÖVETEL
2003 június 27., 17h, Tücsök Söröző („Taverna Philosophica”) –
Bp. XIV., Stefánia út 14.
Program: A 2003/2004. évad programja
(A hagyományosnak tekinthető felszólítással: az itt bejelentett témáknak a programban elsőbbségük van ! )
A „Taverna Philosophica” évadzáróján minden eddiginél gazdagabb új évad programja bontakozott ki, meglátszott ez már a szokatlanul gazdag nyári programokban. A jóhangulatú évadzárón általános volt a vélemény, hogy a Filozófiai Vitakör jelenleg a fénykorát éli.
797-799.
vitaülés:
I.
Körösladányi
Filozófiai Találkozó
2003 július 11-13., péntek-vasárnap, Körösladány, Tóth-Tanya.
Program:
Id. Tóth Gyula – Ifj. Tóth Gyula: Az ember léptékű emberi környezet
Az összejövetel rendezője: VARGA INEZ.
A szép, romantikus tanyasi környezetben megrendezett vitaülésen a két előadó, akik mezőgazdasági munkások, arról beszéltek, hogy az Ember számára a legfontosabb az Egészség olyan értelmezése, hogy az fizikailag és szellemileg is a környezettel való tökéletes harmóniát igyekezzék megvalósítani.
Varga
Inez, érettségiző gimnazista népes táraságot
verbuvált össze Tóthék tanyájára. A találkozó
végül italozással, tánccal ért véget. A
jelenlévők elhatározhatók, hogy a „Körösladányi
Filozófiai Találkozókat” rendszeresen fogják
megtartani ebben a szép és derűs tanyasi
környezetben.
(Megjegyzés: ez a terv a következő években tejességgel megvalósult)
815. vitaülés:
A Filozófiai Vitakör „Kozmikus Csoportjának” első terepi kiszállása. A csoport által tervezett trianoni határok közötti óriás meteorit-kráter felfedező expedíciók első epizódja: Látogatás az É-mecseki Soma tetőn, ahol KALAFUT MIKLÓS óriás meteorit krátert vélt találni.
Résztvevők:
Detre Csaba, Don György, Kalafut Miklós.
Megjegyzés: A későbbi vizsgálatok nem
erősítették meg Kalafut Miklós elképzeléseit a
meteorit- kráter létére vonatkozóan.
800. összejövetel:
II.
Bajnai
Filozófiai Piknik
2003 július 26, szombat, Bajna, Detre-tanya
Program:
D. Lombay Kamilla – Detre Csaba: A Filozófiai Vitakör elfeledett evolúció-
elméleti iratai
Ebben az időben már tejes erővel folyt a Filozófiai Vitakör régi dokumentumainak rendszeres összegyűjtése, digitalizálása, szkennelése, stb., amely „A Filozófiai Vitakör története” műnek is alapjait képezi. A Detre-házaspár ezeket az anyagokat mutatta be a jenlévőknek. A feldolgozások során nyilvánvalóvá vált, hogy a Filozófiai Vitakör az evolúcióelmélet egy különleges és egészen kiemelkedő műhelye, meglehet mindezek ellenére, éppen ezt a témakört sokan nem szerették, s mindent megtettek a programon kívülre helyezésére.
A pikninken jelen voltak: Bokor Levente, Detre Csaba, D. Lombay Kamilla, Magyari Zoltán, Simán Katalin, Szántó Borisz, Vitányi Pál, Záhonyi András.
801 – 803. összejövetel
III.
Aligai
Vándorgyűlés
2003 augusztus 1-3., péntek, vasárnap, Balatonaliga, Vitányi-villa,
Zrínyi u. 133.
Program:
VITÁNYI PÁL: A természettudomány és társadalomtudomány határán
A házigazda ez alkalommal alaposan megszervezte, hogy mód legyen valódi vitaülés megrendezésére is, a nyaraláson kívül. Kijelölte a szombati, azaz augusztus 2. szombatot „hivatalos nappá”, amely napon kizárólag diszkussziók kerültek sorra.
Az előadó csődhelyzetet lát elsősorban a természettudományokban azáltal, hogy az empirikus adatok felalmozása elnyomja a logikai megfontolásokat. Ez mindinkább „áthúzódik” a társadalomtudományokra, de ott működik valamiféle „logika kényszer” – még egyelőre. Másik a tudományokra leselkedő veszedelem az a „kommunikáció a kommunikációért” effektus kialakulása, amikor már nem a minél értékesebb tudományos eredmények bemutatása a cél, hanem például a publikációk számának hajszolása, a tipikusan csak szcientometriai számok növelése.
804 – 805.
összejövetel:
III. Világosi Találkozó
2003 augusztus 8-9., péntek, szombat, Balatonvilágos, Tópart Szálló
Program:
Gurka György: MI a szexfilozófia?
A rendezvény az ún. „Világosi aranyifjak, az ötvenes-hatvanas években a balatonvilágosi Akadémiai Üdülőben nyaraló „akadémikus csemeték” sorrendben 3. nosztalgikus összejövetele volt. Az előadót, aki szexológus és filozófus is volt, a nosztalgia-összejövetel szervezői hívták meg egy rövid előadásra. A téma „filozofikussága” folytán ezt a rendezvényt meghirdettem a Filozófiai Vitakörben is.
Az előadásról nem maradt meg semmiféle dokumentum, saját feljegyzéseim (d.cs.) szerint: „poénkodó freudizmusról” volt szó.
806 – 808.
rendezvény:
2003. évi Bugaci Vándorgyűlés
2003 augusztus 29-31., péntek-vasárnap, Bánhidi-kúria,
Jászszentlászló, Kalmárföld 54, mobil:
(06)30 302 8069
Program:
BÁNHIDI ANDRÁS: Hogyan lettünk kondicionálva
A budapesti társaság két autóval utazott el Bugacra. Az egyik, Detréék öreg 120-as Skodája, a másik Kiss Miklós Suzuki Swiftje.
A vándorgyűlésről nem maradt meg semmiféle írásbeli dokumentum, jelenléti ív sem készült. A vitaülésre ellátogatott Borotai házaspárral együtt nagyjából 10-11 résztvevője lehetett a vándorgyűlésnek.
Az előadó szokásos szombat délelőtti előadását a görög engramma (benyomás) fogalma köré építette fel, kimutatva, hogy nemcsak életünket befolyásolja, hanem a törzsfejlődést is, hiszen az ösztönöket is a benyomások hozzák létre. A filozófia történetében e kérdéssel elsősorban Schopenhauer foglalkozott, hangsúlyozva, hogy az ember emlékezetében elsősorban a „Rossz” (értsd: rossz benyomások) maradnak meg, ezek irányítják sorsunkat.
A szombat esti vacsoránál Detre megkérdezte a házigazdát, hogy hová tűntek a kilencvenes évek első felében a Bánhidi-birtokon érzékelni vélt „szellemek” … A házigazda a kérdésre azt felelte, hogy megvannak, de mostanában ritkán jelentkeznek Ebben a pillanatban a konyhában iddogáló társaság egy hatalmas reccsenést majd egy dörejt hallott. Kirohantak a házból, s azt látták, hogy egy a házhoz közel álló szilvafa egyik nagy ága letörött, s a kutyák óriási ugatás közepette kergetnek valakit. A kutyák azonban hamarosan megnyugodva visszatértek …
809. vitaülés:
Új törzshely-avatás az Avar Sörkertben – 2003 szeptember 5., péntek, 17h, „Avar Sörkert”, a Hegyalja út- Avar utca sarkán.
Program:
A 2003. évi közgyűlés előkészítése
A Filozófiai Vitakör tagságának nagyobbik része elveszítette bizalmát a „Taverna Philosophica”-t illetően, s már égi terv volt az, hogy e helyett egy új törzshelyet kellene kinézni. Az „Avar Söröző” a Detre-lakáshoz közel volt, Detre jól ismerte, s melegen ajánlotta a Kör „sörös osztagának”.
A „törzshely avatóra” csak néhányan jöttek el (5-6 fő, ma /2005 május 17/ már megállapíthatatlan, hogy kik. A vitatéma az utóbbi időben egyre inkább előtérbe került kérdés: ki kövesse Detrét az elnöki székben.
810-811.
rendezvény:
II. Rudabányai Vándorgyűlés
2003 szeptember 12-13., péntek-szombat,
házigazda: SIMON LEHEL ALPÁR, 3733 Rudabánya, Arany János u. 24., tel.: 06-48-588210, mobil: 06-30-440-3286
SIMON LEHEL ALPÁR: Hegel más kép
Simon Lehel Alpár a jól sikerült 2002.-es Rudabáyai Vándorgyűlés után egy évvel már képtelen volt megrendezni a másodikat. Többen készültek a tervezett vándorgyűlésre, de az utolsó pillanatban kiderült, hogy a „Gipsz Szálló” 2002 óta már megszűnt, nem tudja hol elszállásolni a vendégeket, de „ha néhányan eljönnek Rudabányára akkor azokat el tudja szállásolni szülei otthonában.”
Végül a budapesti társaság lemondta az elutazást, s Detre rosszallását fejezte ki, hogy Simon Lehel nem volt képes „normális módon megrendezni” az összejövetelt. A házigazda utólag értesítette Detrét, hogy néhány egyetemi évfolyamtárásával mégiscsak megrendezte a vándorgyűlést. Detre azt üzente vissza, hogy ezentúl már nem számít Simon Lehel Alpár vándorgyűlés szervezéseire.
Az őszi szezon kirándulásai körülötti zűrzavar tovább folytatódott:
812-814. rendezvény (elmaradt):
2003. évi Soproni Vándorgyűlés, AGÓCS JÓZSEF: A szabadság
Tervezett időpont: 2003 szeptember 19-21. A rendezvényre Agócs József betegsége miatt 4 héttel később, 2003 október 17 és 19. között került
sor.
816. vitaülés:
TUDÓS-TAKÁCS JÁNOS: Az államra kötelező természetjog és az
Állam által definiált pozitív jog - 2003 szeptember 26., péntek,15:30,
MÁFI Ebédlő
A jeles teológus és filozófus megismételte június 26.-i eladását, sok szempontból ki is bővítve azt. Sajnos nem adott közre írásbeli anyagot, s ezért csak saját (d.cs.) feljegyzéseimre hagyatkozhatom az előadás rekonstruálásában:
Természettörvény: Sanctus Thomas Aquinensis (STh) 90 – 92.: „Lex materialis”.
„Isten létéhez csak metafiziailag lehetséges eljutni.”
„Esetleges (véges) lények.” (Accidentalia). Ha csupa véges (esetleges) lény lenne, nem lenne lét. Csak az esetleges lények képesek nem-lenni. „
„Az energia kizárólag az anyaghoz kötődik.”
„A filozófia révén a VALÓSÁGOT ismerjük meg.”
Az (igazi) alkotmány: Túléli a történelmi konfliktusokat, ezért „metafizikai alkotmány.”
Az előadó lebilincselte a hallhatóságot előadási stílusával, előadásának logikus, érthető módjával. A jelenlévők egyöntetűen fejezték ki kívánságukat, hogy a professzort még hallani szeretnék a Vitakörben. Ez meg is történt, meglehet a folytatás nem volt konfliktus mentes …
817. vitaülés:
SZUPERNÓVÁK HATÁSA A FÖLDÖN ÉS A
NAPRENDSZERBEN
A Magyarhoni Földtani Társulat, a Filozófiai Vitakör tudományos
Egyesület és az Alapítvány az
Interdiszciplináris Kutatásokért közös
Konferenciája, 2003 október 2., csütörtök, 14h, MÁFI Igazgatói
Tanácsterem
Ez alkalommal került sor az eredetileg SN-Effects nemzetközi konferencia helyett összehívott hazai konferenciára.
Program:
2003 okt. 2., MÁFI Igazgatói tanácsterem, 14h:
14:00: Király Péter: A magnetoszférát és a helioszférát befolyásoló belső és külső
eredetű hatások
14:30: Patkós László – Király Péter – Detre Örs - Detre Csaba: A közeli szupernóvák
és a bioszféra fejlődése
15:00: Jakab Mátyás: Az UV és ionizációs sugárzás genotoxikus hatásai
15:30: Gazsó G. Lajos: Élő szervezetek sugárérzékenysége
szünet
16:30: Detre Csaba – Solt Péter – Don György: A perm-triász szupernóva katasztrófa
17:00: Solt Péter – Don György – Detre Csaba : A pleisztocén – holocén határ és a
Vela szupernóva
17:30: Don György – Gálné Solymos Kamilla: Mikroszferulák a hazai pleisztocénból
18:00: Adonyi Zoltán: Az ismerethézagok feltárása kulcs a pernyeproblémák megoldásához
is.
Detre a
konferencia előtt július 26.-án az alábbi Email
körlevelet adta közre:
„Tisztelt Kollégák!
A Magyarhoni Földtani Társulat, a Filozófiai Vitakör tudományos egyesület, valamint az Alapítvány az Interdiszciplináris Kutatásokért 2003 október 2-án, csütörtökön 14 órai kezdettel rendezi meg a „szupernóvák nyomai a Földön és a Naprendszerben” c. interdiszciplináris konferenciáját. A konferencia résztvevőinek tekintjük azokat a hazai kollégákat, akik az eredetileg tervezett „SN Effects” konferenciára előadáskivonattal jelentkeztek természetesen szívesen látunk újabb jelentkezőket is. A kaotikus nemzetközi helyzet miatt elmaradt nemzetközi konferencia valamennyi beküldött angol nyelvű abstractját elektronikus és nyomtatott formában közreadjuk. Itt döntjük majd el, hogy az eredetileg tervezett nemzetközi konferenciát esetleg 2004-ben megtartjuk-e, ahogyan több külföldi kolléga ezt kéri.
Kérem a részvételről lehetőleg pozitív visszajelzéseket az alábbi E-mail címre megküldeni szeptember 1.-ig:
A
szervezők nevében szívélyes üdvözlettel:
Detre Csaba
818. vitaülés:
PELIKÁN PÁL: Beírta-e magát Anonymus a Gesta Hungarorumba?
2003 október 3., péntek, 15:30, MÁFI Igazgatói Tanácsterem (az
eredeti helyszín az Ebédlő volt, de ott
valamilyen ok miatt nem lehetett
megtartani a vitaülést.)
Az érdekes történelmi előadás legfőbb következtetése az volt, hogy az író eredetileg Tarcal vezér volt, akiről sok helységet neveztek el.
819. vitaülés:
HUSSAIN ALKHALIDI: Nyilvánvaló bizonyítékok Muhammad (Allah kegyelme és békéje reá) prófétaságának igaz voltára
2003 október 9, csütörtök, 16h, Telki, Dar es Salaam mecset.
Az előadó neve, Hussain Alkhalidi egy kora középkori jeles muszlim teológus, ezért a fiatal teológus előadó nagy valószínűséggel felvette ezt a régi nevet, elsősorban azért, mert előadásában az iszlám hitvilágában Muhammad (magyarban használatos változatában Mohamed) prófétai létének ontológiai bizonyítékait sorakoztatta fel. Detre felhasználva a magyarországi muszlimokhoz fűződő jó kapcsolatait, elintézte, hogy ezen a teológiai vitán a Filozófiai Vitakör néhány tagja is jelen lehessen.
820. vitaülés:
LÁTOGATÁS A SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR KÖZPONTJÁBAN
2003
október 10.: A könyvtárlátogatás programja
kiderül a meghívó szövegéből:
A Filozófiai Vitakör 2003 október 10.-én, pénteken 15:30-kor KOVÁCS GYÖRGYI kalauzolásával látogatást tesz a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi könyvtárában: Bp. VIII. Baross u. 18., Wenckheim palota.
A könyvtárba belépni csak látogatójeggyel lehetséges, ezért kérem a látogatásban érdekelteket, hogy pontosan 15:30-ig jelenjenek meg a palota átriumában. Mivel a látogatókat előre be kell jelenteni, ezért kérem látogatási szándékotokat E-mailen jelezni október 3. péntekig. A visszajelzést kérem cc-zni Kovács Györgyi részére is: kovigyorgyi@gyorsposta.hu
Baráti üdvözlettel:
Detre Csaba
A Filozófiai Vitakörből tizennégyen gyűltek össze az érdekes, mintegy két és félórás bemutatóra. A bemutatót Kovács Györgyi két kolléganője tartotta, akik töviről-hgyire bemutatták magát a könyvtárat, s azt magában foglaló Wenckheim palotát.
827. vitaülés:
ÖSSZEJÜÖVETEL A HUN FONETIKUS ÍRÁS TÁRGYÁBAN
2003 október 14., hétfő, 20h, ELTE TTK, Pázmány Péter sétány 1/A,
699. szoba
Résztvevők: Bérczi Szaniszló, Detre Csaba, Pongor Gábor, Püspöki Nagy Péter.
Az összejövetelt Bérczi Szaniszló
csillagász docens szervezete meg abból a célból,
hogy azon Detre Csaba szűk szakértői körben
bemutassa az iráni örmény kolostorokban
lejegyzett hun fonetikus írásokat. (Lásd:
Supplementa 2003: „Hunok”)
821 – 823. vitaülés:
2003. évi Soproni Vándorgyűlés
2003 október 17-19., Agócs József villája, Sopron, Csongor út 8/a,
telefon: (06)-99-316-423
Program:
AGÓCS JÓZSEF: A szabadság
A szeptemberben 4 héttel elhalasztott vándorgyűlésre ez alkalommal minden zökkenő nélkül került sor. A budapestiek (a Detre-házspár, Bokor Levente, Simán Katalin, Vitányi Pál, Záhonyi András) a Déli Pályaudvarról 19:35-kor induló „Axa Expressel” mentek Sopronba, mely 22:00-kor érkezett meg oda. A soproni pályaudvaron Agócs József és Agócs Csilla két gépkocsival várta a vendégeket.
Az előadó részletesen körbejárta a
„szabadság” fogalmát.
Arra a kérdésre, hogy „lehet-e a szabadság cél?” egyértelmű nemmel válaszolt. A szabadság a valamiből valamivé válás divergencia-foka: a megváltozott mozgásirányai milyen fokban bővülnek ki az új minőség létrejöttekor ( vagy létrejötte után). Lényeges a „többféle, sokrétűbb mozgás.”
SZABADSÁG – RABSÁG dialektikus
fogalompár: Utóbbinál a mozgásirányok
beszűkülése megy végbe.
VALLÁSSZABADSÁG: Pusztán szükségszerűségének elvetése is hiba, mert a vallásnak eleve szabadnak kellene lennie, a vallás cselekvési körének szűkítése a vallást valamiféle politikai uralom szolgálatába kényszeríti.
„Rendszeristen”: amivel több az egész, mint komponenseinek összessége. Itt húzódik meg az Isten, meg minden olyasmi, ami a” magasabbrendűvé válást” idézi elő.
Tudományok szabadsága: a tudományok diszciplínákra tagolása, a tudományok szabadságának bizonyos uralmi szempontok alapján történő széttördelése. V.ö: Kálvin János: „Libertas scientiae diabolicum dogma.”
A szocializmusban lappangó cél volt az egyes tudományos diszciplínák összekötése a filozófia propagálásával, de a manapság eluralkodott amerikai haszonelvűségben
éppen az ellenkezője folyik, a tudományok ERŐSZAKOLT SPECIALIZÁLÁSA, szakbarbár SPECIALISTÁK kitenyésztésével. Ez még a „katedra-filozófiára” is kiterjed: a filozófusoknak is „specialistákká” kell válniuk, mert különben megélhetésük ellehetetlenedik. Korunk nem a nagyívű filozófiai rendszerek korszaka!
Két év után, a szombat délután megint nagy kirándulásokkal telt el a Soproni hegységben.
824. vitaülés:
DUDICH ENDRE: Személyes utóhang a sci-fi széljegyzetekhez – 2003 október 21., KEDD, 16h, MÁFI Ebédlő.
Az előadó ezzel az előadásával a 10 részes „a sci-fi különleges világa(i) sorozatát zárta le az egész sci-fi irodalomra kiterjedő személyes benyomásaival.
Az előadás teljes anyagát lásd: Filozófiai Vitakör évkönyve 2001-2003, valamint a Filozófiai Vitakör 2003 okt. – 2004 febr. 824 – 855 dokumentumkötetet.
Az alábbiakban az anyag egyes részleteit mutatjuk be:
(1)
A
korai hatások
Igen, Verne Gyulával kezdődött és H.G.
Wells-szel folytatódott. A rendhagyó nagy
élmény azonban
Koszter
atya (Koszterszitz József) ifjúsági
regény-trilógiája olt: „Lurkó – Iluska –
Fulgur.” A „Fulgurt” a 13. születésnapomra
kaptam ajándékba keresztanyámtól. (1947-ben).
Ebben egy zseniális magyar feltaláló „befogja” a kozmikus sugárzást, és annak segítségével gyakorlatilag sérthetetlen műanyagot állít elő, a (Gábor Mózes öreg székely pásztorról elnevezett gaboritot. Többek között villámot is tud lesújtani tetszés szerinti célponra. Ezért kapja fulgur (latin szó: villám) nevet. Munkatársaival, a fulgensekkel (Fulguris gens, Fulgur népe) együtt minden hatalmát először a magyar (’ogur”) nemzet szolgálatába állítja. Helyreálltja az ország történelmi határait, áthatolhatatlan sugárkorláttal zárja el a világ többi részétől, keresztény szellemben átneveli a népet, és tündérkertté varázsolja a Szaharát. Végül, amikor a „Dél” megindul az „Észak” ellen, rendet csinál átrendezi a világot. Az utolsó jelenetben Fulgur űrhajói a Kozmosz meghódítására indultak.
Ezzel egyidőben nagy benyomást tettek rám Fehér Szarvas (Borvendég Deszkáss Sándor) újszerű indián-könyvei: A Sziklás-hegység varázslója, a Hajnalcsillag főnök, a Rézbőrű Messiás.
(2)
A
próbálkozás
E két hatás eredője egy regény-trilógia-kézirat lett: Villámmal Sújtó.
Az első két rész „hagyományos” indián-történet, tudatosan és bevallottan F. Cooper- és May Károly –utánérzés. Ezek kéziratai szerencsére elkallódtak. Megvan viszont a harmadik rész.
…………………….
(3)
A
lappangó kór
A geológia, biológia és kémia hosszú időre kielégítette „science” szükségletemet. A „fiction”, a fantasztikum pedig még túlzott mértékben is jelen volt a dialektikus és történelmi materializmus képében, különös tekintettel annak hazai „alkotó” gyakorlati alkalmazására.
A „földtudományok kandidátusa” fokozat megszerzéséhez írásbeli és szóbeli vizsgát kellett tennem belőle. Az írásbelit „Az üledék-képződés dialektikája” címmel írtam meg. 1977 májusában, Horváth József docens elvtárs, - Filozófiai Vitakörünk alapítóinak egyike és fő védelmezője elfogadta, és a szóbeli vizsgától eltekintve aláírta a teljesítést.
A tudományos-fantasztikus irodalom iránti vonzódásom mindenesetre megmaradt. A nyelvtanulásban vettem különösen jó hasznát. Előszeretettel olvastam ilyen írásokat idegen nyelven, és sokat le is fordítottam belőlük – eszperantóra. Ez kitűnő gyakorlatnak bizonyult. Ugyanis egyrészt számomra érdekfeszítő olvasmányok voltak, másrészt igen változatos volt a szókincsük és stílusuk.
Lefordítottam pl. eszperantóra Ivan Jefremov Az Androméda-köd c. regényét, valamint jónéhány elbeszélést, pl.
§ Lengyelből: Expedíció Merkúrra,
§
Csehből:
Az agyagbálvány,
§
Románból:
Gondwanai kaland,
§
Szerbből:
Plakon, avagy a kapcsolat
Mindezek persze a fiókomban maradtak. Az egyetlen kivétel Arthur C. Clarke Felsőbbendűség c. novellája, amelynek eszperantó fordítása megjelent a Hungara Vivo 1986. évi 3. számában.
(4)
A
prágai élmény
A hetvenes évek elején egy csehszlovákiai kiküldetés során született meg a „milyen lenne, ha találkoznánk önmagunkkal” ötlete. ….A megkettőződés ötletéből öt rövid elbeszélést írtam…
(5)
Alkonyi fény
1991 novemberében a Természet Világa tudományos ismeretterjesztő folyóirat szerkesztőinek egyike, Németh Géza, interjút készített vele. („A magyar földtan diplomatája” Ez a következő kérdés-feleletsorral végződött:
„N.G.: Kíváncsi vagyok a véleményére a műfaj (a sci-fi) mai állapotáról.
D.E.: a sci-fi, a tudományos-fantasztikus irodalom, divattá vált, s ennek megfelelően felhígult, Jót mulatok az „űrwesterneken” és lehangolnak a társadalmi „antiutópiák.” A magam részéről csak azokat a szerzőket méltányolom, akik a „science”, a tudomány oldaláról közelítik meg a műfajt, akik szakszerűen extrapolálnak a tudományból, és bátran vetítik ki a tudomány által megsejtett lehetőségeket a jövőbe. Az orosz paleontológus, I. Jefremov a kedvencem, valamint az amerikai biokémikus, I. Asimov. De említhetném Obrucsev geológusprofesszort is, aki a század elején írt már klasszikusnak számító sci-fit, Verne Gyula „Utazás a Föld középpontja felé” című könyvét „helyesbítette”. Remélem, magam is írok még tudományos-fantasztikus regényt. Már folyamatban is van, de hadd ne áruljam el a poénját. Nem geológiai, hanem biológiai témájú lesz.
N.G.: Manapság sokan választanak angolos, de legalábbis idegen hangzású írói állnevet. Ha majd megjelenik a könyve, miből fogunk ráismerni Dudich Endrére? –
D.E. Van a tarsolyomban egy álnév. Leírva: Elvis M. Pont. Kiejtve: „Elvi szempont.” Vagy, ha tetszik: „Elviszem – pont.”
Ezt a regényt meg is írtam, mégpedig gyakorlatilag párhuzamosan eszperantóul és magyarul.
Alapötlete, amely már egyetemi hallgató korom óta foglalkoztat, a következő:
A zöld növények képesek fotoszintetizálni, vagyis a napfény energiájából, a levegő széndioxidjából és vízből szénhidrátokat előállítani. Az állatok és az ember erre nem képesek. Hogyan lehetne ezen segíteni?
Ilyen irányú kísérletek folynak egy japáni és egy indiai kutatólaboratóriumban. A versengésbe beavatkozik, meglehetősen gátlástalanul, az amerikai és szovjet titkosszolgálat is. Az igazi áttörés azonban csak akkor jön létre, amikor belátják, hogy nem egymás ellen, hanem együtt kell dolgozniuk. Akkor megszületik az új emberfajta, a Homo sapiens var. lucivor, a fényevő ember.
A történet eszperantó változatát a Magyarországi Eszperantó Szövetség 2003 májusában jelentette meg, la lumo nutranta (A tápláló fény) címen. A könyv bemutatója május 17.-én volt Tatán, a 33. Magyarországi Eszperantó Kongresszus alkalmával.
A magyar nyelvű változat egy másik kiadónál zsűrizés alatt van.
Így tehát a történet bizonyos értelemben happy end-del ér véget.
””””””””””””””””””
Azért még meg kellene írni egyet-mást …
Ø
Az
Atomhangyákat,
Ø
A téridő
fonákját
Ø A Kőzetszerelmet, de legfőképpen
Ø A Kamatront – az emberi sorsot megváltoztatni képes berendezést.
VÉGE
(?)
Ezzel befejeződött Dudich Endre sci-fi sorozata. Az előadó mellékletként „Megkettőződések”c. sci-fi novelláját osztotta szét.
825. vitaülés:
BÓKKON ISTVÁN – SZABÓ TAMÁS: Az emberi expanzió – 2003 október 31., péntek 15:30, MÁFI Ebédlő
A másodszor fellépő előadópáros ezen előadásáról nem maradt fenn semmiféle dokumentum. Nagyvonalakban arról szólt, hogy a Homo sapiens fokozatosan hódította meg először a Földön a más fajok ökoszféráit, majd az egész Földet. Ezután elhagyta a Földet, de ez már olyan energiaszinteket követel, amelyek felett már képtelen úrrá lenni. Jól érzékelhető e téren a megtorpanás, különösen az Ember holdutazását illetően. Ez a tényező és az emberiség túlszaporodása a Homo sapiens végzete irányában mutat.
826. vitaülés:
SIMOVITS MÓNIKA: Milan Kundera
2003 november 7., péntek 15:30, MÁFI Ebédlő
Simovits Mónika német nyelv- és irodalomtanárnőnek, aki 2005 június 11.-től Detre Csaba menye lett, ez volt második előadása a Filozófiai Vitakörben. Első alkalommal 2000 szeptemberében tartott előadást Hegelről.
Az előadás teljes anyagát (7 oldal) lásd: Supplementa: 2003 Simovits 2003 11 07. Az alábbiakban az előadás 2 oldalas összefoglalását mutatjuk be:
Vajon a nehéz valóban szörnyű a könnyű
pedig valóban
csodálatos?
A könnyű nehéz ellentétpár megjelenése Milan Kundera: A lét elviselhetetlen
Könnyűsége c. művében és ennek filozófiai
visszatürkröződései
Milan
Kundera
Ø Hrabal mellett a második világszerte ismert cseh író
Ø Brno-ban sszületett 1929-ben
Ø Filozófiát és zenét tanult, nagy hatással voltak rá Nietzsche, Heidegger és a francia egzisztencialisták Sartre és Camus írásai.
Ø Diplomáját a Prágai Filmművészeti Akadémián szerezte 1958-ban, ahol utána tanított.
Ø A prágai Tavasz bukása után 1970-ben elbocsátották, 1975-ben Franciaországba emigrált és máig is ott él.
Ø 1963-93 között hét prózai művet adott ki, melynek egyes darabjait számokkal látja el.
Opus 1 Tréfa (1967)
Opus 2 Nevetséges szerelmek (1963-69)
Opus 3 Az élet máshol van (1973)
Opus 4 Búcsúkeringő (1976)
Opus 5 A nevetés és felejtés könyve (1979)
Opus 6 A lét elviselhetetlen könnyűsége (1984)
Opus 7 Halhatatlanság
A lét
elviselhetetlen könnyűsége (1984)
A mű gondolati háttere
Nietzsche: Az örök visszatérés tana
Parmenidész ellentétpárjai /Súlypont: könnyű és nehéz ellentétpárja
„Vajon a nehéz valóban könnyű, a könnyű pedig valóban csodálatos?”
A mű történetének
bemutatása
Szereplők jellemrajza
Tomas és Tereza
Franz és Sabina
A könnyű-nehéz
ellentétpár visszatükröződése a műben
Ø Könnyű és nehéz Tomas nőkhöz fűződő viszonyában
Ø A nehéz megjelenése Tereza életében
Ø Könnyedség Sabinánál
Ø Könnyű vagy nehéz az egzisztenciális lecsúszás?
Megismerhetetlenségből
fakadó nehézségek
Ø De elmondhatjuk-e, hogy pusztán azért nem mert életünk ezen a földön csak egyszeri és megismételhetetlen, hogy nem nehezedik ránk felelősség?
Ø „Einmal ist keinmal”
A könnyű-nehéz
ellentétpárjának értelmezése különböző
idősíkokban
„ …a nehézség, a szükségszerűség és az érték – három, tartalmilag összefüggő fogalom: csak az a nehéz, ami szükségszerű, csak az értékes, aminek súlya van.”
Ha ez így van akkor miért nem választjuk automatikusan a nehezet? – paradoxon feloldása.
Konklúzió
Melyik a pozitív tehát a könnyű vagy a nehéz? – lehetséges válaszok
Felhasznált irodalom:
Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége
Amacziné Bíró Zsuzsa – Cserhalmi Zsuzsa: Regények találkozása
Hankó B. Ludmila – Heé Veronika: A cseh irodalom története – a kezdetektől napjainkig
Kvétoslav Chvalik: Milan Kundera regényének világa
Rüdiger Safanski: Nietzsche szellemi életrajz
Tatár György: Az öröklét gyűrűje – Nietzsche és az örök visszatérés gondolata
www.philos-website.de
833. vitaülés:
A Filozófiai Vitakör betársul a SCHÜTZ ÖDÖN KÖNYVTÁR ÉS ARCHÍVUM 2003 november 8.-i (szombat) átadási rendezvényeire. (ELTE Belső-Ázsia Tanszék, Múzeum körút 4/B, I.em.
Meghívó: BIRTALAN ÁGNES tanszékvezető egyetemi docens
Megnyitó: DÉRI BALÁZS, dékánhelyettes, egyetemi docens
Ünnepi beszéd: VLADIMIR BARKHUDARJAN professzor, akadémikus, az
Örmény Tudományos Akadémia főtitkára
„Szekérke szállt alá a Maszisz hegyéről”
Irodalmi összeállítás Schütz Ödön Hajk és Bél harca c. antológiájából.
A műsort összeállította Dzsotjánné Krajcsír Piroska. Előadják:
DZSOTJÁN DÁVID, ERDŐS FERENC, DZSOTJÁN DÁNIEL.
834-835.
vitaülés:
II. Körösladányi Filozófiai Találkozó
2003 november 8-9., szombat-vaárnap, Körösladány, Árpád-zug 12.
Program:
Az ember ősi környezete: Az Egészség
KECSKEMÉTI SÁNDOR (1930 – 2003): Disznók és emberek a társadalomban. Emberek és disznók. Disznó-emberek
EGERESSY MÁTYÁS: Az ún. paraszti filozófia
Id. TÓTH GYULA: Növények és emberek
Az összejövetel alkalmából a Detre-család földművelő barátai fejtették ki véleményüket az Ember ősi környezetéről, amely elsősorban a túlnépesedés, s iparosítás következtében megszűnt.
832. vitaülés:
A pleisztocén-holocén határ
A Filozófiai Vitakör „Földön kívüli hatások a Földön” Munkacsoportjának ülése
2003 november 11., kedd, 14h, MÁFI Stadion-felöli Galéria, Társalgó
Résztvevők: SÜMEGHY PÁL (Szegedi Egyetem), NAGYNÉ BODOR ELVIRA, DETRE CSABA, SOLT PÉTER.
A tanácskozás egy közös szegedi – MÁFI OTKA kutatási program előkészítését szolgálta, amelynek célja a pleisztocén végi kihalások és ennek lehetséges szupernóva robbanás okának
kutatását célozta.
828. vitaülés:
II. UDENOLÓGIAI KONFERENCIA
A Filozófiai Vitakör és az Alapítvány az Interdiszciplináris Kutatásokért
közös őszi egésznapos konferenciája
Az egésznapos konferencia tematikus címe: A SEMMI ÉS A MINDEN
2003 november 14., péntek 11h, Pataky Művelődési Ház, Kőbányai Szabó Ervin Könyvtár, Budapest X., Szent László tér 7-14. Rendező: KOVÁCS GYÖRGYI, telefon: 261-6001.
Program:
11:00: DUDICH ENDRE: Sok hűhó (a) semmiért
11:40: SZÁNTÓ BORISZ: A fogalom és ami mögötte van
12:20: BOKOR LEVENTE: Inkább van a valami, mint a semmi
13:00: KISS ENDRE: A semmi és a minden (Korreferátum)
ebédszünet
15:00: AGÓCS JÓZSEF: A tömör világ
15:40: DETRE CSABA: A világból nyert elvonatkoztatások két véglete: a Minden és a Semmi
16:20: BÁNHIDI ANDRÁS: A Zéró min abszolút szám
17:00: KIRÁLY PÉTER: Mi minden főhet ki a semmiből? (fizikai vákuum, anyag és antianyag, az Univerzum tágulása)
kávészünet
18:00: VITÁNYI PÁL: A semmi van csak helye nincs
18:40: ZÁHONYI ANDRÁS: Semmiből – mindent: az ókori szakrális világrend „leváltásának” receptje
19:20: PATAKI TAMÁS: A láthatatlan semmi
19:50: ERDÉLY DÁNIEL: Versek a semmiről
20:00:
FOGADÁS
Kéretik a 40
perc előadási idő szigorú betartása! Ideális
beosztás: 30 perc előadás, 10 perc vita.
RÉSZVÉTELI DÍJ: Hölgyeknek: 1 csomag sütemény, uraknak: 1 egység (üveg, doboz) ital .
A konferenciára közreadott kivonatokat lásd: SUPPLEMENTA 2003 11 14, valamint kinyomtatott formában: FILOZÓFIAI VITAKÖR 824-855, 2003 okt. – 2004 febr. dokumentum kötetet.
Kivonatot
közreadtak:
DETRE
CSABA, DUDICH ENDRE, KIRÁLY PÉTER, SZÁNTÓ
BORISZ, BOKOR LEVENTE, ERDÉLY DÁNIEL, BÁNHIDI
ANDRÁS.
Írásbeli hozzászólás: HORVÁTH KATALIN
Történelmi megjegyzés: Ez volt a Filozófiai Vitakör életében az első minden részletében elektronikusan lebonyolított konferencia.
829-830.
vitaülés:
TADEUS SLUPIKOV: A hunok és szkíták azonossága – 2003 november 15-16., (szombat, vasárnap, ),16h. Tápiószentmárton, Kincsem-park, előadóterem.
A jeles ukrán szkitológus Detre meghívására jött Magyarországra, ahol külön meghívást kapott a Kincsem-park részéről egy ottani hun témájú kulturális rendezvény keretében, ahol nagy érdeklődést keltő többórás előadást tartott a hunok és szkíták azonosságáról. Az előadó beszámolt arról, hogy Ukrajna több területén is talált hun-szkíta eredetű írásos fatáblákat.
831. vitaülés:
Rendkívüli közgyűlés
2003 november 21., péntek,15:30, MÁFI Ebédlő
Program:
- Generációváltás szükségessége a Kör vezetésében (Detre Cs. 10’)
- A Filozófiai Vitakörnek szüksége van egy működő Interdiszciplináris Alapítványra! (Felhívás, Detre Cs. 10’)
Dr. Adonyi Zoltán alapító atya köszöntése 25 éves vitaköri tevékenysége
Alkalmából
ADONYI ZOLTÁN: A
társadalmak egyensúlyának feltétele a paradigma-
váltás, eszköze a filozófia praktikuma
A Filozófiai Vitakör Alapító Atyja (Pater Fundator Circuli Phlosophici) oklevelet egy 2000-ből származó szokásjog (Marczis József kitüntetése ezen oklevéllel 80. születésnapján, 2000 december 1-én) csak külön e célból összehívott ülésen, közgyűlésen, kitüntetett szervezési ülésen (mint pl. évforduló, születésnap, évzáró, évnyitó) lehet csak átadni. A kitüntetettnek meg illik ilyenkor egy „székfoglaló” beszédet elmondani. Adonyi Zoltán a kimutatások szerint 1978-ban kapcsolódott be a Filozófiai Vitakör munkájába, s ezen jeles évforduló alkalmából, a programban szereplő problémák mellett Detre elnök közgyűlést hívott össze.
Az előző napirendi pontokkal kapcsolatban az Elnök kijelentette, hogy elengedhetetlen a Kör vezetésének fiatalítása, mindenkit felszólított arra, hogy szervezzen be a Filozófiai Vitakörbe, a filozófia, a metafizikai és interdiszciplináris gondolkodásra fogékony fiatalokat, kikből a Kör következő vezetőgárdája kikerül. Felhívta az Alapítvány az Interdiszciplináris Kutatásokért kurátorait, hogy tegyék működésképessé az alapítványt, mint a filozófiai és tudományok közötti tevékenység letéteményesét.
A kitüntetett meleghangú beszédben mondott köszönetet a kitüntetésért. „Székfoglaló beszédét” Korach Mór idézetével kezdte: „Minden tudománynak van elmélete és gyakorlata. Valamelyik nélkül nem létezik tudomány.” Ez annak az ismeretelméleti példája, hogy a Világban gyakori (ha nem kizárólagos!) a dualitás. A nagy csupa kicsi, a sok csupa kevés. Férfi: hierarchikus rend, nő: szélesebb alap.
A
jubileumi közgyűlés vidám, emelkedett hangulatú
fogadással ért véget.
836. vitaülés:
NEMZETI SIKERÉLMÉNY – NEMZETI TUDAT
50 éve történt:
megemlékezés az 1953 november 25.-én a londoni
Wembley stadionban lejátszott Magyarország –
Anglia futballmérkőzésről, s
kulturális, politikai hatásáról
MAGYARORSZÁG – ANGLIA 6:3 (4:2)
A
Filozófiai Vitakör számos nemzeti, kulturális
egyesülettel együtt szintén megünnepelte a
magyar sport világraszóló sikerének
félévszázados évfordulóját, amely egyszerre volt
a magyar kultúra nagy ünnepe is. Detre az alábbi
nyilatkozatot adta közre:
HATHÁROM
Grosics Gyula, Buzánszky Jenő, Lóránt Gyula, Lantos Mihály, Bozsik József, Zakariás József, Budai II László, Kocsis Sándor, Hidegkuti Nándor, Puskás Ferenc, Czibor Zoltán és a csere, Gellér Sándor: NEMZETI HŐSÖK: A nemzeti hőstett örök, és rendszerfüggetlen. Ugyanolyan dicsőség, bármiféle politikai rendszerben hajtják végre. Azok a körülmények, amelyekben a nemzetért hőstettet visznek végre, bizonyítja a nemzet életképességét, élniakarását. Ilyen hőstettet hajtott végre a fenti labdarúgó -csapat. Bár, az a rendszer akkor bizonyára nem volt a magyar politikai rendszerek legjobbika, s joggal volt rengeteg ellenzője, a hőstett akkor is hőstett, mert az rendszerfüggetlen. Ezt a hőstettet is akkor egy kis csoport lefitymálta: „A futball komcsi szemfényvesztés”, „ilyenekkel akarja magát Rákosi ünnepeltetni”, az akkoriban ún. „sztupid reakciósok” szerint: „a foci undorító prolijáték.” Más hasonlók szerint: „Itt a komcsik ilyenekkel szúrják ki a szemünket, bezzeg Amerikában, az igazi civilizáció és kultúra hazájában nem is ismerik a futballt.”
Az is az igazsághoz tartozik, hogy Kádár, Rákosi, Horthy, de még Ferenc József és a habsburgerek, s persze különösen nemzeti királyaink hajdanán is a nép jólétét igyekeztek szolgálni. A magyarországi „rendszerváltás” valódi „paradigmaváltás” volt: nem kellenek a nemzeti hősök, mert ezek veszedelmes nacionalisták, meg anti ezek meg azok, annál inkább kellenek a konzumidióták, a a kriplik, a lájfsósok, akikből összeáll egy jó kis romlott biomassza, amelyben megdöglik már maga a gondolat is. Annak gondolata mg leginkább, hogy nemzeti hős legyen bárki, mert ez már maga a gyűlöletgondolat.
A
nosztalgikus „futball-filozófiai” összejövetel
mélyenszántó politikai véleményeket váltott ki a
jelenlévőkből, s a vita fókuszába a
rendszerváltással bejövő „nyugati
kozmopolitizmus” került. Detre a viták során
tette azt a kijelentését, amelyet többször is
idéztek:
„Sokan a
szocializmus legfontosabb szerepének a nemzeti
tudat elnyomását tekintették, mint alapvető
princípiumot, s a rendszerváltás lényegének azt,
hogy ne a szocializmus, hanem valami más nyomja
el a nemzeti tudatot.”
835. vitaülés:
VITÁNYI PÁL házirendezvénye
2003 december 2., KEDD (!!!), 10h (!!!), Vitányi Pál lakása, Budapest II.,
Riadó u. 10/A, telefon: 275-03-04, mobil:
06-70-312-1017
E-mail: vitanyipal@freemail.hu
A meghívóban „különös házirendezvénynek” titulált összejövetel vitatémája:
VITÁNYI PÁL: Mit kéne tenni? (Először a posztmodern érvényszolgáltatásról)
A vitaülésről nem maradt fent semmiféle dokumentum, csak annyi, hogy a házigazda bizonyos Jászi György (aki Jászi Oszkár fia) egy könyvéről szólt, amely a GDP-elmélettel foglalkozik. A házi gazda e könyv bírálatát adta.
838. vitaülés:
VINKÓ JÓZSEF, SÁRNECZKY KRISZTIÁN: Extragalaktikus távolságmérés szupernóva-robbanások segítségével – 2003 december 4., 14h, Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet Előadóterme.
A Filozófiai Vitakör Földön Kívüli Hatások a Földön Munkacsoportja által is meghirdetetett KTMCsK-szeminárium ülés.
Az
előadás kivonata:
Előadásunkban áttekintjük a Szeged-Budapest-Baja Toronto együttműködésben az utóbbi 3 évben végzett kutatómunkát, a szupernóvák fotometriája és spektroszkópiai témakörben. Ismertetjük a piszkéstetői Schmidt-távcsővel folyó galaxis-survey helyzetét és a szupernóvákra alapuló távolságmérési eljárásokat, valamint azok alkalmazását.
837. vitaülés:
A GÖDEL-TÉTEL
2003 december 5, péntek, 16h, MÁFI Ebédlő
A Filozófiai Vitakör és az Akotmányossági Műhely közös rendezvénye.
Program:
TÓTH TIBOR: A Gödel-tételről
FÁY ÁRÁD: A Gödel-tétel és az alkotmány
KÉTHELYI
KÉRDŐ FARKAS – GIANBATTISTA di CHECHEZZO (16.
szd.): Felületes ismerethalmazok mindennel való
viszonyíthatósága (felolvasás 10’)
VITÁNYI PÁL: Gödel és a korszakos zseni de 180’ tévedéssel
DETRE CSABA: A Gödel-tétel és a fejlettségi szintek viszonylagos megítélhetősége
Egységes
vita
Kb. 20:00: FOGADÁS a „KORONA” SÖRÖZŐBEN
Figyelmeztetés: az előadók számára biztosított max. előadási idő: 30 perc, a vitára az előadások után kerül sor. Az egyes előadások után max. egyperces kérdésekre vagy megjegyzésekre van mód.
Az Alkotmányossági Műhelyben valamilyen ma már kinyomozhatatlan okból, a Gödel-tétel kitüntetett kutatási téma lett, ezért Fáy Árpád megkérte Detre Csabát, hogy rendezzenek egy közös kis konferenciát a Gödel-tételről. A témával kapcsolatban több írásbeli anyag is született, amelyek nem mindegyike kapcsolódik közvetlenül a konferencia témájához, hanem magáról Gödelről is szól. (Lásd: SUPPLEMENTA 2003, Gödel-anyag, amelyek közül mint filozófiai összefoglalás kiemelkedik Tóth Tibor előadása, amely Rászlai Tibor szerzői névvel került terjesztésre).
839. vitaülés:
ÉVZÁRÓ
2003 december 12., péntek,
Pataky Művelődési Ház, Kőbányai Szabó
Ervin Könyvtár,
Budapest X., Szent László tér 7-14, rendező: KOVÁCS GYÖRGYI
Program:
-
Zentai
Péter Emléklapok átadása
-
DETRE
CSABA: Történelemtanárom és osztályfőnököm, Dr.
Antall József, megemlékezés halálának 10.
évfordulóján
-
VECSERNYÉS YÖRGY: Törökország – ahogyan nem
ismerjük
Ez alkalommal Dr. Jakab Mátyás és Pataki Tamás kapták a Zentai Péter emléklapot. Detre Csaba mghatódottan mesélt Dr. Antall Józsefről, aki a Toldy Ferenc Gimnáziumban történelemtára (1957 január és 1959 június), s eredeti osztályfőnöke, Sárkány Gyula magyar és német tanár halála (1961) után, honoris causa osztályfőnöke is lett.
Vecsernyés György, aki sok alkalommal járt Törökországban, olyan jellegzetesen török jellegzetességekről számolt be, amelyek Európában legalább is nem ismertek. Ennek számos történelmi vonzata is van, mint amilyen például a törökök vonzódása a magyarokhoz mint testvérnéphez. Előadásában jól érezhető „turkofília” volt érezhető, s nem volt hajlandó elismerni azt, hogy a törökök az I. Világháború folyamán, s közvetlenül utána, mintegy 2 millió örményt és 1 millió görögöt irtottak ki.
840. vitaülés:
WEÖRES MIKLÓS: A filozófia és a mindenkori egyház
viszonya – 2003 december 19., péntek, 16:00 , MÁFI Ebédlő
A jeles Argentínában élő magyar történész, „évégi beugróként” jött el a Filozófiai Vitakörbe. Előadása arról szólt, hogy a történelem minden időszakában, valamennyi államban a filozófusok, s általában a filozófia ellenséges viszonyban állt valamennyi egyházzal.
844 – 848.
vitaülés:
TEGYÜK SZEBBÉ A FÖLDET!
VIDÁMULÁS – BARÁTKOZÁS – ROKONKODÁS – MEGÚJULÁS
-
2003 december 27
– 31., Kárpátalja
szervező: KÁLLAI ESZTER, a „Szépen, Emberül Alapítvány” elnöke.
Detre Csaba 2003 december 5.-én az alábbi E-mail körlevelet tette közre:
„A
Filozófiai Vitakör tárgyköre mellett kiemelkedő
feladata anyanyelvünk védelme, s ezért a fenti
rendezvényt szívből támogatja. Kérlek Benneteket
hogy ki tud vegyen részt, s keressétek meg
Kállai Esztert.
Baráti üdvözlettel:
Detre Csaba